Az Európai Bizottság fenntartja keresetét Magyarország ellen a bírák nyugdíjazása ügyében

Luxembourg, 2012. október 1., hétfő (MTI) - A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az Európai Bíróságon, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.

Az Európai Unió Bíróságának Antonio Tizzano bíró által elnökölt eljáró tanácsa hétfőn tartotta meg Luxembourgban az ügy tárgyalását. A felperes, vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nevében Talabér-Ritz Klára, a magyar kormány nevében pedig Fehér Miklós, az igazságügyi tárca képviselője fejtette ki álláspontját. A bírák kérdéseket tettek fel a feleknek, majd a válaszok meghallgatása után a tárgyalást Tizzano berekesztette. Ítélethozatal később várható. Az unió legfőbb bírói testülete a brüsszeli bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel.

A bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. Fehér azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezés egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.

Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás indoklásakor - még ez év elején - különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani. Brüsszel szerint a szabályozás a most nyugdíjazott bírákat, ügyészeket és közjegyzőket az életkorukon alapuló indokolatlan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a szolgálatban maradó pályatársaikhoz képest.

Arról, hogy július 16-án a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket, a bizottság képviselője a tárgyaláson így vélekedett: ez nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték. Két ilyen munkaügyi perben már született a felmentett bírákra nézve kedvező ítélet, de csak első fokon, és az Országos Bírósági Hivatal ezeket megfellebbezte - mondta Talabér-Ritz Klára.

A magyar kormány képviselője - arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök miért nem intézkedett az általa korábban felmentett bírák visszavételéről, a magyar kormány képviselője kifejtette: egyfelől az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a felmentett bírák ügyét a bírák jogállásáról szóló törvény alapján kell rendezni, a köztársasági elnök pedig csak az Országos Bírósági Hivatal előterjesztésére menthet fel, illetve nevezhet ki bírákat.

A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel az alkotmánybírósági döntésre, valamint arra, hogy időközben szeptemberben az Országgyűlés elé kerültek azok a kormányzati alkotmány- és törvénymódosító javaslatok, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szólnak, a mostani ügyben el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és az ügyben új eljárást kellene tartani.

Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Talabér-Ritz Klára szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg, Fehér Miklós ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítása - vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés - célját is megemlítette.

Antonio Tizzano, a 71 éves tanácsvezető bíró arról érdeklődött, hogy ha egyszer Magyarországon évszázados gyakorlat volt a bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárnál magasabban tartása, akkor mi indokolta ezt a "váratlan és gyors" változtatást. Válaszában a magyar kormány képviselője utalt arra, hogy a magyar jogrendszerben egyébként is jelentős változások történtek, és ennek mentén nyílt mód a "torlódó problémák" megoldására.

A bírák kérdései és a válaszok nyomán kiviláglott az is: miközben a jogorvoslati kísérletek peres úton zajlanak, az Európai Bizottság - azon a szemponton túlmenően, hogy egy bírósági tárgyalás kimenetele előre sohasem lehet biztos - azért sem tartja megnyugtatóan lezárhatónak a kérdést, mert bár a felmentés alapjául szolgáló intézkedéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, a felmentés elleni munkaügyi bírósági perindítás lehetőségét a magyar jog időben korlátozza.

- MTI -