Elkezdődött a francia elnökválasztás

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.

Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók.

Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán–orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.

A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és szuverenista kihívója, Marine Le Pen határozta meg. Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24. második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelembe vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.

Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.

A választásra vonatkozó egészségvédelmi szabályok alapján a koronavírusos fertőzöttek is megjelenhetnek a voksoláson, nem szükséges sem védettségi, sem oltottsági igazolás vagy negatív teszt bemutatása a választási irodáknál.

A kormány ugyanakkor „az egyéni felelősségre” figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.

Korábban írtuk:

Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás.  

Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indul, akik között Macron legesélyesebb kihívója Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke.

Franciaország a világ hetedik legnagyobb gazdasága és az Európai Unió politikájának meghatározó alakítója. A felmérések szerint Emmanuel Macron államfőnek és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24-i második fordulóba.

Az indulók között az elemzők – Macron mellett – hat politikust tartanak számon jelentős jelöltként, három baloldalit és három jobboldalit: a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, az Engedetlen Franciaország nevű politikai mozgalom vezetőjét, akinek szintén van esélye bejutni a második fordulóba, Yannick Jadot-t, aki a Zöldek jelöltje, a szocialista párti Anne Hidalgót, Párizs polgármesterét, illetve a jobbközép Valéria Pécresse-t, a Köztársaságiak jelöltjét, Éric Zemmourt, a radikális publicistából lett politikust és Marine Le Pent, a szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőjét.

Miután Franciaország és a tengerentúli megyéi között nagy az időeltolódás, sok helyen, így a Kanada keleti partjai közelében fekvő Saint-Pierre-and-Miquelon szigetcsoporton, vagy Francia Guyanán, Guadeloupe-on, Martinique-on és Francia Polinéziában is szombaton szavaznak.

Szombaton egyébként Franciaországban kampánycsend volt. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak.

Az elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják.

Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője és elnökjelöltje támogatóihoz szól a TF1 francia televízió elnökválasztási műsorában a Párizs közelében fekvő Boulogne-Billancourtban 2022. április 6-án. Fotó: MTI/AP/AFP pool/Ludovic Marin