2019.07.26. 21:20
Közös cselekvési tervet dolgoznak ki az erdélyi magyar pártok
A felek abban is megegyeztek, hogy támogatják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést.
Az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői megállapodtak arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
A közös cselekvési terv kidolgozását Szili Katalin miniszterelnöki megbízott jelentette be pénteken Tusnádfürdőn, az általa létrehozott erdélyi autonómia-kerekasztal tagjaival folytatott pódiumbeszélgetésen, amelyre a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében került sor. A cselekvés összehangolásáról egy nappal korábban egyeztek meg a pártok és szervezetek képviselői.
Elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy támogatják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, támogatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a nemzeti kisebbségekről szóló és a román államfőnek átnyújtott megállapodástervezetét, és kiállnak Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő kezdeményezése mellett, amely a román-magyar megbékélést szorgalmazó nyilatkozat megfogalmazását és elfogadását tűzi ki célul.
A pénteki pódiumbeszélgetésen Szili Katalin megállapította: az erdélyi magyarság nem érheti el a kívánt autonómiáját anélkül, hogy képviselői párbeszédet folytatnának a román politikai osztállyal. Kéréssel fordult a román politikusokhoz, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, hiszen – meglátása szerint – a magyar ügy megnyugtató rendezése Románia prosperitásához vezet.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke elmondta: az SZNT megalakulásakor azt is célul tűzte ki, hogy a Székelyföld önálló fejlesztési régió legyen, így érthető, hogy nemcsak Bukarestben, hanem Brüsszelben is próbál tenni céljai eléréséért. Arra biztatott mindenkit, hogy támogassa aláírásával a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. A kerekasztal résztvevői, a beszélgetés végén nyilvánosan írták alá a polgári kezdeményezést.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke maga is a román-magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Megállapította: a magyarok egymás között egyre többet beszélnek az autonómiáról, de a románokkal egyre kevesebbet.
Sajnálatosnak tartotta, hogy az EMNT által szervezett konferenciákon csak román értelmiségiekkel sikerül párbeszédet folytatni, és a gondolatok nem jutnak el a román politikai osztályig. Hozzátette: az is hiányérzetet szül Székelyföldön, ha Magyarország és Románia külügyminiszterei találkoznak, és nincsen szó megbeszélésükön az autonómiáról.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke az erdélyi magyar autonómiaharc három évtizedét számba véve arra a következtetésre jutott, hogy ma már nem különböző autonómiatervezetekről szóló elméleti viták fontosak, hanem az, hogy legyen mögöttük politikai erő, és a teljes magyar frakció nyújtsa be legközelebb a székelyföldi autonómiatervezetet.
A Magyar Polgári Párt (MPP) tagjaként az RMDSZ parlamenti frakciójában politizáló Kulcsár Terza József kijelentette: kész negyedszerre is benyújtani a parlamentben az autonómiatervezetet, és reméli, hogy ezúttal nem egyedül írja alá a törvénytervezetet, mint a 2018-as benyújtáskor.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke úgy vélte: ma rosszabb a nemzetközi környezet az autonómia elfogadtatására, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt volt. A spanyolországi vagy Egyesült Királyságbeli folyamatok után ugyanis nehéz azzal érvelni, hogy az autonómia stabilitást hoz a térségbe.
Székely István közölte: az RMDSZ döntött arról, hogy akkor nyújtja be autonómiatervezetét a parlamentben, ha azt látja, hogy legalább egy politikai alakulat támogatja, hogy érdemi vitát folytassanak a témáról.