Az érdekek helyett az értékekre összpontosít az EU új szomszédságpolitikája

Brüsszel, 2012. május 15., kedd (MTI) - Több támogatást fog nyújtani a demokratizálódás és gazdasági reform útjára lépő országoknak az Európai Unió a szervezet átalakított európai szomszédságpolitikájának (ESZP) keretein belül - közölte Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője és Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos kedden Brüsszelben.

A két politikus a tavaly felülvizsgált - összesen 16 mediterrán és kelet-európai országra kiterjedő - új ESZP első évét értékelő jelentés közzétételekor kiemelte, Brüsszel a korábbi érdekalapú kapcsolatépítés helyett az értékekre helyezi a hangsúlyt, s nagyobb szerepet szán a civil szféra támogatásának. Korábban az EU és számos tagállam is jó kapcsolatokat ápolt egyes észak-afrikai diktatúrákkal, azonban az arab tavasz eseményeit követően irányváltás vált szükségessé – mondta az ESZP átalakításáról egy magas rangú EU-diplomata hétfőn.

A "többet többért" elvet követve az Unió átalakította támogatási programjait, és egymilliárd euróval növelte a szomszédos országoknak szánt összeget a 2011 és 2013 közötti időszakra. Az Európai Befektetési Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is nagyobb szerepet fog játszani az érintett országokba irányuló befektetések elősegítésében. Az arab országok demokratikus reformjait ezen felül a 350 millió eurós SPRING program keretein belül támogatja az Unió, amelyet tavaly szeptemberben hívtak életre.

"Tavaly újraindítottuk a szomszédságpolitikát, hogy az reflektáljon a körülöttünk végbemenő történelmi változásokra. Már látjuk az első eredményeit ezen felülvizsgálatnak, amely a demokratikus és gazdasági reformokban előrehaladó (államok) támogatásának növelésére törekszik. Egyes országokban jelentős fejlődést tapasztaltunk" - közölte Ashton. Új elem a programban az elszámoltathatóság is, amelynek keretén belül az Unió éves jelentéseket készít az érintett országokban tapasztalt politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokról.

A pénzügyi segély mellett Brüsszel a mobilitás és a piaci hozzáférés elősegítésével – úgynevezett elmélyített és átfogó gazdasági övezetek kialakításával - kívánja támogatni szomszédjait. A szabadkereskedelmi egyezményekről Grúziával és Moldovával már tárgyal az EU, míg Örményországgal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával még idén megindulhatnak az egyeztetések. A politikai területen Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal tárgyal Brüsszel egy társulási szerződés megkötéséről.

Füle ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a „többet többért” mellett a „kevesebb kevesebbért” elvét is szem előtt tartja az Unió, azaz az előrelépést nem mutató államoktól megvonja a támogatást. "Nem szabad elégedetten hátradőlnünk, reálisan kell tekintenünk politikánk hatékonyságára” – mondta.

A számos EU-szankcióval sújtott Szíriával és Fehéroroszországgal megszakadt a hivatalos párbeszéd, ott Brüsszel a civil társadalom támogatásával próbál hatást gyakorolni a rezsimre. Egyiptommal és Ukrajnával is akadozik az együttműködés, előbbi esetben a politikai átmenet megtorpanása, míg utóbbiban Julija Timosenko volt miniszterelnök ügye miatt éleződött ki a feszültség.

Az ESZP hosszabb távú hatékonyságával kapcsolatban számos elemző szkeptikus. Egy magas rangú EU-diplomata megfogalmazása szerint az ESZP célja „az EU-politikákban való részvétel növelése a döntéshozatalban való részvétel növelése nélkül”. Ugyanakkor „csatlakozási perspektíva nélkül (az EU-nak) nincs normatív ereje” – mondta az ESZP gyengeségeiről Michael Emerson, a brüsszeli Centre for European Policy Studies agytröszt munkatársa.

„Egy autokrata miért adná fel hatalmát az EU ösztönzésére? Az EU által (a politikai reformért) kínált támogatásért nem éri meg neki” – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy a Brüsszel által szorgalmazott szabadkereskedelmi egyezmények végrehajtása gyakran igen nagy költségekkel jár a szegényebb országokban. Ennek ellenére Emerson szerint az ESZP más nagyhatalmak és regionális szervezetek hasonló politikáival összehasonlítva „jónak tűnik”.

Habár Ukrajnával az Unió márciusban – öt éves tárgyalásokat követően – megállapodásra jutott egy „ambiciózus” társulási szerződés megkötéséről, a Timonsenko-ügy miatt a dokumentumot nem írták alá.

Egy bizottsági munkatársa kedden azt állította, hogy nem elsősorban Timosenko elítélése jelenti a problémát az EU részéről, hanem az, hogy az ügy során az ukrán hatóságok nem tartották be az eljárási szabályokat, számos, a társulási szerződésben is lefektetett elvet hágtak át, s bebörtönzése után embertelen körülményeknek tették ki a volt miniszterelnököt.

"Az átmenet megakadt (a kelet-európai) országokban. Nehéz megmondani, hogy hogyan kerülhetnének közelebb az EU-hoz" - mondta Olga Sumilo-Tapiola, a Carnegie Europe munkatársa. Szerinte a keleti partnerség országai közül csak Grúzia és Moldova elkötelezett a további reformok iránt, míg Ukrajna esetében "az EU csapdába került".

Elemzők szerint az Unió keleti kapcsolatait Oroszország aknamunkája is hátráltatja. Oroszország „számító, csak saját érdekeit tartja szem előtt” – közölte Stanislav Secrieru, a bukaresti Center for East-European and Asian Studies kutatója, kiemelve, hogy Moldovát például energiaipari zsarolással próbálja letéríteni az európai útról Moszkva.

Sumilo-Tapiola szerint Oroszország geopolitikai játszmaként tekint a kelet-európai régió folyamataira, s egy brüsszeli diplomata megfogalmazása szerint e „játékot teljesen nyíltan játssza" az Unióval szemben.

- MTI -