Nagyvilág

2011.11.04. 17:42

G20 - Pénzügyi tranzakciós adó az Európai Unióban 2012-től

Párizs, 2011. november 4., péntek (MTI) - Az Európai Unióban már 2012-ben hatályba léphet a pénzügyi tranzakciós adó - jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy francia elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón a dél-franciaországi Cannes-ban.

Párizs, 2011. november 4., péntek (MTI) - Az Európai Unióban már 2012-ben hatályba léphet a pénzügyi tranzakciós adó - jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy francia elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón a dél-franciaországi Cannes-ban.

A vendéglátó államfő elmondta, hogy az újfajta adóról az Európai Bizottság által előkészített javaslatot az uniós állam- és kormányfők már a jövő év elején megvitathatják. Franciaország küzdeni fog azért, hogy az új adó a jövő év végéig életbe is léphessen, ígérte az elnök. "A pénzügyi szereplőknek pénzügyileg is hozzá kell járulniuk az okozott károk helyreállításához" - hangsúlyozta a francia elnök.

Sarkozy üdvözölte, hogy számos ország csatlakozott a javaslathoz. Megemlítette Németországot, Spanyolországot, Argentínát, az Afrikai Unió államait, Etiópiát, Dél-Afrikát, valamint Brazíliát, amely annyit jelzett, hogy figyelemmel kíséri a folyamatot.

A tranzakciós adóról szóló francia-német javaslatot a zárónyilatkozat is megemlíti, de a G20-ak szintjén nem alakult ki egységes álláspont.

Sarkozy arról is szólt, hogy a G20-ak közzéteszik annak a 11 adóparadicsomot rejtő országnak a listáját, amelyeket "kiközösít" a nemzetközi közösség. "Nem akarunk több adóparadicsomot. Az üzenet nagyon világos. Azokat az országokat, amelyek adóparadicsomok maradnak, ki fogja közösíteni a nemzetközi közösség" - fogalmazott a G20-ak elnökségét ellátó Franciaország elnöke.

A G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni a kétnapos találkozón, amelynek a referendum elvetésével sem múlt el minden veszélye. Ráadásul időközben a piacok nyomása az eurózóna harmadik legjelentősebb gazdaságára és a világ negyedik legjelentősebb hitelfelvevőjére, Olaszországra helyeződött át.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök délután megerősítette, hogy kormánya ezért hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottsággal együtt ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak növelésében is megállapodtak a G20-csoport országai, de arról még nem tudtak dönteni, hogy ez hogyan történjék. Herman van Rompuy uniós elnök sajtóértekezletén elmondta: a forrásbővítésre különböző lehetőségek vannak, a G20-csoport pénzügyminisztereit kérték fel, hogy a felmerült opciókat dolgozzák ki. Egyelőre az európai és nem európai országok eltérő állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne az IMF-et hatékonyabban felhasználni a segítségnyújtásban. Több, az Egyesült Államok által támogatott feltörekvő ország nem kívánja addig márványba vésni a számokat, ameddig az eurózóna nem rendezte belső problémáit.

A költségvetési többlettel rendelkező feltörekvő országok, első helyen Kínával, elkötelezték magukat arra, hogy a belső kereslet általi gazdasági növekedés irányában fejlesztik gazdasági modelljüket, oly módon, hogy támogassák a világgazdaság beindulását és a pénzügyi stabilitást.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!