Líbia - Polgári célokat is támad a NATO Líbiában, ha azokat a rezsim erői használják

Brüsszel  (MTI) - Korábban polgári jellegű célpontokat is légicsapásokkal fog sújtani a NATO Líbiában, ha azokat a rezsimet vezető Moammer Kadhafihoz hű erők használják - jelentette be a szövetség egyik illetékese kedden Brüsszelben.

Mint Roland Lavoie ezredes elmondta, a rezsim erői számos létesítményt megszálltak, amelyek korábban polgári célokat szolgáltak. Ezáltal azonban ezek elvesztették védett jellegüket, és immár katonai célpontnak számítanak.

A kormányerők célja ezzel vélhetően az is, hogy a nemzetközi véleményt megtévesszék, és a légicsapásokat civil célpontúnak tüntessék fel - tették hozzá szövetségi források.

Olyan létesítményekről van szó, mint agrárgazdaságok, raktárak, gyárak, feldolgozóüzemek,.

Március végén kezdett művelete során a NATO már közel 17 ezer repülést hajtott végre Líbia fölött, és ebből több mint 6 ezer csapásmérő volt.

A NATO illetékesei szerint a kormányerők egyre nagyobb mértékben vetnek be olyan eszközöket is, mint az elaknásítás vagy olajkészletek felgyújtása, főleg azon térségekben, ahol az ellenzéki csapatok próbálnak előrenyomulni.

Lavoie elmondta, hogy ezekre a térségekre összpontosít a NATO is.

Az észak-atlanti szövetség többször megerősítette, hogy műveletének fő célja a polgári személyek elleni erőszak megállítása, és az akció mindaddig folytatódik, amíg ez a veszély fennáll.

Többször hangoztatták a NATO illetékesei azt is, hogy Kadhafi számára sincs más választás, mint távozni a hatalomból.

A rezsim egy vezető illetékese válaszul kedden azt szögezte le, hogy addig nem bocsátkoznak tárgyalásba a távozásról, amíg a NATO fel nem hagy a csapásokkal.

A brüsszeli sajtótájékoztatón a NATO egy szóvivője arról is beszélt, hogy a szövetség kedden Koszovóban fokozta járőrözéseit, miután a koszovói rendőrség elfoglalt két átkelőhelyet a Szerbiával közös határon. Ez a lépés megnövelte a fesztültséget a két fél között, és a szövetség is megemelte készenléti szintjét.

Bírálta a koszovói lépést az Európai Unió is. A kül- és biztonságpolitikai felelős, Catherine Ashton szóvivője kedden úgy ítélte meg, a határfoglalás "nem segít semmiben". Mint mondta, a koszovóiak erről nem konzultáltak a nemzetközi közösséggel, és az EU nem is ért egyet a művelettel.

A szóvivő szerint az unió szükségesnek látja a feszültség mielőbbi csökkentését a régióban.