Egyértelmű beavatkozás

2022.10.27. 07:10

Amerikai befolyás Magyarországon (3.rész)

A Magyar Nemzet sorozatának következő részében rövid áttekintést ad az amerikai befolyás másik jelentős pilléréről, az úgynevezett nem kormányzati szervezetek – NGO-k – magyarországi ténykedéséről.

Soros György díjat vesz át Ausztriában 2019. november 14-én

Forrás: AFP/APA

Fotó: HERBERT PFARRHOFER

Az Open Society Fundot, „anyaalapítványát” Soros György még 1979-ben hozta létre. Ez az alapítvány 1984-ben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémiával, ezzel a térségben elsőként Magyarországon kezdte el intézményes formában támogatni az ekkoriban szerveződő ellenzéki-civil szervezeteket és szereplőket. Soros 1987-től, moszkvai irodája megnyitásától kezdte el igazán megnövelni Kelet- és Közép-Európa országaiba irányuló támogatásait: évi hárommillióról 1992-re évente 300 millió dollárra emelte költéseit. Maga az amerikai üzletember is elismerte, hogy ezáltal politikai befolyása is ugrásszerűen megnőtt, 1994-ben egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a korábbi szovjet birodalmat ma már „Soros-birodalomnak” hívják. Mára az alapítványokból álló hálózatnak több mint hetven országban van fiókja.

A Soros Alapítványban és a Soros-egyetemen kezdettől kulcsszerep jutott számos szabad demokrata pártembernek. Vásárhelyi Miklós, az alapítvány kuratóriumi elnöke volt 1994 és 2001 között, de már 1984 és 1990 között is ő képviselte Soros Györgyöt az MTA–Soros Alapítvány Bizottságban. Vásárhelyi 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő is volt az SZDSZ színeiben. Ezek után nem meglepő, hogy már az első Fidesz-kormánnyal is szembekerültek. Az alapítvány 2000-es évről szóló összefoglalójában a következőket írta az Orbán-kormányról: „Az a korábbi stratégiánk, amely a kormánnyal való együttműködésen alapult, 2000-ben már nem volt megfelelő. Most a fő hangsúlyt a hatalom és az erőforrások centralizálását és koncentrálását folytató kormány civil kontrolljára kell helyeznünk.” A Soros-féle NGO-k jobboldali kormányok elleni tudatos politikai aknamunkája azonban egyértelműen 2010-től erősödött fel.

2010–2014: tüntetés- és hálózatszervezések

Az immár kétharmados többséggel rendelkező jobboldali kormánnyal szemben a Soros-szervezetek szinte a kezdetektől folyamatos, erősen mediatizált hazai és nemzetközi kritikát gyakoroltak. Mivel a balliberális pártok akkoriban kezdtek osztódással szaporodni, Soros emberei álltak a tiltakozások élére. Már 2011 januárjában tüntetést szerveztek a médiatörvény miatt, itt kezdett politikusi szerepkörbe kerülni a korábban a drogliberalizációért kiálló aktivista, Juhász Péter, egykor a Soros György által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője. Sőt, a TASZ-t vezető Dénes Balázs 2011 áprilisában, majd októberében is a kormányellenes demonstrációk egyik fő arca volt. Dénes Balázs már 1997-től a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, majd 2004–2012 között elnöke volt, aztán 2013-tól négy éven keresztül a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok projektigazgatójaként dolgozott.

Ekkoriban egy sor civilként bemutatott, de valójában politikai jellegű szervezet alakult, például a Hallgatói Hálózat, a Szülői Hálózat vagy éppen az Oktatói Hálózat. Utóbbi 2012 februárjában jött létre a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók szervezeteként. Tagjai között megtalálható volt számos balliberális közéleti szereplő, például Heller Ágnes, Ferge Zsuzsa, Braun Róbert, Lakner Zoltán, Tordai Bence vagy éppen Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki 2004-ben és 2006-ban is részt vett az SZDSZ kampányának irányításában.

Ez volt a „Milla”, az Egymillióan a Sajtószabadságért nevű mozgalom időszaka a balliberális oldalon, ahol olyan háttéremberek kezdtek politizálni, mint például a momentumos Cseh Katalin, ma már európai parlamenti képviselő. Később ő is és Juhász Péter is Bajnai irányába mozdult, ahogy Soros György alapítványi pénze is.

A 2014–2018 közötti időszak: még direktebb politikai szerepvállalás

Mikor 2014-ben a baloldal ismét kétharmados vereséget szenvedett, a Soros-hálózat nem politikusként működő szereplői még inkább aktivizálódtak. 2014 nyarán elsőként az azóta is – közvetetten – Soros-pénzből finanszírozott Gulyás Márton és a Humán Platform Egyesület szervezett kormányellenes demonstrációt, méghozzá a Norvég Civil Alap pénzéből. Az ernyőszervezetként indult Humán Platform létrehozását a Gulyás Márton által vezetett Krétakör kezdeményezte. Ez utóbbi 2012-ben 35 millió forintot kapott egy Soros György által támogatott alapítványtól. A Krétakör egyébként a Fidesz-székházat 2013 márciusában elfoglalni próbáló, „Az alkotmány nem játék” elnevezésű csoport hátországaként működött. Erre utalt legalábbis, hogy szimpatizánsaik a Krétakör Alapítvány bankszámlájára utalhatták a csoportnak szánt adományokat.

2017 végére tisztán látszott, hogy az ellenzék megosztottan vág neki a 2018-as választásoknak. Ezzel együtt egyre többen szorgalmazták, hogy az ellenzéki pártok az egyéni választókerületekben lépjenek vissza a legesélyesebb jelölt javára. Mivel Magyarországon 2014 óta a parlamenti választások egyfordulósak, ezért az esélyes jelölt eldöntésére Soros fizetett emberei közvélemény-kutatásokat rendeltek, majd a végeredmény ismeretében nyomás alá helyezték az ellenzéki pártokat.

A kampányidőszakban a „már megszokott” pénzügyi párttámogatás mellett a magyar származású amerikai milliárdos körei egészen új eszközökkel is operáltak. Így például az Avaaz nevű internetes aktivistahálózat óriási nagyságrendű fizetett internetes hirdetéssel kampányolt az ellenzéki jelöltek mellett. Az Avaaz korábban több külföldi választáson is beszállt a kampányba, mindenhol a bevándorláspárti jelölteket támogatva. A szervezetről annyit lehetett tudni, hogy kezdetektől fogva Soros György pénzeli. 2006-ban indulásként 150 ezer dollárt juttatott nekik a Nyílt Társadalom Alapítványok, 2009-ben pedig már 300 ezer dollárt kaptak egy másik Soros-szervezettől.

A 2018–2022-es ciklus: újabb aktivizálódás, újabb népszavazási kampány

A 2018-as újabb kétharmados vereség után a baloldal tüntetéseket szervezett, amelyben megint kulcsszerepet kaptak a Soros által pénzelt csoportok. A 2018. év végi tüntetések összefonódtak Soros budapesti egyetemének, a CEU-nak az ügyével. Bár a tiltakozások ürügye két túlmunkával kapcsolatos munkajogi módosítás volt, rendkívül erős médiakampánnyal  Soros szervezetei és emberei tüntetéseket hirdettek meg, melyek szinte az első pillanattól kormányellenes élt kaptak. A magyar viszonylatban rendkívül erőszakos tüntetéseken Soros egyetemének fizetett munkatársai is felléptek, egyikük bizonyíthatóan a rendőrökre is rátámadt.

2019-től egyre erősebb nyomás volt egy közös baloldali indulás tető alá hozására. Az ezt szentesítő előválasztás megszervezése volt a baloldal részéről a 2022-es választási felkészülésük nagy innovációja. Az eddigiek ismeretében nem okoz meglepetést, hogy ezt a döntőnek szánt fegyvert sem maguk a pártok, hanem egy nemzetközi hálózatba tartozó szereplő, az aHang nevű szervezet működtette. Az aHang afféle „pártok feletti” szervezőként, egy úgynevezett „Civil Választási Bizottsággal” együttműködve bonyolította le a balos előselejtezőt, természetesen a liberális közegben már-már mágikus erővel bíró „civilség” jegyében. 

A teljes cikket itt olvashatja el

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában