Balog Zoltán magyar-német romaprogramokról tárgyalt Berlinben

Berlin, 2013. április 18., csütörtök (MTI) - Több magyar-német roma program indulhat a közeljövőben a német rendőrség, nagyvállalatok, valamint a közszolgálati és a kereskedelmi média közreműködésével - mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Berlinben.

Balog Zoltán a német fővárosban megbeszélést folytatott Cornelia Pieper külügyi és Eckart von Kladen kancellári államminiszterrel, valamint Romani Roseval, a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsának elnökével, és részt vett Az egyház és a vallás szerepe a szintik és romák integrációjában című pódiumbeszélgetésen a berlini magyar nagykövetségen. A miniszter tárgyalásairól magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a formálódó magyar-német romaprogramok révén magyar roma rendőrök a német szövetségi rendőrség kötelékében, újságírók a német médiában, szakmunkástanulók pedig német világcégeknél folytathatnak majd szakmai gyakorlatot.

A német kormány a budapesti Andrássy Egyetemnek, az egyetlen Németországon kívüli német tannyelvű egyetemnek is "nagyobb súlyt kíván adni", az intézményt kutatóközponttá kívánja fejleszteni, amely segít a németeknek megérteni Közép-Európát és Délkelet-Európát, és közelebb viszi a német kultúrát a magyar közvéleményhez. Ennek "mi nagyon örülünk" - mondta Balog Zoltán. Az új közös projektek részleteiről várhatóan hamarosan megállapodnak - tette hozzá.

A német külügyminisztérium sajtóosztályán és a kancellárián az MTI érdeklődésére közölték, hogy a magyar miniszterrel tartott találkozón munkamegbeszélést folytattak, és ennek tartalmáról nem közölnek részleteket. Romani Rose, a német szinti és roma közösségeket összefogó központi tanács vezetője elmondta: a gyakornoki programok igen hasznosak lehetnek, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy legyenek roma példaképek a magyar társadalomban.

Azzal kapcsolatban, hogy levelet írt Orbán Viktornak Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban Ki ne legyen? címmel közölt írása miatt, elmondta: tervezi, hogy hamarosan Budapestre látogat és megbeszélést folytat a magyar miniszterelnökkel, akivel "nyilvánosan is felhívhatjuk a figyelmet bizonyos dolgokra". Hozzátette: "nem Bayer úr a lényeg, hanem az, hogy miként pozícionálja magát a kormány a kisebbségekkel, és mit tesz a kirekesztő tendenciákkal szemben."

Kiemelte: a rendszerváltás után a romák voltak az elsők, akik a szocialista tervgazdaság összeomlása miatt tömegesen munkanélkülivé váltak, a válság nyomán pedig bűnbakká, Magyarország azonban gazdaságilag sem engedheti meg magának, hogy lemondjon a lakosság mintegy 10 százalékát kitevő kisebbségről.

Ezt a gondolatot Balog Zoltán is kifejtette a csütörtök esti pódiumbeszélgetésen, hangsúlyozva, hogy a romák "az úgynevezett rendszerváltás vesztesei", és az utóbbi húsz évben nőtt az elutasítottságuk a többségi társadalomban. Kifejtette: a politikai elit "megpróbálta szőnyeg alá söpörni" a kirekesztettség és a romákat túlnyomó többségben érintő mélyszegénység problémáját, a 2010-ben hivatalba lépett kormány viszont "kiteregette a szennyest" az uniós és a nemzeti romastratégia kidolgozásával, mert a probléma "elviselhetetlen méreteket öltött".

A nagy keresztény egyházak és a roma és szinti közösség viszonyáról szólva Romani Rose egyebek között kifejtette, hogy a kapcsolatot terheli a mintegy félmillió szinti és roma halálát is okozó holokauszt, mert az egyházak nem álltak ki az üldözött kisebbség mellet, holott a legyilkolt szintik és romák keresztények voltak.

A magyar roma és szinti közösség integrációjával kapcsolatban hangsúlyozta: a szintik és romák mindig is a magyar társadalom szerves részei voltak, például éppen úgy harcoltak 1948-ban és 1956-ban, mint a nem roma és nem szinti magyarok.

Herbert Heuss, a központi tanács tudományos munkatársa egyebek között arról beszélt, hogy az egyházaknak állást kellene foglalniuk az olyan ügyekben, mint Bayer Zsolt Ki ne legyen? című cikke. Dúl Géza katolikus lelkész, a Váci Egyházmegye úgynevezett cigánypasztorációs irodájának, a Ceferino Háznak a vezetője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: "nem kell ágyúval lőni verébre".

Kifejtette: 1990-ben 3 roma pasztorációs programja volt a magyarországi katolikus egyháznak, jelenleg viszont már nagyjából 150, és megfigyelhető, hogy az utóbbi 5 évben nemcsak a romaellenesség, hanem a szolidaritás "csendes jelenléte" is erősödött. A "rossz előtörésével szemben a jó összefogása is megerősödött" - mondta Dúl Géza. Hozzátette: az egyház elsősorban az "emberképével" járulhat hozzá az integrációhoz és a társadalmi feszültségek enyhítéséhez, hiszen a kereszténység szerint "a Teremtő előtt mindenki egyenlő", ez a gondolat pedig minden integrációs törekvés alapja.

A pódiumbeszélgetésen nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire németek. Köztük volt Erika Steinbach, a konzervatív CDU politikusa, a Bundestag emberi jogi bizottságának tagja, aki a beszélgetéshez hozzászólva méltatta az uniós romastratgégia kidolgozását. A 2010-es magyar uniós elnökség idején végzett munkával "Magyarország nagy érdemeket szerzett" - mondta a politikus.

- MTI, Bálint Marcell -