A fél világot átverve tette sztárrá a barátját David Bowie

A héten lett volna 73 éves David Bowie, aki két nappal a 69. születésnapja után hunyt el négy évvel ezelőtt. Épp ezért nem is lehetne jobb alkalmat találni arra, hogy felidézzük a zenei kaméleon legnagyobb átverését, amivel gyakorlatilag a fél művészvilágot megtrollkodta – írja cikkében a borsonline.hu.

1998 április elsején David Bowie meghívására összegyűlt a New York-i művészvilág krémje Jeff Koons műtermében, hogy megünnepeljék az elfeledett amerikai művész, Nat Tate frissen megjelent életrajzi könyvét.

Tate igazi tragikus sorsú művész volt: Az 1928-ban született férfit az apja már a születésekor magára hagyta, nem sokkal a nyolcadik születésnapja után pedig az édesanyját is elvesztette egy közúti balesetben. Noha művészként ért el kisebb eredményeket, sőt, Picassoval is találkozott, az igazi sikerek elkerülték. Alighanem emiatt döntött úgy 1960. január 12-én, hogy a Staten Island kompról a vízbe veti magát. Teste soha nem került elő. Öngyilkossága előtt Tate megsemmisítette a festményei 99 százalékát – így megismerése igazi kulturális csemegének számított. Egyetlen “aprócska” probléma volt csupán: mindezt Bowie és barátja, a számos irodalmi díjat begyűjtő skót novellista-író, William Boyd találta ki.

Boyd írta Tate “életrajzát”, az ő privát fotói kerültek bele a könyvbe, mint kordokumentumok, sőt, még pár festményt is készített Tate nevében – az életrajz mögé pedig David Bowie könyvkiadója állt be. Hogy teljes legyen az átverés, a partira még Picasso életrajzíróját, John Richardsont is meghívták, aki a sosem létezett művész Picassóval és más művészekkel kötött barátságát ecsetelte az összegyűlteknek, miközben maga Bowie az életrajzi könyvből olvasott fel.

Az átverés olyan jól sikerült, hogy a maga tudatlanságát titkolni vágyó elit vendégkör szinte minden tagja állította, hogy noha személyesen nem ismerte, de hallott már Nat Tate-ről – ugyanakkor olyan is akadt, aki meg volt róla győződve, hogy valamikor az ötvenes években még járt is a kiállításán.

Aztán egy héttel később – az egyik beavatottnak hála – az egész világ értesülhetett róla, hogy David Bowie és William Boyd hogy ejtette át a fél világot. A londoni Independetben megjelent cikket később rengetegen átvették.

Boyd a Harper’s Bazaarnak írt 2011-es cikkében arról írt, máig hihetetlen, hogy egyetlen átverés milyen hatással volt a művészvilágra – pláne egy olyan korban, amikor egyik napról a másikra bárkiből sztár lehet. Több dokumentumfilm született (a soha nem is létezett) Tate-ről, “életrajzát” több nyelvre lefordították, és azóta számos újrakiadást élt meg (noha eredetileg is csupán azért adták ki pár példányban, hogy hitelesebb legyen a tréfa) – ráadásul 2011-ben a Sotheby's aukciósház Londonban árverésre is bocsátott egy hitelesített Nat Tate alkotást. Ezt egyébként maga, a művész egyik életre keltője, William Boyd vette meg 7250 fontért. Az összeget jótékony célra fordították.

Az emlékezetes áprilisi tréfának lett egy másik eredménye is: Bowie barátját, a szakmai körökben addig is jól ismert (és elismert) író William Boyd nevét több millióan ismerték meg. Egyik pillanatról a másikra talk-show-k kedvelt vendége lett, mondhatni, igazi sztár – akit még hosszú évekkel később is előszeretettel faggatnak Tate-ről és a nagy átverésről.