Oroszország - Medvegyev szerint nem igazolhatóak az orosz űripar kudarcai

Moszkva, 2012. augusztus 14., kedd (MTI) - Az orosz űripar rendszerproblémái: az elavult gyártóbázis, a gyenge elektronikai összetevők és a káderproblémák sem igazolják az utóbbi időszak sorozatos kudarcait a műholdak fellövésében - jelentette ki kedden Dmitrij Medvegyev.

Az orosz kormányfő az űrkutatás és űripar gondjait feltáró tanácskozáson azt is közölte, hogy meg kell határozni a sikertelenségek felelőseit és még a nap folyamán meghozza az első döntéseket.

Dmitrij Medvegyev közlése szerint Oroszországban az utóbbi másfél évben hét alkalommal végződött kudarccal a hordozórakéták fellövése és 10 műholdat veszítettek el. Más űrnagyhatalmak teljesítményével összehasonlítva kolosszálisnak nevezte a különbséget.

A kormányfő a tanácskozáson ugyanakkor azt is bejelentette, hogy 2015-ig Oroszországban 650 milliárd rubelt(körülbelül 16 milliárd eurót) költenek az űrkutatásra és az űriparra.

Legutóbb augusztus 7-én végződött kudarccal egy orosz és egy indonéz műhold felbocsátása az orosz Proton-M hordozórakétával. A Briz-M és a két műhold levált ugyan a hordozórakétáról, a gyorsító fokozat hajtóművei azonban idejekorán leálltak. A Telkom-3 indonéz műholddal azóta sikerült kapcsolatot létesíteni, de pályára állítani és céljának megfelelően használni már nem lehetséges.

"A kár több milliárd rubelre tehető, nem szólva az ország tekintélyén esett csorbáról" - mondta egy név nélkül nyilatkozó űrszakértő az Interfax orosz hírügynökségnek.

Szakértők szerint Vlagyimir Nyesztyerovnak, az állami űrkutatási-űripari cég, a Hrunyicsevről elnevezett orosz központ vezetőjének a posztjába kerülhet a műholdak pályára állításának kudarcsorozata.

Nyesztyerov 2005-ben vette át a központ vezetését Alekszandr Medvegyevtől, akit egyebek között a Rokot hordozórakéta balesete során elveszített, tudományos célokra szánt európai műhold, a CryoSat-1 miatt váltottak le.

A legnagyobb kárt az orosz űrkutatásnak idén a Fobosz (Phobos)-Grunt űrszonda elvesztése okozta. Az 5 milliárd rubel (36,8 milliárd forint) költségű, novemberben útjára indított misszió célja az volt, hogy a szonda eljusson a Mars holdjára és onnan talajmintát hozzon.

Az űrszondát azonban nem sikerült bolygóközi pályára állítani, majd januárban a Csendes-óceánba zuhant. A kudarc miatt az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz több bolygóközi programot is leállított.

- MTI -