Coface: szűkül az olló a fejlődő és a fejlett országok között

A tavalyi négy százalék körüli globális növekedési ütem az idén 3,4 százalék lehet csupán - vélik a Coface szakértői. Az okok közé sorolják a magánszektor adósságcsökkentésének, a megszorító költségvetési politikák európai térnyerésének, az alapanyagárak valószínűsíthető emelkedésének, valamint a világkereskedelem lassulásának együttes hatását. Ami az egyes ország-csoportokat illeti: a fejlődők növekedése 1,8 százalékos lehet az idén, tavaly 2,3 százalék volt. Az euróövezetben mérsékelt lesz a lassulás, a várt 1,4 százalék körüli GDP-bővülés 0,3 százalékponttal marad el a tavalyitól.

A válság nagy nyertesei a fejlődő országok lesznek, amelyek stabil növekedése az idén is folytatódik, bár a dinamika némileg lassul: 2010-ben a növekedés még 6,7 százalék volt, idén 6,2 százalékra várják a szakértők a Coface-nál. Ám szemben az euróövezettel, ahol a magánszféra eladósodottsága államadósság kockázatot eredményezett, a feltörekvő gazdaságokat nem húzza vissza ilyen teher. Persze a feltörekvők sem immunisak a magánszektor eladósodottságával szemben.

A fejlett és a fejlődő országok kockázata közötti olló szűkülését egyébként trendfordulónak ítélik. Ez a fejlődők teljesítményének stabilitásával, valamint azzal áll összefüggésben, hogy vállalkozásaik a válság idején is fizetőképesek maradtak. A fejlődők aktivitási rátája komoly és stabil, emellett erős a finanszírozási képességük is, miközben a fejlett országok kockázata nőtt. Ami az utóbbiakat illeti: a vizsgált 28 közül csak 9 tudott visszaállni a válság előtti szintre.

Tavaly több ország kockázata csökkent, mint amennyié nőtt, ez arra utal, hogy nem kell tartani úgynevezett dupla W recessziótól. Míg ugyanis 2009-ben a Coface 23 ország kockázat-besorolásán javított, vagy látott el pozitív kilátással, illetve 47 esetben minősített le vagy látott el negatív kilátással egy besorolást, 2010-ben 47 volt a pozitív, s csak hat volt a negatív változtatás. Magyarország kimaradt a tavalyi besorolás-változtatásból, továbbra is A4-es a minősítése, ami a hét kategória közül még a 4 legjobb befektetési szintet jelentőn belül van, igaz annak az alja.

Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázat azzal áll összefüggésben, hogy mint fejlődő ország képes-e csatlakozni ahhoz a csoporthoz, amely közelít a fejlettekhez mind megítélésben, mind kockázatban, mind gazdasági teljesítményben. Ebből a szempontból is nagyon fontosak lesznek a várva várt februári kormányzati reform-bejelentések, amelyek megmutathatják, sikerül-e a magyar gazdaságnak is olyan pályára állnia, amely csökkenti a leszakadást - olvasható az elemzésben.
- Független Hírügynökség -