Áder János: a tudomány ma is közös építmény

A köztársasági elnök beszédében megemlékezett a száz éve elhunyt Eötvös Loránd fizikusról és felidézte, hogy amikor a fizikus 130 esztendővel ezelőtt az akadémia elnöke lett, első felszólalásában ő beszélt arról, hogy a tudomány közös építmény.

„Nem különböző tudományokban dolgoznak a nemzetek; egy az épület, melynek építésén mindannyian közreműködnek. Amit az egyik kezd, a másik folytatja, s végül az eredményt magáénak mondhatja mindaz, aki annak létesítésén közreműködött”

- idézte Eötvös szavait Áder János.

A köztársasági elnök szerint, ami 130 esztendővel ezelőtt igaz volt, ma hatványozottan az. A tudományban a legkülönfélébb nemzetek kutatói ugyanannak az igazságnak a megismerésén, megértésén munkálkodnak.

„A Tudomány Világfóruma a tudományos közösség legforróbb témáit tárgyalja”

- mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

Van-e a kutatónak felelőssége abban, hogyan használják fel a tudományos eredményeit? Hogyan osszuk el az erőforrásokat az alapkutatás és innováció között? Miként lehet igazságosabb és átláthatóbb a tudomány finanszírozása? Milyen módon lehet különbséget tenni a tudományos módszerek és a pszeudotudomány között? Hogyan tudja segíteni a tudomány a fenntartható fejlődést? – emelte ki a háromnapos világfórum témái közül Lovász László, aki szerint ezek a kérdések nagy hatással lesznek az emberiség jövőjére is.

„A két évtizedes múltra visszatekintő fórum alapgondolata, hogy a 21. század társadalma számára új együttműködésre van szükség a tudósok, politikusok, gazdasági vezetők és a média képviselői között”

- hangsúlyozta az MTA elnöke.

Hozzáfűzte:

a kétévente megrendezett Tudomány Világfórumán idén 120 országból több mint ezer tudós, döntéshozó és újságíró vesz részt, köztük 150 előadó.

Kitért arra is: az MTA a legutóbbi Tudomány Világfóruma óta nehéz időszakon ment át, szeptember óta korábbi kutatóhálózata már nem tartozik az akadémiához. Ugyanakkor továbbra is számos feladata maradt, közte a magyar tudományosság képviselete, a tudományos gondolkodás szabadságának biztosítása, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása is.

„Az emberiség ma hatalmas kihívásokkal néz szembe a klímaváltozástól az extrém szegénységig, ezért a tudományos tudás és annak megosztása a társadalom lehető legszélesebb rétegeivel egyre fontosabbá válik” – hangsúlyozta Shamila Nair-Bedouelle, az UNESCO főigazgató-helyettese.

A Tudomány Világfórumát 2021-ben a Dél-afrikai Köztársaságban rendezik meg. Az afrikai ország tudományügyi, oktatási minisztere, Bonginkosi Nzimande a budapesti megnyitón kiemelte: a világfórum az elmúlt 20 évben a tudományos diplomácia egyik vezető platformjává vált.

Az eseményen köszöntőt mondott Daya Reddy, az International Science Council (ISC) elnöke és Margaret A. Hamburg, az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) elnöke is. A jelenlévőket üzenetben üdvözölte António Guterres ENSZ-főtitkár.

Az UNESCO tudomány népszerűsítéséért járó Kalinga-díját (UNESCO Kalinga Prize for the Popularization of Science) Karl Kruszelnicki ausztrál író, újságíró vehette át,

aki az indoklás szerint több évtizedes munkájával rengeteget tett azért, hogy felébressze az emberek kíváncsiságát a tudomány iránt.

Az UNESCO környezetvédelmi Kábúsz szultán-díját (UNESCO Sultan Qaboos Prize for Environmental Preservation) a rendezvényen az indiai Ashoka Alapítvány az Ökológiai és Környezetkutatásért (ATREE) kapta.

A díjjal a szervezet fenntartható fejlődéssel és a társadalmi szempontból igazságos környezetvédelemmel kapcsolatos munkáját ismerték el.

A szombatig tartó világfórum középpontjában idén a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálata áll. A találkozó hat plenáris ülésen és csaknem harminc szekcióban várja a résztvevőket, emellett több kísérőrendezvényt és kulturális programokat is szerveznek.