A romagyerekek iskolai szegregációja kiterjedt egész Kelet-Európában

Costel Bercus a spanyolországi Cordobában csütörtökön kezdõdõ második Európai Romacsúcs elõtt adott interjút az AFP francia hírügynökségnek.

Az ENSZ szakosított szervezetének, az UNICEF-nek a tanulmánya szerint a cigánygyerekek iskolai elkülönítése általános gyakorlat Dél- Délkelet-Európában is. Az Emberi Jogok Európai Bíróság az elmúlt években többször elítélte a szegregációs gyakorlat miatt Csehországot, és bírálta Magyarországot, mert "olyan osztályokba különítik el a cigánygyerekeket, ahol eleve tanulási nehézségekkel küzdõ, hátrányos helyzetû diákok vannak"- írja az AFP:

A francia hírügynökség megemlíti, hogy januárban a strasbourgi testület "felvette a kapcsolatot Budapesttel, miután tudomásukra jutott, hogy két romagyereket valahol Magyarországon egy olyan osztályba tettek, ahol szellemi fogyatékos gyerekek voltak".

"A romagyerekek el vannak zárva a minõségi oktatástól számos tagállamban. Vagy kifejezett cigányosztályba teszik õket arra hivatkozva, hogy alkalmatlanok a normális oktatásra, vagy ami rosszabb, egyáltalán nem járnak iskolába."- mondta Berényi József, az Európai Tanács parlamenti közgyûlésének jelentéstevõje. Berényit, a Magyar Koalíció Pártjának képviselõjét, volt pozsonyi külügyi államtitkárt 2008-ban a közgyûlés emberjogi testülete kisebbségjogi albizottságának elnökévé választották..

Roma Oktatási Alap elnöke szerint Romániában is komoly problémák vannak. Hivatalos adatok szerint megduplázódott az elmúlt 20 évben a beiskolázott romagyerekek száma, de 2008-ban például az mutatták a számok, hogy a 18 és 29 év közötti roma fiatalok 19 százaléka soha nem járt iskolába. A nem roma fiataloknál ez az arány 1,8 százalék Romániában.

Lengyelországban egy független csoport tíz, a kormány 30 százalékra becsüli a nem beiskolázott romagyerekek arányát. Szlovákiában a romagyerekek három százaléka fejezi be a középiskolát, és 0,3 százalék szerez diplomát. Magyarországon - közli az AFP - a romagyerekek 60 százaléka végzi el az általános, de már csak öt százaléka a középiskolát.

A legfõbb akadály a szegénység, az állami, önkormányzati intézményekkel szembeni bizalmatlanság és az államnyelv ismertének fogyatékossága. -állítja a francia hírügynökség. Aktivisták azonban úgy vélik, hogy a romák számára a legfõbb gond, hogy harcolniuk kell a különbözõségük miatt és a gyakran kirívó intolerancia ellen, amely a nem roma népesség mellett a hatóságok részérõl is sújtja õket. Jogvédõk szerint a hatósági, állami ígéretek a helyzet javítására gyakran írott malasztok maradnak.

Az AFP szerint ezért van az, hogy számos országban civil kezdeményezések indultak be a helyzet megváltoztatása érdekében. Romániában például a Romani Criss nevû csoport mûködtet egy programot, amelynek célja, hogy emelkedjék a beiskolázott romagyerekek száma, és a cigányközösségek közelében lévõ 100 iskola integrált intézménnyé váljon. "Mindent megteszünk ezért. Ha kell, bábokat készítünk roma és nem roma gyerekekkel, ha kell, a kisebbségi jogokról vitázunk felnõttekkel." - közölte a csoport programfelelõse Raluca Petcut, aki példaként hozta fel Darvarit. Szerinte a Bukaresttõl 30 kilométerre, nyugatra lévõ helyen az iskolába járási arány azóta javult, hogy roma és nem romagyerekek együtt játszanak és segítik egymást a házi feladataik elkészítésében.

"Azokban az iskolákban, ahová fõleg romagyerekek járnak, a tanárok rosszul képzettek, az iskola felszereltsége szegényes, elmaradott, és ez a nagy baj."- mondta Gelu Duminica a Romanian Impreuna szövetség egyik vezetõje. Jogvédõk szerint az államok sokszor ígérgetnek, de keveset tesznek. Csehország például azt közölte, hogy csaknem 40 millió euró értékû nemzeti programot indított el a gyerekek esélyegyenlõség és a szegregáció felszámolása érdekében.

De vannak mások, akik más megoldásban látják a kiutat. A szlovák kormányfõ márciusban azzal állt elõ a jogvédõk felháborodását kiváltva, hogy a romagyerekeket nevelõintézetekbe kellene rakni. Robert Fico úgy vélte, hogy a romagyerekeket fokozatosan el kell különíteni attól az életformától, amit a roma telepeken élnek a felnõttekkel.
- Független Hírügynökség -