Balázs Péter: az EU-tagság feltétele az igazodás a nyugati értékekhez

Budapest, 2012. január 17., kedd (MTI) - Az európai uniós (EU) tagság feltétele a nyugati értékek elfogadása - hangsúlyozta kedden Balázs Péter volt külügyminiszter a Közép-európai Egyetem (CEU) szervezésében rendezett konferencián Budapesten. A tanácskozás külföldi vendégei egyebek között az unió további bővítésének nehézségeiről és az atlanti szervezeten belüli teher-és hatalommegosztás problémáiról beszéltek.

A Globális trendek és az Európai Unió (EU) szerepe című tanácskozáson a CEU EU-bővítési tanulmányok központját vezető Balázs Péter a változó nemzetközi rend kontextusában az európai kormányzás egyik fő kihívásaként említette az úgynevezett "menyasszony-effektust", vagyis hogy a házasságkötés előtti időszakban a leendő feleség igyekszik az elvárásoknak megfelelően viselkedni, aztán az esküvő után a vállalt kötelezettség hirtelen feledésbe merül.

Balázs Péter szerint hasonló folyamatról van szó néhány uniós tagállam esetében is, amelyek mindent megtettek, hogy tagok lehessenek, aztán a csatlakozás után úgy tesznek, mintha az uniós tagság "feltételessége" már nem is létezne. A CEU egyetemi tanára, a Bajnai-kormány külügyminisztere (még a brüsszeli döntés bejelentése előtt tartott előadásában) kitért arra, hogy az Európai Bizottság kedden foglal állást három fontos magyar ügyben. Mint mondta, terítékre kerül a túlzottdeficit-eljárás, az új magyar alaptörvény és néhány, heves nemzetközi reakciót kiváltott, újonnan hozott magyar jogszabály ügye, továbbá az elővigyázatossági hitel. Balázs Péter ezzel kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte, hogy a közvélemény támogatja-e az EU ellenőrző szerepét, vagy inkább úgy tekint arra, mint beavatkozásra a nemzeti szuverenitásba.

Az Európai Bizottság kedden úgy döntött, három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. José Manuel Barroso, a testület elnöke bejelentette: az uniós kötelezettségszegési eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással, egy másik a bírók szolgálati idejének felső korhatárával, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos.

Balázs Péter szerint a változó globális környezetben érdemes megvizsgálni, hogy az alapvetően nyugat-európai integrációnak indult szerveződés értékeinek milyen hatásuk van a közösség új tagállamaira, köztük Magyarországra.

A volt külügyminiszter az unió jövőbeli kihívásai között említette azt, hogy a szervezet miként tudja helyreállítani hitelességét a közvetlen környezetében és a világban, valamint hogy a jelenlegi helyzetben a huszonheteken kívüli Európa, beleértve a Balkánt, Törökországot vagy a keleti partnerség országait, mennyire tudják komolyan venni az EU-tagság feltételeit.

Koller Boglárka, a Zsigmond Király Főiskola Európával foglalkozó tanszékének docense előadásában az európai identitás válságára világított rá. A probléma szemléltetésére bemutatta az Eurobarometer által 2011 őszén készített felmérést, amely szerint a 27 uniós tagállam polgárai számára az EU elsősorban a szabad munkavállalás, utazás és tanulás lehetőségét jelenti, másodsorban a közös valutát, míg harmadsorban a "pénzpazarlást". Utóbbi tényező megnevezése elgondolkodtató Koller Boglárka szerint már csak annak tükrében is, hogy korábban az unió és a gazdasági prosperitás közé tettek egyenlőségjelet.

Kai-Olaf Lang, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány (Stiftung Wissenschaft und Politik) munkatársa szerint az EU kezdi elveszteni azt a hitét, hogy képes formálni a régiós partnerországokat, emellett kitért Oroszországra is, amely véleménye szerint alternatívát tud nyújtani az egykori Szovjetunió utódállamainak. A politológus szerint az unióra nehezedő másik nyomás az, hogy a bővítési folyamatra több tagállamban, köztük Németországban is egyre inkább úgy tekintenek, mint egy olyan ügyre, amely sok pénzbe kerül. Mint hangsúlyozta, ezzel a megközelítéssel tulajdonképpen "monetarizálódik" az uniós tagfelvétel kérdése. A politológus fontosnak nevezte, hogy az EU legyen elkötelezett és következetes a szomszédságpolitikájában.

Asle Toje, a norvégiai Nobel Intézet kutatója az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) előtt álló kihívásokat ismertette. Kiemelte a szervezeten belüli teher- és hatalommegosztás problematikáját. Mint mondta, Európán belül is egyre inkább megkérdőjeleződik az amerikai célok követése, ugyanakkor tény, hogy az Egyesült Államok nélkül a NATO képtelen lenne megvédeni tagállamait. Szerinte a világot sújtó pénzügyi krízistől az egész Bretton Woods-i rendszer - beleértve a Nemzetközi Valutaalapot, a NATO-t vagy EU-t - szenved.

Csaba László közgazdász, a CEU tanára előadásában hangsúlyozta, hogy a globalizáció folyamata nem állítható meg az internet korában. A nemzetközi közösség legfőbb kihívásai között említette az étel, az energia és a tiszta levegő hiányát.

- MTI -