Brüsszel azt várja Belgrádtól, hogy javítsa viszonyát Koszovóval

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2012. június 14., csütörtök (MTI) - A csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltételeként az Európai Unió azt várja Belgrádtól, hogy javítsa viszonyát Koszovóval, amely 2008-ban mondta ki függetlenségét Szerbiától - jelezték különböző uniós források Tomislav Nikolic szerb elnök csütörtöki brüsszeli tárgyalásai előtt.

Nikolic a nap folyamán találkozik Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács, majd José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

A nemrég államfővé választott Nikolicot korábban nacionalista-populista politikusként tartották számon az EU-ban, és az unió csak a diplomácia szabályai által megkövetelt minimális mértékben leplezte, hogy az egyértelműen Európa-barátként ismert Boris Tadic előző államfőnek szurkolt az elnökválasztáson. Nikolic azonban nem csupán győzött, hanem változtatott is retorikáján az utóbbi időben, és országa európai integrációjának szükségességéről beszélt.

Megválasztása után tett ugyan egy olyan kijelentést, amely világszerte felháborodást váltott ki - azt állította, hogy a szerbek által a boszniai Srebrenicában a háború alatt elkövetett vérengzés súlyos bűntett volt ugyan, de nem népirtás -, ám Brüsszelben e nyilatkozat elítélésén túl mégis az új szerb vezetővel kapcsolatos óvatos várakozásokra helyezik a hangsúlyt.

Robert Cooper uniós diplomata - akit a szerb-koszovói párbeszéd előmozdításával bízott meg Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - szerda este az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) által szervezett Koszovó-vitában visszautalt Nikolic Srebrenica-nyilatkozatára, és azt mondta, az abban megfogalmazott vélemény teljességgel elfogadhatatlan. Ám - tette hozzá - Nikolicot is alapvetően a tettei alapján kell majd megítélni.

Stefan Füle bővítési EU-biztos - aki az uniót képviselte Nikolic hétfői belgrádi beiktatási ünnepségén - sajtóértesülések szerint az új szerb államfő értésére adta: Belgrád, amely elvben már megkapta ugyan az uniós tagjelölti státust, csak akkor számíthat a tényleges csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ha javítja viszonyát Koszovóval.

Az EU 27 tagországa közül 22 már elismerte Koszovót, a többi öt - Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia - azonban ettől elzárkózik.

A szerdai EPC-rendezvényen Cooper úgy vélekedett: Pristinának most nem amiatt kell aggódnia, hogy az "ötök" akadályozzák Koszovó teljes jogú beilleszkedését a nemzetközi közösségbe, hanem dolgoznia kell az EU-hoz való közeledés érdekében szükséges reformokon. Az uniós diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy Koszovó az utóbbi egy évben jelentős eredményeket ért el. Utalt arra, hogy készül az uniós "megvalósíthatósági tanulmány" egy esetleges EU-koszovói társulási egyezmény ügyében, és napirenden van az EU-koszovói vízumliberalizációs folyamat menetrendjének az ügye. Úgy vélekedett, hogy kiemelkedő jelentősége van a Belgráddal való megállapodásnak a regionális értekezleteken való koszovói részvétel feltételeiről.

E feltételek lényegében két, egymással nem teljesen egybevágó nemzetközi dokumentumon alapulnak. A szerbek azt az 1244-es számú ENSZ biztonsági tanácsi határozatot lobogtatják, amely "státussemleges" módon még nem utalt a nemzetközi igazgatás alá helyezett Koszovó állami önállóságának lehetőségére. A koszovóiak pedig arra a későbbi hágai nemzetközi bírósági állásfoglalásra hivatkoznak, amely szerint az önállóság kinyilvánítása nem volt ellentétes a nemzetközi joggal. Belgrád és Pristina - nagyrészt Cooper közvetítő erőfeszítéseinek hatására - elvi kompromisszumra jutott ugyan abban, hogy a diplomáciai okmányokban miként kell csillaggal utalni Koszovó nevének említésekor az "entitás" sajátos jogállására, ám a probléma a gyakorlatban még korántsem rendeződött. Mint azt az EPC-rendezvényen jelen levő Petrit Selimi koszovói külügyminiszter-helyettes elmondta, a szerbek a tárgyalóasztalon elhelyezett országnévtábláról is rendre hiányolják a nekik fontos utaló megjegyzést, és ez akadályozza a párbeszédet.

Nikolic csütörtöki brüsszeli tárgyalásain uniós diplomáciai forrás szerint megvitatják, hogy milyen konkrét területeken lehetne próbálkozni a szerb-koszovói viszony - minden jel szerint csak nagyon apró lépésekben megvalósítható - javításával.