Francia zavargások - Több mint egymillió euró gyűlt össze a megsérült rendőrök támogatására

Párizs - Több mint egymillió euró érkezett csütörtök délutánig arra az internetes gyűjtésre, amelyet két nappal ezelőtt a jobb megélhetésért csaknem két hónapja tüntető sárgamellényesek megmozdulásain megsérült rendőrök támogatására indított egy jobboldali képviselő.

Renaud Muselier, a dél-franciaországi Provence-Alpes-Cote-d Azur régiónak a jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó elnöke arra válaszul indított gyűjtést a tüntetéseken megsérült vagy bántalmazott több mint ezer rendőr támogatására, hogy egyesek annak a volt hivatásos bokszolónak, Christophe Dettinger-nek kezdtek gyűjteni, akit "szándékos erőszak" vádjával vettek őrizetbe, amiért szombaton Párizsban rátámadott rendőrökre és szabályosan kiütötte őket.

A politikai elit és a rendőri szakszervezetek részéről óriási felháborodást váltott ki a bokszoló jogi képviseletének megsegítésére szervezett gyűjtés - amelyre 117 ezer euró érkezett -, ezért azt szerdán felfüggesztették, a rendőrök számlájára viszont két nap alatt 1 008 223 euró érkezett csaknem 37 ezer adományozótól, átlagosan 27 eurós összegben.

"Kitartás és korlátlan támogatás a rendőri és biztonsági erőinknek", "Éljen a kezdeményezés.

Mindazoknak, akik elutasítják az erőszakot és a gyűlöletet, fel kell lépniük és megálljt kell mondaniuk! Ez az egyéni és közös felelősségünk!", "Minden hálánk a rendőri erőknek, amelyek megpróbálják tiszteletben tartatni a jogainkat és a biztonságunkat" - írták az adományozók.

"Amikor egy rendőrre, egy csendőrre vagy egy tűzoltóra támadnak, valójában Franciaországot támadják meg" - mondta a gyűjtést indító Renaud Muselier, aki korábban külügyi államtitkár volt, s aki amorálisnak nevezte a bokszoló támogatására indított gyűjtést. Szerinte a sárgamellényesek két hónapja tartó tüntetésien megsérült 1050 rendőr és csendőr, akik "a saját életüket kockáztatták a miénkért és Franciaország köztársasági rendszerének tiszteletben tartásáért, teljesen elfogadhatatlan gyűlölet- és erőszakhullámnak vannak kitéve".

Christophe Castaner belügyminiszter ezzel párhuzamosan azt közölte, hogy a sárgamellényesek tiltakozásának kezdete óta a közutakon elhelyezett sebességmérő műszerek több mint felét megrongálták.

"A radarok közel hatvan százalékát megsemmisítették, megtámadták, megrongálták azok, akik ehhez a mozgalomhoz tartoznak" - fogalmazott sajtótájékoztatóján a tárcavezető.

A hivatalos adatok szerint mintegy 3200 traffipax működik a francia közutakon. A hatóságok a tüntetések kezdete óta most először szolgáltak adatokkal arról, hogy mennyi radart rongálhattak meg a tüntetők.

"Láttam a közösségi oldalakon néhány idiótát, akik felgyújtott radarok mellett szelfiztek. Nem kívánom nekik, hogy egy nap megtudják milyen halálos balesetet megélni az úton" - mondta a miniszter.

A sárgamellényes tüntetők egyik fő céltáblái a radarok, ugyanis Franciaországban az ellen is tiltakoznak, hogy tavaly július 1-től óránként 90-ről 80 kilométerre csökken a megengedett legnagyobb sebesség a lakott területen kívüli országutakon. Az intézkedés mintegy 400 ezer kilométernyi útszakaszt érint.

A radarokban tett károk két év börtönbüntetéssel és 30 ezer eurós pénzbírsággal sújthatók, a szerkezet teljes megrongálása pedig öt év szabadságvesztést és 75 ezer bírságot is vonhat maga után.

A traffipaxok 2007-ben mintegy egymilliárd eurós bevételt hoztak az államnak, s hivatalos adatok szerint 2003-tól kezdve, az első szerkezetek felállítását követő első tíz évben mintegy 23 ezer életét sikerült megmenteni az ellenőrzéseknek köszönhetően.

A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. Az előbbi lehetőségét a kormány kizárta, a másik kérdésben egyelőre nem foglalt állást.

-MTI-