2012.08.31. 19:11
Azeri baltás gyilkos - Azerbajdzsánba érkezett és kegyelmet kapott Ramil Safarov
Budapest, 2012. augusztus 31., péntek (MTI) - Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését az azeri baltás gyilkos, akit pénteken szállítottak át a kaukázusi országba - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel, miközben azeri hírportálok szerint az örmény társát agyonverő férfi az azeri elnöktől kegyelmet kapott, és azonnal szabadlábra helyezték. A férfit 2007-ben Magyarországon jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
Budapest, 2012. augusztus 31., péntek (MTI) - Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését az azeri baltás gyilkos, akit pénteken szállítottak át a kaukázusi országba - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel, miközben azeri hírportálok szerint az örmény társát agyonverő férfi az azeri elnöktől kegyelmet kapott, és azonnal szabadlábra helyezték. A férfit 2007-ben Magyarországon jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
Az azeri baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot 2007-ben ítélte életfogytiglanra a Fővárosi Ítélőtábla, miután a férfi 2004 februárjában az akkor még önállóan működő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával megölte alvó hallgatótársát, a 27 éves örmény Gurgen Markarjánt. A jogerős ítélet szerint a tette elkövetésekor 26 éves azeri katonatisztet leghamarabb 30 év múlva bocsáthatnák feltételes szabadságra, s ezen túlmenően 10 évre kitiltották Magyarország területéről. A férfit a Fővárosi Bíróság előző évi ítéletét helybenhagyva háromszorosan minősülő, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett emberölésben és emberölés előkészületében mondta ki bűnösnek az ítélőtábla.
Ramil Safarov és áldozata egyaránt a NATO békepartnerségi programjának keretében érkezett angolnyelv-tanulásra Budapestre.
Az ítélethirdetéskor a bíró elmondta: az elkövető áldozatát kizárólag örmény származása miatt ölte meg. Tanúk előtt jelentette ki az azeri férfi: "hivatása, hogy megöljön minden örményt". A gyilkosságot - amelynek szemtanúja és több bizonyítéka is volt - az azeri férfi sem tagadta, csupán a minősítő körülményeket vitatta.
A támadó, miután végzett áldozatával, egy másik, a nemzetvédelmi egyetemen tanuló örmény hallgató kollégiumi szobájába is megpróbált bejutni.
Az azeri-örmény konfliktus hátteréhez tartozik, hogy 1988-ban polgárháborúba torkollottak az autonómiáját elvesztő Hegyi Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tüntetések. Az örmények és az azeriek hadüzenet nélküli háborút folytattak egymással. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, mire 1994-ben megszületett a tűzszünetről szóló megállapodás, és a vitatott területet Örményországhoz csatolták. A terület sorsának végleges rendezéséről azóta folynak sikertelen tárgyalások.
Az azeri férfi a Fővárosi télőtábla előtt, az utolsó szó jogán azt mondta, hogy megbánta a tettét. "Nem azért vettem baltát és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom hogy történt, megbántam" - hangoztatta Ramil Safarov.
2011 februárjában adta hírül a Trend Life azeri hírportál, hogy a büntetését töltő gyilkos anyanyelvére fordított Szabó Magda Az ajtó című regényét. Az ajtó (azeriül: Qapi) az első magyar regény, amelyet átültettek azeri nyelvre - írta a portál. A fordítást, amely az AssA-Irada azerbajdzsáni hírügynökség gondozásában látott napvilágot, Ramil Safarov 2009 októberében elhunyt édesanyja emlékének szentelte.
A gyilkos apja, Sahib Safarov tavaly októberben Bakuban magyar újságíróknak nyilatkozott, akkor azt mondta, reméli, hogy csökkentik fia büntetését. "Nem állok ki amellett, amit tett, a bűntény az bűntény, de a büntetés nem volt igazságos, legfeljebb tíz évet kellett volna kapnia" - állította Safarov az azeri elnöki hivatal meghívására a kaukázusi ország fővárosába érkezett magyar újságíróknak, akik a család többi tagjával, köztük a gyilkos katona három fiútestvérével is találkoztak.
Az apa az őt felkereső magyar újságíróknak úgy magyarázta: Magyarországon sokan nem tudják, hogy min ment keresztül a fia, miért követte el tettét. Arra hivatkozott, hogy a fia mindig barátságot ápolt az örményekkel, soha egy rossz szót nem mondott róluk. Nagy hatással volt rá viszont az, hogy a Hegyi Karabah hovatartozása miatt kirobbant örmény-azeri háború idején sok azeri sebesültet látott, szülei ugyanis egy kórházban dolgoztak, ahol sok időt töltött.
Az apa úgy fogalmazott, hogy a fia "szinte öntudatlanul követte el a tettét", miután az örmények többször is sértegették azért, mert azeri, és egyebek mellett azzal provokálták, hogy "mi nyertük meg a háborút".
Örmény civil szervezetek szombaton közleményben tiltakoztak Ramil Safarov esetleges kiadatása ellen - írta a PanARMENIAN.net örmény hírportál. Az örmény hírportál szerint azeri állami tisztviselők és közintézmények vezetői "közleményeikben védelmükbe veszik e gyűlöletes bűncselekményt", és Safarovot nemzeti hősként tisztelik Azerbajdzsánban. Elmira Szulejmanova azerbajdzsán ombudsman szerint "Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé".
Azerbajdzsán és Törökország többször is megpróbálta elérni Safarov kiadatását. Legutóbb Törökországban folytattak aláírásgyűjtést, amelynek kezdeményezői az ítélet felülvizsgálatát követelik. Hasonló állásfoglalások rendszeresen napvilágot látnak az azerbajdzsáni sajtóban is - írta a hírportál.
"Kötelességünknek tartjuk felszólítani a magyar közvéleményt és az állami szervezeteket, hogy ne adják ki Safarovot Azerbajdzsánnak, ahol kétségkívül nem kellene maradék büntetését letölteni, hanem szabadság, megtiszteltetés és még inkább hősnek kijáró tiszteletadás vár rá" - áll a nyilatkozatban.
- MTI -