Brit EU-népszavazás - A britek uniós kilépése-maradása kockázatairól vitázik a két ellentábor

London - A brit munkaügyi miniszter szerint az ország gazdasága a legutóbbi pénzügyi válsághoz mérhető sokkot élne át, ha a júniusi népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. London polgármestere viszont azt mondta, hogy a legnagyobb kockázat nem a kilépés, hanem a maradás.

Stephen Crabb, a munka- és nyugdíjügyi tárca új vezetője a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak írt cikkében annak a véleményének adott hangot, hogy a brit gazdaságot "megtörné", ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, és annak katasztrofális következményei lennének a családok számára.

Crabb a cikkben kifejtette: meggyőződése szerint a brit gazdaságot a Brexit esetén a 2008-ban elhatalmasodott globális pénzügyi válsághoz hasonló sokkhatás érné.

A miniszter idézi a PwC üzleti tanácsadó cég legújabb becslését, amely szerint 950 ezerrel csökkenhet a nagy-britanniai munkahelyek száma, ha a brit üzleti szféra nem fér hozzá az EU egységes belső piacához. Crabb szerint ez a 2008-as pénzügyi válság idején odaveszett munkahelyek számánál is nagyobb veszteség lenne.

Idézte a Bank of England, a brit jegybank legutóbbi állásfoglalását, amely szerint a brit gazdaság pénzügyi stabilitására a kilépés jelentené a legnagyobb hazai kockázatot.

Boris Johnson, London polgármestere a BBC televíziónak nyilatkozva ugyanakkor kijelentette, hogy véleménye szerint az EU jelenlegi állapotát tekintve valójában a "Bremain" a kockázat Nagy-Britannia számára.

Johnson ezzel új műszót alkotott. A "Britain" és az "exit" szavak összevonásával kialakult Brexit kifejezés régóta bevett eleme az EU-tagságról júniusi 23-ára kiírt népszavazás kampányának. A Johnson által most először használt "Bremain" a "Britain" és a "remain" (maradni) szavakat ötvözi.

London konzervatív párti polgármestere szerint a maradás kockázatai közé tartozik, hogy az EU gazdálkodása nagyon sok esetben "legalábbis határesete a korrupciónak", az unió politikai szempontból pedig "egyértelműen antidemokratikus".

Johnson szerint Nagy-Britanniában évente 2500 új szabályozási rendelet és jogszabályi intézkedés ered egyenesen Brüsszelből, és az EU-tagság költségei a brit üzleti szférának hetente 600 millió fontjába (235 milliárd forint) kerülnek.

Hozzátette: alapvető tévedésben vannak azok a gazdasági és pénzügyi intézmények, amelyek az utóbbi hetekben sorra hívják fel a figyelmet a Brexit potenciálisan súlyos gazdasági kockázataira.

A konzervatív politikus szerint ezek az intézmények félelemkeltéssel próbálják rábírni a választókat "egyoldalú" vélemény kialakítására az EU-tagság kérdésében.

A londoni polgármester a kormányzó Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, akit a brit sajtó a 2020-ban esedékes következő parlamenti választásokon a kormányfői tisztségért már nem induló David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tart számon. Johnson a brit EU-tagságról döntő népszavazás időpontjának bejelentése után közölte, hogy a Brexit-párti táborhoz csatlakozik, szembefordulva a kormánnyal, amelynek hivatalos álláspontja az, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja.

- MTI -