Érdekességek a mai napról 01.23.

126 éve Nyíregyházán megszületett Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, rövidebb ideig a drezdai, genfi és párizsi egyetemen végezte. 1910-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. A kisvárdai járás szolgabírája, majd a nagykállói járás tiszteletbeli főszolgabírája lett. 1918 őszétől - a forradalmak idején - visszavonultan élt és gazdálkodott. 1922-ben az egyesített Szabolcs és Ung vármegye főispánjaként törekedett a mezőgazdaság korszerűsítésére, a népiskolai program megvalósítására, valamint a megye iparának és kereskedelmének fejlesztésére. 1929. októberében kinevezték a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkárává, és a kormánypárti országgyűlési képviselő lett. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok, főként a francia-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén fáradozott.

1932. októberében a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik a válság sújtotta magyar mezőgazdaság helyre állítása, a magyar-osztrák és a magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, az erdőtörvény, a cselédtörvény, a gazdaadósságok rendezése, az Alföld fásítása, valamint a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. 1935. januárjában Gömbös szélsőjobboldali politikáját ellenezve lemondott tisztségéről, márciusban kilépett a kormánypártból is. Ismét képviselői mandátumot szerzett, a Bethlen-csoport tagjaként vett részt a politikai életben.

1937-ben az újonnan létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke és a felsőház örökös tagja lett. Munkásságának eredménye a békésszentandrási duzzasztómű, a tiszafüredi öntözőrendszer és a hortobágyi kísérleti öntözőtelep kiépítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével a tiszántúli szikes területek művelés alá vonása. Bárdossy László bukása után, 1942.03.09-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint 1943. júliusáig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A további jobbratolódás megakadályozását, a német-magyar kapcsolatok lazítását tűzte ki célul, a háborúból való kiválás és a különbéke lehetőségeit kereste a nyugati hatalmak felé.

Rendíthetetlen antikommunizmus és a német megszállástól való félelem jellemezte. Hitler - tudomást szerezve Kállay törekvéseiről - úgy döntött, hogy Magyarország megszállásával vet véget az angolbarát orientációnak. 1944.03.19-én a német csapatok bevonultak Budapestre, Kállay miniszterelnök a török követségen keresett menedéket, majd a nyilas kormány hatására november 19-én a Margit körúti fogházba került. 1944. december elején Sopronkőhidára, majd 1945. februárjában a mauthauseni, áprilisban a dachaui koncentrációs táborba vitték. Az amerikai csapatok megérkezése után Olaszországban élt, 1953-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött és letelepedett New Yorkban. 1954 és 1957 között a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja volt, cikkeket írt amerikai és magyar emigráns lapokba a magyar ügyről, az amerikai kormány megbízásából előadásokat tartott több dél-amerikai országban. 1957 után már nem vett részt az egymással viszálykodó emigráns politikai csoportok tevékenységében. 1967.01.14-én halt meg New Yorkban, hamvait 1988-ban Rómába vitték, majd 1993-ban helyezték végső nyugalomra Kállósemjénben, a családi sírboltban.

279 éve született Kempelen Farkas tudós, feltaláló, a sakkozógép megépítője. A XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója. Nyolc nyelven írt, beszélt, németre fordította Mária Terézia tör¬vénykönyvét. Megépítette a beszédutánzó gépet és ő tervezte a Budai Várszínház épületét.

Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke Pozsonyban született, majd iskoláit Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.

Leghíresebb találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. A sakkozógép egy tűzvészben teljesen megsemmisült.

246 éve Mária Terézia "úrbérrendelettel" szabályozta a magyarországi jobbágyok helyzetét. Az úrbéri rendelet célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt. Az urbárium felváltotta az addig részben szokásjogon, részben helyről helyre változó módon írásban rögzített úrbéri előírásokat, szabályozta a jobbágyokat terhelő, földesurukat megillető szolgáltatásokat. Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás, vagy 104 nap kézi robot végzésére volt köteles. A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát.

69 éves Tahi Tóth László színész Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze.

220 éve másodszor osztották fel Lengyelországot ekkor Poroszország és Oroszország osztozott a területeken. A megmaradó lengyel területek is függővé váltak Oroszországtól. 1795-ben következett a lengyel területek 3. teljes felosztása, melynek következtében a nagy múltú állam eltűnt Európa térképéről 1918-ig. Ezt követően a Molotov Ribbentropp egyezség alapján újra felosztották Lengyelországot.

115 éve Rigában megszületett Szergej Mihajlovics Eizenstein szovjet filmrendező (Patyomkin páncélos). A forradalom és az új társadalmi rend létrehozása állt az orosz filmek középpontjában. Az 1925.12.21-én Moszkvában bemutatott "Patyomkin páncélos" című némafilm az 1905-ben kitört lázadást ábrázolja, amely a Patyomkin páncélos cirkálóról átterjedt Odesszára is. Eisenstein kidolgozta a montázs sajátos formáját, ahol az egymással ellentétes képek gyors vágássorozatokban jelenítik meg a történetet. A film leghíresebb montázsjelenetével, amikor egy odesszai lépcsőn kozákok támadnak a tüntetőkre, a szovjet expresszionista film világhírét teremtette meg. Később Amerikába ment, de ott nem sikerült maradandót alkotnia. Ezután továbbállt Mexikóba, de az ott készült munkát sem sikerült vászonra vinnie, bár azt az anyagot később felhasználta. Hazatérése utáni filmjei A jégmezők lovagja és a Rettegett Iván.