2023.05.10. 10:35
Szijjártó Péter: új kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között (videó)
Új, mintegy 128 kilométer hosszú kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia, Algyő és Újvidék között az ellátásbiztonság erősítése érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban – írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban 2023. május 10-én
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy
a Mol és a Transnafta együttműködésében tervezett csővezeték létesítéséről szóló szerződést a június 20-i kormánycsúcson írják majd alá.
A két állam energiabiztonságának erősítése érdekében emellett megegyeztek arról, hogy az MVM és a Srbijagas közös regionális földgázkereskedő vállalatot hoz létre, illetve arról is, hogy Magyarország idén is százmillió köbméteres nagyságrendben fog földgázt tárolni Szerbiának – tájékoztatott.
Közölte, hogy a szerb energiahálózat korszerűsítésében magyar cégek is részt fognak venni, s menetrend szerint haladnak a munkálatok a két villamos energiahálózatot összekötő interkonnektor kapacitásának megduplázására.
Ma nincsen magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincsen szerb energiabiztonság Magyarország nélkül
– emelte ki.
Szijjártó Péter ezután közölte, hogy fontos intézkedésről döntöttek egy „rendkívül bosszantó ügyben” is, mivel a hatmilliárd eurós kétoldalú kereskedelmi forgalom és az emberek közötti szoros kapcsolatok ellenére még mindig elképesztően hosszú a várakozási idő a határállomásokon.
Ezért nagy infrastrukturális fejlesztés keretében új, modern határátkelőt hoznak létre Röszke és Horgos között – mondta. „Ez Európa egyik legforgalmasabb határátkelőhelye, és azt szeretnénk, ha Európa egyik legmodernebb határátkelőhelye is lenne a jövőben” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az autópálya-határátkelőre háruló nyomást valamelyest elosztják a többi átkelő között, hogy így is csökkentsék a várakozási időt. Ennek keretében a hercegszántói határátkelőt alkalmassá teszik teherforgalomra, az ásotthalmi átkelőhelyet buszforgalomra, valamint szeretnék meghosszabbítani a többi átkelő nyitvatartási idejét is.
„Mind a szerb, mind a magyar emberek és gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy ezen a nehéz ügyön, mármint a hosszú várakozási idők ügyén végre túljussunk” – vélekedett.
A miniszter érintette az ukrajnai háború témáját is, és a konfliktus jelentette nehézségekről szólva azt emelte ki, hogy
bár sem a szerbek, sem a magyarok nem felelősek a harcok kirobbanásáért, mégis nagy árat fizet ezért a két ország. Ráadásul – mint mondta – az is rossz hír, hogy a világ ismét a blokkosodás irányába halad, amin Közép-Európa mindig csak rajtavesztett.
„Közép-Európának tehát ebben a rendkívül nehéz környezetben kell most sikeresnek lennie, és ez csak kiszámítható és megbízható együttműködések segítségével lehetséges” – szögezte le, aláhúzva, hogy erre jó példa Magyarország és Szerbia kapcsolata.
„Magyarország és Szerbia is a béke pártján áll. Szerintünk a legfontosabb az lenne, hogy megmentsük az emberek életét és ez csak békében lehet” – közölte.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a kormány különösen fontosnak tartja a biztonsági együttműködést, ugyanis az illegális bevándorlás mindkét ország számára komoly kihívás, hiszen tavaly 271 ezer illegális határátlépési kísérletet kellett meghiúsítani hazánk déli határán.
„Mi szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést Szerbiával abban a tekintetben, hogy az Európai Unió külső védvonalát minél délebbre tudjuk tolni, ezért magyar rendőrök részt vesznek a szerb rendőrökkel és határőrökkel együtt a szerb-észak-macedón határ védelmében” – mutatott rá.
Hozzátette, hogy Magyarország kész a jelenleginél nagyobb rendőri erőt Szerbia rendelkezésére bocsátani a határvédelem erősítése érdekében, miután ezáltal Magyarországon is csökken a nyomás.
Együttműködési megállapodást kötött a magyar és a szerb közmédia
Együttműködési megállapodást írt alá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint a Szerbiai Rádió és Televízió szerdán Belgrádban.
A megállapodás célja egyebek mellett a műsorok tartalmi gazdagítása, a gyorsabb információcsere, a kisebbségi jogok ápolása, valamint a tolerancia érvényesítése. A felek emellett a saját műsoraik jogdíjmentes cseréjéről és esetleges koprodukciókról is megállapodtak.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója a helyszínen kiemelte: az utóbbi évtizedben örvendetes tempóban fejlődtek a magyar–szerb kapcsolatok, és most „ehhez igyekezett fölzárkózni a szerb és a magyar közmédia is azzal, hogy közös megállapodást írt alá”.
Mint mondta: a megállapodás célja, hogy a jövőben a tájékoztatás, a szórakoztatás, a kisebbségvédelem, a tolerancia, a kulturális értékek jegyében egymással együttműködjön a két fél, műsorokat cseréljen, közösen készítsen műsorokat, és „a mostani gyorsan változó médiavilágban közös képzéseken is részt vegyünk”.
„Az EU-nak ma nagyobb szüksége lenne Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a szerb gazdasági kamara üzleti fórumán Belgrádban kijelentette, hogy az utóbbi évek világgazdasági átrendeződése közel sem kedvező Európa szempontjából, ráadásul fontos kereskedelmi kapcsolatokat számolnak fel politikai döntésekkel, és gyakorlatilag ellehetetlenülnek a kelet-nyugati együttműködés útvonalai.
Aki megpróbál pragmatikusan állni ehhez a kérdéshez, megpróbálja racionálisan nézni Kelet és Nyugat kapcsolatrendszerét, azt azonnal megvádolják oroszpártisággal, Putyin-barátsággal, azzal hogy a Kreml propagandistája
– fogalmazott.
„Nagyon nehéz észszerű politikával, észszerű megközelítéssel ma érvényesülni” – tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy a brüsszeli intézkedések csak tovább nehezítik a gazdasági szereplők helyzetét, miközben az Egyesült Államok elsőbbséget biztosít a hazai vállalatok számára. „Mi itt, Európában meg lábon, sőt tüdőn lőjük magunkat a szankciókkal” – mondta.
„Ez nem a pozitív kilátásokat erősíti, azonban nekünk ezen körülmények között kell sikeresnek lennünk, ehhez pedig kiszámítható partnerségekre és megbízható, együttműködő partnerekre van szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a magyar–szerb kapcsolat épp ekként írható le.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
az európai versenyképességet gyorsan tudná javítani a közösség bővítése, a gazdasági tér új tagállamok felvétele általi kiterjesztése.
„Az EU-nak most nagyobb szüksége lenne Szerbiára, mint amekkora szüksége a szerbeknek van az EU-tagságra” – vélte. „Ezért nem tartjuk helyesnek azt a nagyképű és lekezelő hozzáállást, amelyet Brüsszel tanúsít Szerbiával szemben” – fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy Magyarország nagy támogatója a Nyitott Balkán kezdeményezésnek, a kormány azt is felvetette, hogy a következő csúcstalálkozó legyen Budapesten. Mint közölte, az EU és a térségbeli államok szoros együttműködése nélkülözhetetlen a versenyképességhez, ahogyan az energiabiztonság is.
Úgy fogalmazott, hogy utóbbi téren „jól láthatóan csak egymásra számíthatunk”, s emlékeztetett a két ország energiabiztonságát erősítő megállapodásokra, például az új kőolajvezeték építésére és a közös földgáz-kereskedelmi vállalat létrehozására.
„Mára elértük azt a helyzetet, hogy nincs ellátásbiztonság Szerbiában magyar részvétel nélkül, és nincs ellátásbiztonság Magyarországon szerb részvétel nélkül” – figyelmeztetett, rámutatva, hogy az egyes szövetségesek által támadott Török Áramlat vezeték nélkül most egyik országban sem lenne elegendő földgáz.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kereskedelem értéke tavaly 59 százalékos bővülés után megközelítette a hatmilliárd eurót, és itt arra is kitért, hogy az OTP az egyik legnagyobb bankká vált a szomszédos országban.
Ennek kapcsán bátorította a két ország vállalatait arra, hogy használják ki a kiváló politikai kapcsolatok jelentette lehetőségeket. Illetve rámutatott, hogy a magyar gazdasági növekedés töretlen, folyamatos beruházási csúcsok dőlnek, ez pedig megnyitja a lehetőséget, hogy a szerbek szabályozott körülmények között Magyarországon vendégmunkásként munkát vállaljanak.
Végül pedig tudatta, hogy
a kormány folytatni fogja a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, ugyanis „minél sikeresebb Szerbia, annál sikeresebb Magyarország”.
„A magyar–szerb együttműködés munkaerőpiaci dimenziója is megerősödhet”
A magyar–szerb együttműködés munkaerőpiaci dimenziója is megerősödhet, ugyanis nagy a kereslet a vendégmunkásokra a helyiek által be nem töltött magyarországi munkahelyeken – mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb piacra belépő, magyar Prohuman HR-szolgáltató rendezvényén arról számolt be, hogy a jelenlegi kormány 2010-ben, rendkívül rossz gazdasági állapotban vette át az ország vezetését, így teljes újjászervezésre volt szükség az újraelosztásra épülő szocialista gazdaságpolitika mintegy nyolc éve után.
Elmondta, hogy a munkaalapú társadalom bevezetése mellett tették le a voksukat, megcélozva a teljes foglalkoztatás elérését, valamint egy olyan környezet kialakítását, amelyben megéri többet dolgozni és több embert alkalmazni. Mint közölte, ehhez inspiráló, egykulcsos adórendszert vezettek be, így máig Magyarországon kell fizetni a munkát terhelő legalacsonyabb adókat Európában.
„Azt a célt tűztük ki magunk elé 2010-ben, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet hozunk létre. Ez sikerült (.) A munkanélküliség lement a 3,5 százalékos dimenzióba, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az a magyar ember, aki akar dolgozni, az nagy valószínűséggel tud is” – jelentette ki.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan dőltek meg a beruházási rekordok, és tavaly már hatmilliárd euró felett volt ezek összege, ami jól mutatja, hogy sikeres volt az a stratégia is, amely hazánkat a keleti és a nyugati autóipari vállalatok találkozási pontjává kívánta tenni.
Hangsúlyozta: emiatt folyamatosan nő az igény a jól képzett munkaerőre, s miközben a cél az, hogy az álláshelyeket elsősorban magyarok töltsék be, ezért is reformálták meg az oktatási rendszert, látni kell, hogy vannak olyan pozíciók, amelyekre már helyi munkaerőt nagyon nehéz találni.
Ezért úgy döntöttünk, hogy engedélyezzük szervezett körülmények, szabályozott körülmények között, meghatározott időre vendégmunkások behozatalát annak érdekében, hogy a magyar emberek által be nem töltött munkahelyeket betöltsék
– közölte.
Majd hozzátette, van erre egy mindenki számára biztonságot adó keretrendszer, amellyel a minősített munkaerő-közvetítő vállalatok 15 országból speciális engedélyezési eljárás nélkül, gyorsan, egyszerűen hozhatnak be munkavállalókat.
„Szerbia is ezen 15 ország közé tartozik. Mivel a szerb munkavállalók szorgalmasak, fegyelmezettek és képzettek is, ezért aztán rendkívül népszerűek a magyar munkaadók körében” – tudatta.
Tájékoztatása szerint jelenleg 5430 szerb állampolgár rendelkezik magyar munkavállalási engedéllyel, miután tavaly 1353 embert sikerült toborozni.
A miniszter üdvözölte a legnagyobb magyarországi munkaerő-közvetítőnek számító Prohuman szerbiai piacra lépését, amely remélhetőleg lehetővé teszi, hogy a két ország stratégiai együttműködése most egy munkaerőpiaci dimenzióval is kiegészülhessen.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a munkaerő behozatalának legolcsóbb és a legbiztonságosabb módja a közvetlen szomszédságban folytatott toborzás.
Korábban írtuk:
Belgrádban ülésezik szerdán a gazdasági vegyes bizottság, amely idén a felső szintű stratégiai tanács ülését is előkészíti – jelentette be közösségi oldalán Szijjártó Péter.
Szerbia barát és stratégiai partner. Az előttünk tornyosuló kihívásokra közösen keressük a sikeres válaszokat. Szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat az energiakereskedelem területén, jelentős fejlesztésekkel radikálisan csökkentjük a várakozási időt a határon, a legnagyobb magyar vállalatok pedig folytatják szerbiai beruházásaikat
– írta bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter.
