Mogherini: rendkívül aggasztó a nukleáris rakétavédelmi szerződés sorsa

Brüsszel - Rendkívül aggasztó a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, annak felmondása esetén ugyanis Európa biztonsága veszélybe kerül - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben.

A főképviselő az uniós tagországok külügyminisztereinek védelempolitikával foglalkozó tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót fenyegető számos biztonsági kihívás közé léphet a rakétavédelmi szerződés sorsának kérdése.

Az unió véleménye szerint a megállapodás fontos eszköze a béke megőrzésének, ezért teljes mértékben, minden pontját be kell tartani - jelentette ki.

Mogherini aláhúzta, amennyiben kérdések vagy problémák merülnek fel valamelyik fél részéről a szerződést illetően, a helyes magatartás annak betartása, valamint betartatása a másik féllel, és nem a megállapodás felmondása.

Az Európai Unió reméli, hogy a megállapodásból való kilépés vagy annak felszámolása helyett van lehetőség az egyezmény megmentésére. Az unió meggyőződése, hogy meg kell tartani a megállapodást, a benne foglaltakat pedig be kell tartani, ugyanis az alapvető Európa biztonságára nézve - mondta.

"Nem akarjuk, hogy európai területek ismételten más erők harcterévé váljanak, ahogyan az többször előfordult a történelem folyamán. Nem akarunk újabb feszültséget, ezért reméljük, hogy van remény a megállapodás megmentésére és betartására"- tette hozzá Mogherini.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn jelentette be, hogy nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF).

Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen leszögezte: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

-MTI-