2020.09.23. 07:55
Brutális megszorítás lehet a Párbeszéd nagy ígéretéből
Százezer forintos alapjövedelmet, százezer forintos alapnyugdíjat, gyermekenként ötvenezer forintot ígér a Párbeszéd. Az elképzelés megvalósítása évi 3300 milliárd forintba kerülne. Karácsony Gergely pártjának egy tavalyi indítványa arról árulkodik, hogy a dolog korántsem ennyire egyszerű: a múlt évi előterjesztés szerint az alapjövedelem bevezetéséhez szükséges pénz csak a rendszerváltozás óta eltelt időszak egyik legbrutálisabb megszorításával teremthető elő.
Megkezdődött az őszi politikai szezon, s a jelekből, megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy több politikai erő egyúttal a 2022-es parlamenti választás kampányát is megnyitotta – ismerteti a Magyar Nemzet. Bátran közéjük sorolható Karácsony Gergely főpolgármester pártja, a Párbeszéd, amely szinte naponta hangoztatja legfontosabb ígéretét, az alapjövedelem bevezetését. A párt frakcióvezetője hétfőn a parlamentben is szóba hozta a kérdést, Szabó Tímea – a távirati iroda tudósítása szerint – úgy fogalmazott: a leggazdagabbaknak nem járna alapjövedelem.
A politikus szavaiból az is kiderült, hogy a Párbeszéd hol húzza meg a határt, kiket sorol a leggazdagabbak közé. A válasz némileg meglepő, a baloldali párt szerint ugyanis már azok is az ország leggazdagabb polgárai közé tartoznak, akiknek a fizetése meghaladja a nettó átlagbér másfélszeresét, júliusi adatokkal számolva a havi nettó 420 ezer forintot. Aki viszont ennél kevesebbet visz haza, annak havi százezer forintot garantálna a Párbeszéd, a gyerekeknek pedig fejenként havi ötvenezer forint járna. A politikus arra is kitért, mennyibe kerülne mindez: 3300 milliárd forint lenne a – nyilván évenként jelentkező – ráfordítás. Az összeget a Párbeszéd kigazdálkodhatónak tartja, szerintük a költségvetés egyensúlya nem kerülne veszélybe.
Mi adná a fedezetet?
A parlamenti tudósítás szerint Szabó Tímea arra nem tért ki, hogy mégis miként gazdálkodnák ki a summát, ami – csak az összehasonlítás kedvéért – majdnem annyi, mint amennyit az állam egy évben személyi jövedelemadó és jövedéki adó címén együttesen beszed. A párt ugyanakkor nem hagyta sokáig kétségek között az érdeklődőket: tegnap egy közösségi oldalra feltöltött videóban adott választ a miből kérdésére. Eszerint már a mostani költségvetésben is van megfelelő mennyiségű pénz. Nem kell mást tenni, csak „leállítani a pazarló és felesleges állami nagyberuházásokat”, „megszüntetni az Orbán-oligarchákat hizlaló túlárazást”, ezek mellett pedig „eltörölni az értelmetlen működési kiadásokat és a sport adókedvezményét”.
A csupán kétperces kampányvideótól talán túlzó volna elvárni a részletes számszaki adatokat. Szerencsére nem is kell ilyen kívánalmakat megfogalmazni, a Párbeszéd ugyanis tavaly törvénytervezetet nyújtott be az Országgyűléshez, amely a fedezet ügyében lényegesen bővebb listát tartalmazott a mostani videóban szereplő, erősen propagandaízű állításoknál. Azóta eltelt egy év, így elképzelhető, hogy a Párbeszédnél már másként látják a helyzetet, az azonban világosan kiderül a 2019-es előterjesztésükből, milyen elv mentén gondolkozik a párt az adórendszer dolgában.
Adóemelések sora jönne
A Párbeszéd tavalyi beadványa – amelyet a képviselőház végül elutasított – bátran nevezhető a kreatív adóemelési és megszorítási ötletek tárházának. Elsőként az úgynevezett karbonadó bevezetése emelhető ki a tavalyi indítványból. E közteher gondolata a világ több pontján felmerült már, s lényege, hogy
a természet védelme érdekében – ilyen vagy olyan elv mentén – adót vetnek ki például vagy az üzemanyagokra, vagy a szállítmányozás szereplőire, vagy az energiatermelő vállalatokra.
Feltételezhető, hogy egyik elv érvényesítése sem maradna idehaza következmények nélkül. Már csak azért sem, mert a Párbeszéd tavalyi indítványa jelentős összeget, 225 milliárd forintot szedett volna be ebből a karbonadóból, ami az első elv esetében ötvenforintos áremelkedést hozna az üzemanyagoknál, a másodiknál érezhetően drágíthatná a tömegközlekedést és az áruszállítást – ezzel együtt az élelmiszereket –, a harmadiknál pedig az alacsonyan tartott rezsiáraknak adhatna egy pofont.
Nem járna jól a hazai cégvilág sem, ha a Párbeszéd a tavalyi elképzelései szerint valósíthatná meg az alapjövedelem tervét. A párt ugyanis 480 milliárd forint pluszt szedne be társasági adóból.
Magából az összegből arra lehet következtetni, hogy
a közepes és a nagyvállalatokra a most egységesen érvényes kilencszázalékos kulcsnál nagyobb terhet vetnének ki Karácsony Gergelyék.
Ez a lépés viszont éppen azt az adóversenybeli előnyt tenné zárójelbe, amely több külföldi nagybefektető előtt mutatja vonzónak Magyarországot. Az elmaradó befektetések pedig elmaradó munkahelyeket és ezzel elmaradó bevételeket is jelenthetnek egyúttal.
A Párbeszéd tavalyi javaslata átalakította volna a személyi jövedelemadózás 2011 óta élő rendszerét is. Az előterjesztésből a konkrétumok ugyan hiányoztak, de az kiolvasható volt belőle, hogy
visszaállítanák a Gyurcsány-kormány időszakából ismert többkulcsos szja-rendszert, és hozzányúlnának a gyermekkedvezmények mostani szisztémájához is.
A változtatásokat – állítólag – a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében hajtaná végre az ellenzéki párt.
Hasonló törekvés – a baloldali igazságtétel – hajthatta a pártot, amikor megszövegezte az oligarchák, az offshore-ozással foglalkozók, a nagybirtokosok és a milliárdosok különadóját.
Ez a négy új adófajta valójában a párt tavalyi ötleteinek legveszélyesebb pontja. Egy-egy adót ugyanis csak akkor lehet beszedni, ha világosan meghatározzák, kinek kell azt megfizetnie. Ha ez nem sikerül, akkor az adó elbukik, a költségvetésnek viszont kell a bevétel, így a tervezett pénzt máshonnan kell előteremteni. A Párbeszéd tavalyi terve ettől a négy adótól együttesen 215 milliárdot remélt, s mivel nem tűnik a legkönnyebb feladatnak például az oligarcha vagy az offshore lovag definícióját – alkotmányosan – az adójogba illeszteni, így ezeknél az ötleteknél fennállna a kudarc veszélye. Adóügyi kudarc esetén pedig rendszerint a bérből és fizetésből élőket és a nyugdíjasokat találja meg a balliberális megszorítópolitika. Mindezekhez képest a bankszektorra kivetni tervezett ötvenmilliárdos pluszteher már-már aprópénz.
Újra itt az államcsőd?
Az alapjövedelem ötlete egyébként nem új keletű, az elmúlt években időről időre felbukkant a hazai balliberális pártok programjában. Az elképzelés kritikusai szerint
az ötlet nem más, mint szavazatvásárló választási ígéret,
amely – mivel tulajdonképpen ingyenpénzt kínál – visszaveti a munkavállalási és az adófizetési kedvet, miközben a fenntartása rendkívül költséges. Az alapjövedelem konstrukciójában megbújó lehetséges veszélyekről annak idején a pénzügyminiszter helyettese, Tállai András úgy fogalmazott: Karácsony politikai alakulatának javaslata egy-két év alatt olyan államcsődközeli helyzetet idézhetne elő, mint amilyen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején alakult ki.