Küszöbön a 3D-s televíziózás?

Mikor megjelentek az első 3D-s mozifilmek, a filmrajongók már-már elkönyvelték a dimenzióváltást, és sokan talán mérget vettek volna rá, hogy ez lesz a jövő, rövid időn belül mindent harmadik dimenzióban látunk majd.

Nos, nem így lett. Az első 3D-s technológiákkal már az 50-es években kísérleteztek, a klasszikus értelemben vett 3D-s mozi a 80-as években jelent meg, de ilyen típusú filmek azóta is csak elenyésző számban jelennek meg a "mezei" produkciókhoz viszonyítva.

Az utóbbi időben a 3D-s technológia a nappalikba is beköltözni készül, megjelentek az első ilyen televíziók is a felkelő nap országában. Egyenlőre csak néhány gyártó (Samsung, Mitsubishi) dobott piacra ilyen modelleket, és - talán mondani sem kell - csillagászati összegekért kínálják ezeket. Speciális televízióhoz persze speciális műsorsugárzás is dukál, nem élvezhetjük ugyanis bármely csatornán a 3D-s házimozi élményt.

Az újfajta televíziók gyakorlatilag ugyanúgy működnek, mint a harmadik dimenziós mozik, a készülék két képet generál, feltéve a jól ismert piros-kék szemüveget csalatja meg látásunkat, és kelti azt a látszatot, mintha valós képet látnánk magunk előtt.

A dolog azonban korántsem működik tökéletesen. Ugyanis, ha nem épp a megfelelő távolságban ülünk a képernyő előtt, úgy ugrott a moziélmény, nem kapunk tökléletes képet, valamint ha sokat bámuljuk a "dobozt", könnyen megfájdulhat a fejünk tőle. Már csak ez előbbiek miatt sem borítékolható a 3D televíziók széles körben való elterjedése, bár gőzerővel folyik a technológia fejlesztése.

A televíziógyártás óriásai hatalmas összegeket ölnek a saját 3D-s technológiájuk kifejlesztésébe, a Philips például a WOWvx nevű újdonságán dolgozik, a SHARP is élen jár a fejlesztésben a maga sztereoszkóp LCD készülékeivel. Állítólag ezek az újabb szabványok már jóval kifinomultabb színvonalat képviselnek, és még csak idétlen szemüveg sem szükségeltetik majd a 3D-s élményhez.

A jelek szerint tehát a gyártók minden áron megpróbálják majd széles körben elterjeszteni az újdonságot a felhasználók otthonaiban, a kérdés csupán az, hogy valóban szükségünk van-e erre.

Kapcsolódó: