Íme a tények: Magyarország kitört a szegény országok közül

Szalai Piroska elemzése a Makronómon.

A Mandiner Makronóm rovatában cikksorozatot indítottunk „Beszéljenek a számok” címmel, amelyben hetente egyszer, minden hétfőn megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de tényekkel nem igazolható, sőt a számok épp az ellenkezőjét mutatják. Elsőként most a szegénységgel foglalkozunk.

Nézzük az egységes nemzetközi standardeket! Az Eurostat is és az OECD is a szegénység vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek arányát mérő mutatóval vizsgálja a szegénység mértékét egy adott országban.

2019-es referenciaévig ismerjük az összes tagállam adatát, ekkor már Magyarországon volt a 9. legkisebb arányú a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel fenyegetettek aránya az unióban. A tagállamok sorrendjében 2010-ben még a 22. helyen álltunk, azaz Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország volt csak mögöttünk.

A KSH már a 2020-as magyar adatokat is kiadta novemberben, de a többi tagállam adatait majd később ismerhetjük csak meg. Mivel nálunk a keresetek jóval nagyobb ütemben növekedtek, mint a fogyasztói árak – s ez nemcsak az elmúlt 12 éves időtávban, de a 2020-as évet külön vizsgálva is igaz volt – így

a szegénység minden dimenziójában jóval csökkent az érintettek aránya, s 2010-hez viszonyítva 2020-ra több, mint egymillióval, 1 millió 341 ezer fővel csökkent a létszámuk,

ami soha nem látott javulás és hangsúlyozandó, hogy a járvány első évében sem történt nagyfokú romlás.

Sokszor hallunk gyermekszegénységről – véleményem szerint ez is hibás megközelítés. E mérés háztartási alapú, tehát önállóan nem minősíthető szegénynek egy gyermek, azaz ha a gyermek szegény, akkor a vele egy háztartásban élő felnőttek is szegények. Ezért pontosabb képet kapunk, ha a gyermekes és a gyermektelen háztartások szegénységi kockázatát vizsgáljuk meg. 2010-ben a gyermeket nevelő háztartásokban élők 35,3 százaléka és a nem gyermekes háztartásokban élőknek is 27,4 százaléka volt érintett. 2020-ra a gyermeket nevelők esetében az arány megfeleződött, lecsökkent 17,6 százalékra a gyermektelenek esetében pedig 18,6 százalékra.

2019 óta hazánk az unió azon országai közé tartozik, ahol már nem jelent megnövekedett szegénységi kockázatot, azaz anyagi hátrányt a gyermekvállalás. 

Az MSZP-től többször elhangzott, hogy a jelenlegi kormány dolgozói szegénységbe taszította Magyarországot. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő foglalkoztatottak aránya, azaz a dolgozók szegénysége is jelentősen csökkent. Míg 2010-ben 19,5 százalék volt ez az arány (az unióban a 4. legrosszabb), addig 2020-ra a 11,1 százalékra mérséklődött, az egyik legnagyobb javulást produkáltuk a tagállamok között e tekintetben is.

A baloldali média és a politikusaik mire alapozzák azt az elején említett állítást, hogy szerintük a második legszegényebb ország lennénk?

Szerintük az mutatja meg hogyan élünk, hogy mennyit költünk magunkra. Ez így nem pontos, félrevezető, mert nem veszik figyelembe a fogyasztói árak eltérését. Például ha egy liter tej ára az egyik országban fele akkora, mint a másik országban, akkor az olcsó országban a tejvásárló fogyasztása fele akkora, mint a drágában, tehát szerintük az olcsó országban élők szegények, a drágában élők gazdagok?

1. Az Eurostat szerint

Magyarországon a fogyasztás pénzbeli értéke a második legalacsonyabb, s a fogyasztói árak szintje a negyedik legalacsonyabb volt 2020-ban

a legutolsó adat szerint. Magyarországon az összes termékre vonatkozó árszint 40 százalékkal volt alacsonyabb az uniós átlagnál, míg pl. Luxemburgban 50 százalékkal volt nagyobb attól. Ebből tehát nem vonható le az a következtetés, hogy szegény lenne Magyarország!

2. Más írásaikban a TÁRKI nyáron kiadott elemzésére hivatkoznak, amit átvett az Euronews és számos egyéb média külföldön és belföldön is. A TÁRKI összegezte az unió tagállamaiban a 2005-2017 évek jövedelmét, s kiszámolta az unió összesített mediánjövedelmét, majd megnézte, hogy az egyes országok lakosainak hány százaléka él az uniós mediánjövedelem 60 százaléka alatti szinten. Magyarországon a lakosság háromnegyede, s ez a harmadik legnagyobb arány Románia és Bulgária után. Ez az elemzés több okból is félrevezető!

– Hazánkban

2016-tól tapasztaltunk jelentős keresetemelkedést – minden évben 10 százalék körülit – a TÁRKI ezt az időszakot nem vette figyelembe. 

– Nincs értelme átlagos vagy mediánjövedelmeket több országra összevontan számolni. Az Eurostat és az OECD sem tesz ilyet. A TÁRKI is csak a választást megelőző évben készített ilyen elemzést, véleményem szerint ezzel az ellenzék választási narratíváját kívánta megalapozni.

– A TÁRKI sem vette figyelembe a fogyasztói árak különbözőségét, csak a jövedelmek alapján állította, hogy Magyarország szegény. Már ez maga félrevezető, megalapozatlan következtetésekhez vezet.

Borítóképünk illusztráció. (Shutterstock)