"Az esküvői fotómon egy másik nő volt"

Döbbenetes fogyáson ment keresztül

Rebecca Wheatley sorozatsztár,

korábbi talk show háziasszony.

Alakváltozásáról, hogy mi

indította el a fogyás

útján ő maga mesélt,

őszintén.

"A londoni Sheperd s Bush templom kopott

előcsarnokába léptem be, és

úgy éreztem, több tucat

szempár szegeződik rám. Arcom

égett zavaromban, ahogy lépkedtem a sorok

között, s azon imádkoztam, hogy senki

ne ismerjen fel, ne kelljen senkivel

beszélnem. Mint

színésznőt - hiszen

négy évig dolgoztam a sorozatban -

már ismert közönség. A figyelem

középpontjában voltam, ami nem

izgatott engem. De ez az alkalom valahogy más

volt. Ez volt az első megjelenésem egy

fogyókúrás csoportban

és megalázottnak éreztem magam.

Nem tudtam senki szemébe nézni.

Kövér voltam, a legnagyobb nő

a szobában, de hát ezért is voltam

ott.

"Küzdöttem a

súlyommal"

Sokat viccelődtem magamon, azon, hogy

imádok nagy lenni, de be kellett látnom,

hogy az igazság az, hogy ez rettenetesen

fájdalmas.

Ezért 2005 május 5-én

besétáltam az ajtón, ez volt a

legnehezebb dolog, amit addig tettem életemben.

Addig eljátszottam a szexi nőt, mintha ez

lenne a legtermészetesebb számomra, de ez

egy hazug élet következménye volt.

Küzdöttem a súlyommal, mióta az

eszemet tudom, de ez az egész családunkra

jellemző volt.

Édesanyám, Anne

vég nélkül próbált ki

számtalan

fogyókúrát, míg

felnőttem. És emiatt határozottan

ingerült volt velem.

Egyik nap egy papírból hajtogatott

malaccal jött haza, amit a

fogyókúrás klubban nyert. Ez egy

ostoba díj volt, amit azért kapott, mert

ő hízott a legtöbbet azon a

héten. Ő csak nevetett ezen, de én

dühös voltam, hogyan lehetnek ezek a nők

ennyire gyűlölködőek az én

ennivalóan édes mamámmal.

Nézze meg a

fotókat - Ilyen volt, ilyen

lett

Tíz évesen megfogadtam, hogy soha nem

tűröm el, hogy megalázzanak a

súlyom miatt.

Később a karrierembe menekültem, az

építettem, ez egyfajta

hiánypótlás volt a

számomra. Amikor megkaptam Amy

Howward szerepét 1997-ben a Balesetek

című filmben, a méretem 24-es volt.

A casting igazgatók kerestek valakit, aki

kacér, vidám, pezsgő. Amint

megláttak, rájöttek, én

vagyok alkalmas erre a szerepre. A fogyás meg

sem fordult a fejemben, hiszen kövér voltam

és szexi, mint Amy. Ha leadom a

fölöslegemet, az a karrierem

öngyilkossága lett volna. Imádtam

enni.

A szerelem is beköszönt

Majd megismerkedtem Törökországban

Mahmuttal. Ez igazi Shirley

Valentine féle romantikus

történet volt: egy harmincas éveiben

járó, középosztálybeli

brit nő beleszeret egy szexi,

olíva-bőrű

szállodaigazgatóba. Úgy tűnt,

Mahmut - aki 7 évvel fiatalabb

nálam - úgy szeret engem, ahogy vagyok.

A távolságot azonban nehezen

viseltük, ezért Mahmut

engedélyt kért, hogy Angliába

költözhessen. A várakozás

hihetetlenül nehéz volt. 2002-ben

terhes lettem, és ez nehéz időszak

volt, miután a társam

mérföldekkel arrébb volt. A

terhességem nehéz volt, mindenem sajgott,

alig bírtam a súlyomat cipelni.

Az orvosok aggódtak értem,

különösen akkor, amikor kiderült,

hogy császármetszéssel fogok

szülni.

Freddie 2003-ban született meg,

egészségesen. 18 hónappal

később Mahmut is megkapta

az engedélyt és hozzánk

költözött. Boldog voltam, és a

hab a tortán az volt, amikor 2005-ben

Mahmut elvett feleségül,

kilenc hónappal azelőtt, mielőtt

betöltöttem volna a negyvenet. Minden

csodálatos volt, barátok, elegáns

ruha.

"Nem én vagyok a

képeken!"

Két héttel az esküvő

után azonban becsapott a bomba. A

tehetséges francia fotográfus hozta az

esküvői képeket, kinyitottam az

albumot, és csak azt láttam, hogy a

mennyasszony egy nő, akit én nem ismerek.

Egy sátorszerű lila ruhában

egyáltalán nem olyan voltam, mint a

képzeletemben, nem voltam szexi és

vonzó. Mélységesen

szégyelltem magam. Ahogy néztem a

képeket rájöttem, hogy nem vagyok

boldog igazán. Tudtam, hogy cselekednem kell.

Ezért 2005-ben csatlakoztam egy fogyi klubhoz.

Mahmut is támogatott,

bár azt mondta, ő így is szeret, de

talán itt az ideje, hogy változtassak az

életemen. Az első összejövetelen

erőt kaptam, majd hétről-hétre

csökkent a súlyom, ez erőt adott.

Nézze meg a fotókat -

Ilyen volt, ilyen lett

Mint a  legtöbb nő én is

érzelmi evő vagyok, azaz eszem, ha

stresszes vagyok. Ilyenkor rossz dolgokat ettem,

süteményt, csokoládét,

sültkrumplit, stb. Mára ez

megváltozott, ezek helyett joghurtot fogyasztok,

gyümölcsöket, és gondoskodom

arról, hogy sok-sok egészséges

dolog legyen a konyhámban.

A csoport is rengeteget segített, hiszen a

családomat nem akartam terhelni, de a nők,

a klubban megértettek, hiszen ugyanazokat

élték át.” -

közölte le a Rebecca

saját maga által megírt

történetet a Daily Mail brit

hírportál.

A beszámoló végén pedig ott

a siker: Rebecca mai súlya fele

a korábbinak.

Szerinte ehhez az eredményhez nem kellett

más, csak akaraterő, kitartás.

Leírta azt is, kívánta a

csokoládét, az édességet,

de nem evett egy falatot sem, mert szerinte akkor nem

tudta volna abbahagyni. Ilyenkor

gyümölcsökhöz nyúlt, azzal

csillapította édesség

iránti vágyát. Szerinte

bárkinek sikerülhet ugyanezt

végigvinni, aki elhatározta magát

és elég elszánt. Mert –

állítja – megváltozott az

élete, s aki azt mondja, hogy kövér

és boldog, az hazudik.