Külügyminisztérium: Magyarország üdvözöl minden lépést, amely a szabad anyanyelvhasználatot garantálja a szomszédos országokban

Budapest, 2012. április 18., szerda (MTI) - Magyarország üdvözöl minden olyan lépést, amely a szomszédos országokban - így Romániában is - a szabad anyanyelvhasználatot biztosítja - reagált Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője szerdán az MTI-nek arra, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román kormány ellen a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL), egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) alapított magyar kar miatt.

Mint a sajtófőnök elmondta, a szabad anyanyelvhasználatot segíti a magyar oktatási struktúra megteremtése is a MOGYE-n, ez a lépés Magyarország és Románia stratégiai kapcsolatát erősíti, és a kétoldalú kapcsolatok "minőségi javulását" bizonyítja. A bizalmatlansági indítvány kérdését azonban román belpolitikai kérdésnek tekinti a tárca, így azt nem kommentálják - tette hozzá.

Victor Ponta, az USL társelnöke szerdán azt közölte, hogy a bizalmatlansági indítvány egyik témája az egyetemi autonómia megsértése. "A kormány, alkotmányellenesen és törvénytelenül, etnikai alapon hozott létre egy egyetemi kart, azzal az egyedüli céllal, hogy még egy ideig hatalmon maradjon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával" - jelentette ki.

A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája a jövő héten lehet. A két hónapja beiktatott román kormány ellen először nyújtanak be ilyen indítványt.

Martonyi János külügyminiszter április elején Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában kifejtette, az elmúlt években a magyar-román kapcsolatok nagymértékben javultak, amit az is bizonyít, hogy az erdélyi magyarok visszafogott magatartást tanúsítottak, amíg békésen meg nem oldódott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye.

Romániában tavaly tiltakozásokat váltott ki, hogy az új román oktatási törvény által biztosított lehetőségek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Augusztusban néhány romániai magyar fiatal napokon át tüntetett azért, hogy az egyetemen alakuljanak magyar intézetek. Ezt követően szeptemberben, a Krónika kolozsvári napilap arról számolt be: a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral, ami a lap szerint jelentősen megnehezíti a magyar tagozat működését.

Március 27-én a bukaresti kormány elfogadta azt a kormányhatározatot, amely új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakoknak a MOGYE-n. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkor azt közölte, ezzel remélhetőleg az utolsó akadály is elhárult a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából.

A külügyminiszter Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában kifejtette: a MOGYE önálló magyar nyelvű oktatási szervezetének létrehozása fontos része a kisebbségi jogok romániai érvényesülésének, hiszen arról szól, hogy az erdélyi magyarok hosszú távon is anyanyelvükön fordulhassanak orvosukhoz, hogy "ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak". Ez pedig végső soron a szülőföldön való megmaradás kérdésével függ össze - mutatott rá.

Martonyi János hangsúlyozta, a gyors és hatékony megoldás elérésében a magyar kormánynak is fontos szerepe volt, mindvégig kiemelt ügyként kezelte a kérdést, és a kétoldalú kapcsolatok csatornáit felhasználva következetesen napirenden tartotta, sürgette a mielőbbi rendezést.

- MTI -