Emberiség elleni vétek a vakcinák ellen hangolni a társadalmat

„Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ugyanazt teszi egy készítmény, például egy vakcina engedélyezésekor, mint a magyar gyógyszerhatóság” – mondta el a Magyar Nemzetnek Hankó Zoltán. Hozzátette: a gyártóknak be kell nyújtaniuk egy több száz oldalas dokumentációt, amelyben leírják a szérum összetételét, a vizsgálatok különböző fázisainak eredményeit, a gyártástechnológiát, és a gyártási körülmények megfelelőségét is igazolniuk kell. „Ezt a szakemberek alaposan áttanulmányozzák, ha kell, kérdéseket tesznek fel vagy hiányzó adatokat kérnek be, majd ez alapján dönt az engedélyezésről az EMA, amely bizottságainak a munkájában, így az engedélyezési eljárásokban a magyar hatóság szakértői is részt vesznek. Tehát hangsúlyozom:

az Európai Gyógyszerügynökségnek ugyanaz a szakmai tevékenysége és a kompetenciája, mint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI).

A különbség csupán annyi, hogy az a gyógyszer vagy oltóanyag, amit az EMA engedélyez, az az Európai Unió valamennyi tagállamában bevezethető, míg a nemzeti gyógyszerhatóságok csak a saját országuk területén jogosultak egy készítmény alkalmazását jóváhagyni” – közölte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. Hozzáfűzte: a két szervezet munkájának minőségében nincs különbség, és semmiféle alá- vagy fölérendeltségről nincsen szó, így teljesen mindegy, hogy melyik engedélyezi a vakcinát.

Nincs mérlegelés

„A járványhelyzetben a magyar hatóság külön jogszabály alapján engedélyezte a keleti vakcinákat, ám ez nem jelenti azt, hogy ne győződött volna meg a készítmények biztonságosságáról, hatékonyságáról és megfelelő minőségéről. Ezért

azt a hangulatkeltést, ami a keleti oltóanyagokkal kapcsolatban kialakult, emberiség elleni véteknek tartom.

Elfogadhatatlan, ha megkérdőjelezik, hogy egy hatóság valóban hatóságként, a döntéshozatal szabályai szerint működik. Az OGYÉI-nek ugyanis nincs mérlegelési joga: ha egy készítmény megfelel a szakmai és a jogszabályi előírásoknak, akkor köteles rá igent, ha pedig nem felel meg, akkor nemet mondani. Erkölcsileg és társadalmi, politikai szempontból is vállalhatatlan a cselekedete annak, aki a jelenlegi, drámai járványhelyzetben bárkit elbizonytalanít és önös érdekektől vezérelve lerombolja a hatóságokba, ezen keresztül a hazai intézményrendszerbe vetett közbizalmat. Ennek nemcsak a mostani hatásaival, hanem a későbbi következményeivel is számolni kellene” – fejtette ki a véleményét a szakember.

A kérdésre, hogy önmagának is beadatná-e bármely, hazánkban már alkalmazott vakcinát, úgy válaszolt: bár ő gyógyszerészként a Pfizer-vakcinával lett beoltva,

tökéletesen megfelelt volna számára a kínai, az orosz vagy bármely más oltóanyag is.

„Szakemberként csak azt mondhatom: ha nem bízom meg abban a készítményben, amit a saját nemzeti hatóságom engedélyezett, akkor adjam vissza a diplomámat. Ráadásul ezekkel a szérumokkal világszerte több tízmillió embert már beoltottak, és nem hallani különösebb mellékhatásokról. Tehát matematikai valószínűsége ugyan lehet, de reális esélye nincs, hogy olyasmi derüljön ki ezekről a védőoltásokról, ami komoly meglepetést okozna” – húzta alá a kamara elnöke.

Aktív közreműködés

Hankó Zoltán beszámolt róla, hogy nagy megkönnyebbülés volt a kollégái számára, amikor tavaly ősszel megállapodás született Kásler Miklóssal, hogy a gyógyszertári dolgozókat is az első körben beoltják. A környezetében pedig nem tud olyan gyógyszerészről vagy gyógyszertári asszisztensről, aki ne élt volna az immunizáció lehetőségével. Egy ilyenről biztosan tudunk – vetettük közbe, utalva a vírustagadó Gődény Györgyre, aki ­február utolsó napján maszk nélküli tüntetést is szervezett a Hősök terére.

Nevezettnek van ugyan gyógyszerészi diplomája, ám őt inkább egy politikai pankrátornak tartom.

Kamarai tagságát tavaly felfüggesztettük, így jelenleg nem is végezhet gyógyszerészi tevékenységet

– reagált az elnök. Hankó Zoltán tudatta, hogy a kórházi gyógyszerészek aktívan közreműködnek az oltási program végrehajtásában, a patikusok pedig a vakcináció promóciójában vesznek részt. „Számukra az elmúlt év végén kiadtunk egy hat pontból álló módszertani ajánlást, mert fontosnak tartjuk, hogy tudjanak érvelni, ha a bete­geik náluk érdeklődnek a védőoltásokkal kapcsolatban” – jegyezte meg, hozzátéve:

a gyógyszertárak egy része, abban az esetben, ha megfelelő mennyiségben áll majd rendelkezésre oltóanyag, akár oltópontként is bekapcsolódhat a vakcinációba.

Ehhez azonban jogszabályi korrekcióra van szükség, illetve meg kell teremteni a tárgyi feltételeket, valamint egy egyszerű továbbképzést is kell tartani a gyógyszerészeknek.

Megújul a képzés

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: évek óta dolgoznak a gyógyszerészek graduá­lis képzésének, szakképzésének és továbbképzésének összehangolt reformján.

„Azzal, hogy az elmúlt évtizedekben az egészség értékké vált, hogy folyamatosan rengeteg új készítmény jelenik meg, illetve hogy terítékre került az öngyógyítás is, gyorsan és mélyrehatóan változnak a szakmánkkal kapcsolatos társadalmi igények. Ezt a képzésnek is le kell követnie, az ehhez szükséges javaslatcsomagot a négy gyógyszerészképző egyetemmel közösen letettük az Innovációs és Technológiai Minisztérium asztalára.

Egy olyan képzési és kimeneti követelményrendszert dolgoztunk ki, amely biztosítja, hogy a hallgatók az ötéves graduális képzés alatt megszerezzék mindazt az ismeretanyagot, illetve képességeket és attitűdöket, amelyekre valamennyi, gyógyszerészek által képviselt szakterületen, így a lakossági gyógyszerellátásban, a kórházakban, a gyógyszeriparban vagy akár a kutatásban szükség van.

Ehhez kell illeszkednie a posztgraduális szakgyógyszerész-képzésnek is, ennek a reformjavaslatai szintén elkészültek” – fejtette ki Hankó Zoltán.

Társadalmi elvárás

A szakember úgy véli: emellett a társadalomnak ugyanazok az elvárásai a 20-30 éve végzett kollégákkal kapcsolatosan, amint a frissen végzettekkel szemben, ezért a továbbképzési rendszer teljes megújítására is szükség van.

Jelenleg a gyógyszerész-tudományi karokkal ennek a megtervezésén dolgoznak, és reményeik szerint az év második felére elkészül ez a korrekciós javaslat is.

„További célunk a gyógyszerészhallgatók lemorzsolódásának csökkentése. Évente valamivel több mint négyszáz hallgató felvételére van szükség ahhoz, hogy az évtized második felére csökkenthető legyen az a szakemberhiány, amely most a szakma szinte valamennyi területén jelentkezik. Ezt a számot néhány éve biztosítani tudjuk, azonban elég jelentős, átlagosan 15-20 százalékos a lemorzsolódás, amit tíz százalék környékére akarunk mérsékelni” – szögezte le.

Gyógyszer kisboltokban

A gyógyszertárral nem rendelkező, kétezer fő lélekszám alatti települések kisboltjaiban a jövőben olyan gyógyszerek is megvásárolhatók lesznek, amelyek jelenleg a benzinkutakon vagy drogériákban is kaphatók, illetve amelyek a patikákban recept nélkül is kiadhatók, alkalmazásuk pedig nem jár komolyabb kockázattal.

A hátrányos helyzetű falvakban működő, újonnan nyíló vagy újranyitó kisboltok akár 60-70 millió forint támogatást is kaphatnak, amiből a gyógyszerek árusításához szükséges feltételek kialakítására is juthat pénz.

Az erről szóló, nemrégiben megjelent kormányrendelet előkészítésében az MGYK is részt vett. Ezzel kapcsolatban Hankó Zoltán elmondta: a kamarának Gyopáros Alpárral, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztossal közösen kell kidolgoznia olyan megoldásokat, hogy a kistelepüléseken lévő kis forgalmú patikák se menjenek tönkre, ugyanakkor valamilyen gyógyszerellátás ott is legyen, ahol pillanatnyilag nincsen gyógyszertár.

A kamara elnöke lényegesnek nevezte, hogy a boltosok számára előírás lesz, hogy a gyógyszereket kizárólag a legközelebbi, legfeljebb 30 kilométer távolságra működő közforgalmú patikából szerezhetik be, az értékesítés pedig a gyógyszerész szakmai felügyeletével történik, akár online kapcsolaton keresztül.

„A kamara javaslata arra is kiterjedt, hogy a kiöregedő patikusok helyére fiatal gyógyszerészek érkezzenek, akik vállalják, hogy a családjukkal vidéken élik le az életüket” – fűzte hozzá Hankó Zoltán.

Borítókép: Hankó Zoltán