2009.10.05. 14:57
Az első hivatalos könyv az MI5-ról, a brit elhárítás szervezetéről
<p> A "Birodalom védelme" című<br /> könyv szerzője, a cambridge-i egyetem<br /> történészprofesszora, Christopher Andrew<br /> a szervezetet övező 100 éves titoknak<br /> véget, amikor bemutatja az MI5<br /> történetét.</p>
Történetében először,
hivatalosan engedélyezett könyv jelent meg
hétfőn a brit
elhárítás
szervezetéről, az MI5-ról.
A "Birodalom védelme" című
könyv szerzője, a cambridge-i egyetem
történészprofesszora,
Christopher Andrew a szervezetet
övező 100 éves titoknak véget,
amikor bemutatja az MI5 történetét
az első és a második
világháborúban, a
hidegháborúban, és jelenét
az iszlamista terrorizmus elleni
küzdelemben.
Christopher Andrew hét
éven át maga is munkatársa volt az
elhárításnak. A
könyvben, amelyet 400 ezer
példányban nyomtattak ki, a szerző
egyebek mellett arról ír, hogy 1938-ban
egy MI5-os tiszt közölte az akkori
brit kormányfővel, Neville
Chamberlain-nel, hogy Hitler egy
magánbeszélgetésben "seggfejnek"
nevezte őt, mert Chamberlain
zokszó nélkül tűrte a
Szudéta-vidék elfoglalását.
A látszólag komikus eset azért
fontos, mert azt bizonyítja, hogy a
második világháború
előtt a felső náci vezetésben
is voltak informátorai a brit
elhárításnak.
A könyvben eddig még soha nem látott
fényképek is vannak,
például a hidegháború
idején, brit földön
ténykedő szovjet
ügynökökről, az Ír
Köztársasági Hadsereg (IRA)
embereiről valamint iszlamistákról,
amint robbanószerekhez vesznek
alkotórészeket. Andrew a könyv
megjelenése kapcsán azt mondta, hogy a
több mint ezer oldalas könyv
írása közben gyakran maga is
megijedt, amikor az addig darabokban lévő
információból
összeállt a kép bizonyos
eseményekről.
Stephen Lander, az MI5
korábbi feje, aki 2002-ben
megbízást adott a könyv
megírására, azt mondta, hogy
tudomása szerint a szervezet az első
nyugati titkosszolgálat, amely vállalta,
hogy története nyilvánosságra
kerül hivatalos
jóváhagyással.
Lander szerint a 2001. szeptember 11-i
Egyesült Államok elleni
terrortámadások után úgy
érezték a "cég" vezetői, hogy
a világ alapjaiban változott meg,
és szükség van a
közvélemény
támogatására a munkájukban,
aminek feltétele, hogy a
közvélemény többet tudjon meg
róluk.