Brüsszeli robbantások - Szakértők: hatékonyabb együttműködésre van szükség az európai titkosszolgálatok között

Budapest - A brüsszeli események is azt mutatják, hogy az uniós tagállamok titkosszolgálati együttműködését hatékonyabbá kell tenni - véli Szalai Máté és Wagner Péter kutató a Külügyi és Külgazdasági Intézet által az MTI-hez szerdán eljutatott gyorselemzésben.

A szakértők szerint a kedden Brüsszelben végrehajtott terrortámadás "szörnyű figyelmeztető jel" az Európai Uniónak a terrorizmus elleni harcban. A 2015-ös év eseményei után a közvélemény előtt is egyértelművé lett, hogy Belgium az európai dzsihadista aktivitás egyik gócpontjává vált, mégsem sikerült megtenni a kellő lépéseket a terrorista sejtek felszámolásáért.

Az elemzők kiemelik: a 2015. novemberi párizsi és a mostani brüsszeli merényletek sokak szerint az Iszlám Állam stratégiaváltását jelentik, hiszen az elsődleges szerepet a toborzás helyett a terrorakciók vették át. Amennyiben valóban stratégiai megfontolás húzódik az események mögött, annak legfőbb oka az Iszlám Állam szíriai és iraki visszaszorulásában keresendő.

Arra is kitérnek, hogy a párizsi és a brüsszeli merénylet eltér az elmúlt években Európában végrehajtott terrorista akciók által körvonalazott trendektől. Mindkét akció komoly előkészítést és belső kommunikációt feltételez, amely korábban nem volt jellemző. A brüsszeli merénylet öt nappal a párizsi merényletek egyik főszervezőjének tekintett Salah Abdeslam elfogása után történt, de a nyilvánosságra került információk szerint az akció nem értelmezhető az Iszlám Állam bosszújaként.

A kutatók hangsúlyozzák: a terrortámadás nemcsak a francia és a belga hatóságok, hanem az európai terrorizmusellenes együttműködés hatékonyságának kérdését is felveti. A brüsszeli tragédia azt mutatja, hogy a francia és a belga hatóságoknak a novemberi párizsi merénylet óta a Franciaország és Szíria között tevékenykedő hálózat több tucatnyi tagjának csak egy töredékét sikerült elfogniuk.

Az elemzők úgy látják, a brüsszeli támadás ismét megerősítette a kisebbségek társadalmi integrációjának a kérdőjeleit és a sürgős cselekvési kényszert. A Szíriába és Irakba utazó harcosok száma a kormányok bürokratikus erőfeszítései ellenére az elmúlt évben tovább nőtt, miközben a szélsőségesek által leginkább frekventált brüsszeli Molenbeek kerületben a rendőrség továbbra is jelentős emberhiánnyal küzd.

Mint írják, bár az uniós tagországok titkosszolgálati együttműködésének minőségét kívülről nehéz felmérni, szinte minden kutató a kooperáció további elmélyítését szorgalmazza. A francia és a belga hatóságok kompetenciáját sokan megkérdőjelezték a merényleteket követően, ugyanakkor a hálózat nemzetközi jellege miatt az európai szintű együttműködés hatékonyságával is lehetnek problémák. Részben ezért is állították fel 2016. január 1-jével az Európai Terrorizmusellenes Központot, de kérdéses, az új szervezet képes lesz-e arra, hogy a jövőben hatékony szereplője legyen a terrorizmus elleni harcnak. Az európai közvélemény türelmetlen, eredményeket akar, miközben a tagországoknak más égető kérdésekkel is foglalkozniuk kell - állapítják meg a szakértők.

- MTI -