Korán-égetések és migráns bűnszervezetek Svédországban

Az ország közbiztonsága egyébként is folyamatosan romlik, az országos rendőrfőkapitány 40, bevándorlókból álló klánról számolt be, akik az alvilágot irányítják – írja a V4NA hírügynökség.

Hetek óta tartanak a Korán-égetések Svédországban, újabb és újabb videók kerülnek fel a közösségi oldalakra, melyek szélsőségesen iszlamofób akciókról tudósítanak. Az iszlám-ellenes megmozdulások az után kezdődtek, hogy Rasmus Paludan a dán bevándorlás- és iszlámellenes párt vezetője demonstrációt szervezett Svédországba augusztus végén, melynek során egy Koránt is elégettek volna. A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést, mert nem tudta volna garantálni a résztvevők biztonságát.

Rasmus Paludan ennek ellenére Malmőbe akart utazni, végül a közeli közeli Lernackenben vették őrizetbe, kitoloncolták, majd két évre eltiltották a belépéstől Svédországba. Szimpatizánsai azonban összegyűltek a városban, az egyik téren egy Koránt rugdostak a földön, máshol pedig valóban elégettek egy Koránt. Ezek után durva zavargások törtek ki a felháborodott muszlimok körében. Rasmus Paludant az al-Kaida halálosan megfenyegette. A Korán-égetések azonban azóta is folytatódnak.

A társadalmi feszültség óriási Svédországban, mely annak is köszönhető, hogy egyre nagyobb teret nyer a bűnözés, és egyre romlik a közbiztonság.

Mats Löfving országos rendőrfőkapitány szeptember elején arról számolt be, hogy egyre nagyobb teret nyernek a bűnbandák az országban, melyek egyértelműen az úgy nevezett „sérülékeny területekhez”, vagyis a bevándorlók lakta kerületekhez kötődnek, ahol az integráció teljes hiánya figyelhető meg.

Ezek a klánok kizárólag a bűnözés megszervezése miatt jöttek Svédországba. A hatalom megszerzésén munkálkodnak, erőszakosak és pénzt akarnak keresni. Ezt pedig a kábítószer-kereskedelemmel, erőszakos bűncselekményekkel és zsarolásokkal érik el, mondta a rendőrfőkapitány. Hozzátette, Svédországban jelenleg mintegy 40 családi klán, bűnszervezet van, így szerinte a svédországi integrációról szóló párbeszéd „kissé naiv”.

Löfving elmondta, olyan családi bűnszervezetekről is tudni lehet, melyek az üzleti életben és a politikában is tevékenykednek, hogy végül átvegyék a hatalmat az önkormányzatokban, vagy hogy akár az egész országot kormányozni tudják.

Itt az egyén nem fontos, házasságokat kötnek a klán érdekében, a gyerekeket pedig együtt nevelik, hogy később átvegyék a bűnszervezet irányítását. Ezek a gyerekek nem akarnak a társadalom részévé válni, kezdettől fogva erre készülnek. Mi itt Svédországban elég naivak vagyunk, fogalmazott a rendőrfőkapitány.

Svédországban valóban egyre nagyobb gondot jelentenek a migráns gyerekekből álló tinibandák,

amik sokszor rettegésben tartják a környéküket.

A támadásokról nagyon sokszor jelennek meg videók a közösségi médiában is, mert a bandák célja a megszégyenítés. Ennek általában fiatal svédek esnek áldozatul, akiket a támadók megvernek, megfenyegetnek, a cipőjük megcsókolására kényszerítenek, szélsőséges esetekben pedig le is vizelnek. Az sem példa nélküli, hogy a migráns hátterű fiatalok videóban fenyegetőznek a svédek ellen, és arról beszélnek, hogy lelövik őket.

Miután tavaly novemberben egy 15 éves fiú életét vesztette egy lövöldözésben, a Rimfrost Hadművelet keretében a malmői rendőrség most hat hónap alatt próbálta meg rendezni a közbiztonsági kihívásokat, és felszámolni az utcai lövöldözéseket, robbantásokat és bandaháborúkat. A program júniusban ért véget, de eredményei erősen megkérdőjelezhetőek, mivel a statisztikák szerint nemhogy csökkent, de nőtt a halálos kimenetelű utcai lövöldözések száma a városban. Bár tény, hogy 142-ről 135-re csökkent az „szokásos” összecsapások gyakorisága, azonban a vizsgált periódusban a halálos kimenetelű lövöldözések száma 12-ről 25-re növekedett.

A friss statisztikák emellett arra is rámutatnak, hogy a bandákban elkövetett komoly bűntények a kiskorúak körében is szokatlan népszerűségnek örvendenek. Az említett hat hónapban ugyanis 80 olyan 8 és 14 év közötti gyermekről jelentettek a hatóságok, akik koruk ellenére csoportosan fosztogatnak.

A nagyszámú bevándorló a szociális ellátórendszerre is komoly terhet ró az országban. Több esetről lehet tudni az elmúlt évekből, amikor az önkormányzatok kénytelenek voltak csökkenteni az idősotthonok, iskolák, óvodák forrásait az újonnan érkezők ellátása érdekében.

Ingvar Nilsson közgazdász ráadásul nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a klánok is kihasználják a támogatási rendszert, jövedelemforrásként tekintenek rá, országos szinten százmilliókat csalnak ki különböző trükkökkel az államtól.

„Átfogó támadást folytatnak jóléti rendszereink ellen”, fogalmazott a közgazdász.