Szakértők: a nemzetközi közösség még nem érte el a célját Afganisztánban

Budapest, 2012. január 27., péntek (MTI) - Még nem érte el a célját a nemzetközi beavatkozás Afganisztánban, jóval több időre lenne szükség ahhoz, hogy valódi változás menjen végbe az országban, és működő demokrácia jöjjön létre - hangzott el egy Afganisztánról tartott nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

A Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) által szervezett eseményen Gyarmati István, az ICDT elnöke azt mondta, Afganisztánnal kapcsolatban új megközelítésre van szükség, hiszen hamarosan új korszak kezdődik. A mai változások a világban - például az arab tavasz forradalmai - sokkal veszélyesebbek, kiszámíthatatlanabbak és radikálisabbak, mint a korábbiak - vélekedett.

Véleménye szerint a Nyugatnak jó oka volt a beavatkozásra, de a saját sikerének "áldozata" lett. Hiszen a tálibokat viszonylag hamar eltávolították a hatalomból, de nem sikerült jól működő demokráciát létrehozni az országban, hiába fordítottak rengeteg pénzt és időt a feladatra - fejtette ki. Rámutatott: a legnagyobb hiba, hogy nem sikerült elnyerni az afgánok támogatását, ehhez ugyanis biztonságot és megfelelő életkörülményeket kellene garantálni számukra.

Gyarmati István kiemelte: a jelenlegi afgán kormány nem képes ellátni alapvető feladatait, és kérdéses, hogy Afganisztán abba az irányba halad-e, amelyet a nemzetközi közösség szeretne. Ezért választ kell adni arra a kérdésre, hogy milyen Afganisztánt szeretnének maguk mögött hagyni, amikor kivonulnak, és legfőképpen arra, hogy milyen ország lenne a megfelelő az afgánoknak - tette hozzá.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta, 2014 - a csapatkivonás tervezett időpontja - fordulópontot jelent Afganisztán történetében. A nemzetközi közösség kapcsolata azonban ezt követően sem szakad meg a közép-ázsiai országgal - emelte ki.

Nagy Zoltán, az Afganisztánnal és Pakisztánnal foglalkozó magyar különmegbízott helyettese arról beszélt: ahhoz, hogy fenntartható rendszer jöjjön létre, elengedhetetlen, hogy a nemzetközi közösség és Afganisztán együttműködjön.

Nehézséget jelent azonban, hogy az országok politikai vezetőinek és a lakosoknak a figyelme gyakran már más problémák, például a közel-keleti helyzet, az arab tavasz vagy a gazdasági válság felé fordul, és kevésbé foglalkoznak Afganisztánnal - jegyezte meg.

Az állam stabilitásának megteremtése szempontjából fontos a helyi erők kiképzése is - mondta.

Hikmet Cetin korábbi török külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsődleges cél, Afganisztán biztonságának megteremtéséhez nem elég eltávolítani a terroristákat, hanem stabil kormányra van szükség, amelynek felállítását eddig megakadályozták a tálibok. Mint mondta, egyszerre kell megteremteni a biztonságot, a fejlődés feltételeit és a stabil kormányt, amely képes visszaszorítani a korrupciót, tiszteletben tartja az emberi jogokat, ösztönzi a gazdasági növekedést és biztosítja a jogállamiságot.

Ehhez nem katonai megoldásra, hanem politikai stratégiára van szükség - jelentette ki, hozzátéve: ebben szinte mindenki egyetért, de abban már nem, hogy mit kellene tartalmaznia ennek a stratégiának. Mindenesetre ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható rendszert hozzanak létre, mindenképpen együtt kell működni az afgánokkal - hangsúlyozta.

Homajun Tandar, a brüsszeli afgán állandó EU-képviselet vezetője kifejtette: országa több, a térségben fontos szerepet játszó állammal igyekszik szoros kapcsolatot kialakítani. A történelmi ellentéteket maguk mögött hagyva hatékony együttműködésre törekednek Oroszországgal, továbbá Törökországgal, amely NATO-tagsága és jelentős afganisztáni befektetései miatt fontos partnere Afganisztánnak. Úgy fogalmazott, hasonlóan lényegesnek tartják a jó kapcsolatot Indiával és Kínával, mivel befektetőkként nagy szerepet vállalnak az ország újjáépítésében.

Thomas Ruttig, a politikai kutatásokkal foglalkozó, kabuli székhelyű Afghanistan Analysts Network (Afganisztán Elemző Hálózat) társigazgatója szerint az elmúlt tíz-tizenkét év mérlegét megvonva meg kell állapítani, hogy ennyi idő nem volt elég a gyökeres változás eléréséhez Afganisztánban. Több szempontból azonban eredményesnek tekinthető az elmúlt időszak, megerősödött a civil társadalom és a magánszektor, valamelyest javult az oktatás, az egészségügyi ellátás és az infrastruktúra helyzete, de még mindig van mit tenni ezeken a területeken is - fogalmazott.

A NATO vezetésével az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2001. decemberi határozatát követően állt össze a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő, ISAF elnevezésű nemzetközi haderő azzal a céllal, hogy helyreállítsák az ország biztonságát, véget vessenek a tálibok hatalmának. A jelenlegi tervek szerint 2014 végéig vonják ki a csapatokat Afganisztánból.

- MTI -