Le Pen szerint Macront hozza helyzetbe az EU az orosz olajembargó halasztásával

Érdekes összefüggésre világít rá a The New York Times cikke, mely arról számol be, hogy az európai parlamenti képviselők a francia elnökválasztás második fordulója után kezdik csak meg a tárgyalásokat az orosz olajembargóról – írja a V4NA hírügynökség. A lap szerint az igencsak vitatott intézkedés előreláthatóan rendkívül megzavarja majd a régió politikáját és megnöveli az energiaárakat is. A cikk kitér rá, hogy miután a hónap elején betiltotta az Európai Unió az orosz szén importját, ezúttal egy újabb nagyszabású szankció bevezetését tervezi, ám az orosz olajembargó bevezetéséről szóló tárgylásokkal megvárják a francia választások második fordulóját, hogy a következmények ne befolyásolhassák az eredményt és Emmanuel Macron ne kerülhessen hátrányos helyzetbe Marine Le Pen-nel szemben.

A The New York Times cikkéből az is kiderül, hogy Brüsszel fokozatosan vezeti be az Oroszország elleni szankciókat, amire azért van szükség, hogy az orosz energiahordozóktól nagymértékben függő Németországnak legyen ideje alternatív beszállítók után nézni. A lap illetékes informátortokól kapott információkra hivatkozva azt írja, hogy névtelenséget kérő tisztviselők és diplomaták egyre inkább úgy érzik, hogy a fent említett szankciót mindenképp meg fogják szavazni, még egy úgynevezett kiváltó ok hiányában is, azonban egy, a Bucsa városában elkövetett atrocitáshoz hasonló incidens minden bizonnyal felgyorsíthatja a folyamatot.

Emre Peker, az Eurasia Group tanácsadó cég igazgatója azt írta a döntésről a Twitteren, hogy mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Európai Bizottság és az uniós tagországok okosan elzárkóztak a szankciós választ kiváltó vörös vonalak meghatározása elől és meglátása szerint nincs ez másként a közelgő olajembargó esetében sem.

Az amerikai lap kihangsúlyozza, hogy az Európai Unió Ukrajna orosz lerohanása óta eddig öt körben vetett ki egyre súlyosabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen és az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik a szövetségesei részéről annak érdekében, hogy ne gyarapítsa tovább a Kreml kasszáját az orosz olaj megvásárlásával. A The New York Times ugyanakkor kiemeli, hogy Oroszország az Európai Unió legnagyobb olajbeszállítója, 2020-ban az Unió olaj- és kőolajtermékimportjának negyedét biztosította, Németország azonban még ennél is nagyobb mértékben függ az orosz olajtól, mivel a készletei 34 százalékát onnan szerzi be. Emily Haber washingtoni német nagykövet arra hívja fel a figyelmet a Twitteren, hogy a modern ipari üzemeket nem lehet villanykapcsoló módjára egyszerűen be- és kikapcsolni, hozzátéve, hogy a tovább gyűrűző hatások a világ negyedik legnagyobb gazdaságán, az EU gazdasági motorjának számító Németországon túlnyúlóan is érezhetők lesznek.

Visszakanyarodva a francia választásokhoz, az Oroszország elleni szankciókról szóló tárgyalások elhalasztása a választások végéig sok francia közéleti szereplőnek nem tetszett, Emmanuel Macron ellenfele, Marine Le Pen azt írta a Twitteren ezzel kapcsolatban, hogy ez döbbenetes manipuláció a franciák ellen és cinizmus az ukrán néppel szemben.

A francia Le Figaro nevű lap újságírója, Paul Sugy szintén közzétette a közösségi oldalon az Unió azon döntését, hogy embargót vezet be az orosz gázra és olajra vonatkozóan, ám majd csak a francia elnökválasztás befejeztével teszik ezt meg, nehogy véletlenül Marine Le Pen-nek kedvezzen a rendelkezés következményeként bekövetkező üzemanyag drágulás.

Előzetes felmérések szerint rendkívül szoros küzdelem várható az április 24-én tartandó elnökválasztás második, mindent eldöntő fordulóján, az Ifop francia közvélemény kutató cég legfrissebb felmérése alapján Emmanuel Macron 54,5 százalékon áll, míg jobboldali ellenfele, Marine Le Pen a szavazatok 45,5 százalékára számíthat.