Szombaton indul újra a Nagy Hadronütköztető

A 27 kilométer hosszú föld

alatti alagútban működő

hadronütköztetővel olyan

kérdésekre keresik a választ, mint

az anyag természete vagy a világ

keletkezése. A végrehajtandó

kísérletekkel ellenőrizhetnek

új tér-időelméleteket is,

amelyek szerint a mi világunk

dimenzióival párhuzamosan

létezhetnek más dimenziók is.

A Nagy Hadronütköztetőt tavaly

szeptemberben avatták fel, de a

beindítása után

néhány nappal műszaki balesetek

sorozata történt, ezért

javításra

leállították.

A Nagy Hadronütköztető (LHC)

csaknem a fény sebességére

gyorsít fel atomnál kisebb

részecskéket, majd egymásnak

ütközteti őket. Az

ütközések

következtében a másodperc

töredékére olyan

hőmérsékletek keletkeznek, amelyek

100 ezerszer magasabbak a Napénál.

Hadronoknak az atom bizonyos

alkotóelemeit nevezik, legismertebbek

közülük a protonok és a

neutronok. A kör alakú

alagútban egy másodperc alatt több

millió, az atoménál kisebb

részecske fog ütközni.

Ezeket a karambolokat különböző

műszerekkel vizsgálják, és az

eredményt heteken, hónapokon át

elemezik. A hadronütköztetőt

még csökkentett 3,5 teraelektronvoltos

kapacitással kapcsolják be. A

berendezés egyes elemeit 5

teraelektronvoltoskapacitáson

tesztelték.

Ma a világ legnagyobb működő

ütköztetője, a Chicago melletti

Fermilab 1 teraelektonvoltos. A CERN Nagy

Hadronütköztetőjét csaknem

20 éven át

építették, a költség 6

milliárd svájci frankra (1.059

milliárd forint) rúgnak. Az

óriási munkában több mint 30

ország összesen 5 ezer

tudósa és

mérnöke vett részt.