Cannes - Torokszorító fesztivál

Cannes - Luxus és csillogás, a vásznon a periféria, a moziban könnyek.

A Pénzes cápa sajtókonferenciája nem múlhatott el úgy, hogy ne kerüljön szóba Donald Trump elnökjelöltsége vagy a rendezőnők helyzete Hollywoodban.

Nem új kezdeményezés a fesztiválon a Women in Holly­wood című beszélgetéssorozat, tavaly többek között Salma Hayek volt a vendége, idén pedig Jodie Foster nyitotta az eseménysorozatot.

Miközben a Pénzes cápa sikerétől és Amal Clooney mesés vörös szőnyeges bevonulásától visszhangzik a Croi­sette, Foster elmarasztalón nyilatkozott férfikollégáiról, akik szerinte képtelenek túllépni a nő mint nemi erőszak tárgya történeteken.

Magyarországon nap mint nap jönnek a hírek az egészségügy helyzetéről és a megfelelő szociális ellátás hiányáról, nekünk már ez aligha újdonság. Azt látni viszont, hogy ez Nagy-Britanniában sem működik jobban, már inkább meglepő. Legutóbb komoly csalódást okozott a híresen baloldali politikai elkötelezettségű angol rendező Ken Loach, idén viszont mindenkit lenyűgözött az I, Daniel Blake egyszerű, de torokszorító történetével a brit társadalom legalján tengődőkről, a bürokrácia abszurditásának áldozatairól.

Bruno Dumont francia rendező a kilencvenes évek legvégén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szó szerint az utcáról szedte fel a színészeit. Ma Loute című komédiájában is amatőrök játszanak a francia film krémje mellett. A filmet azonban ez a húzása és a mindig lenyűgöző Juliette Binoche sem menti meg.

Váró Kata Anna