2023.09.06. 17:20
A magyar nyelvű oktatásnak identitásmegőrző ereje és gyakorlati haszna is van
A mindenkori magyar kormány kötelező feladata, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozzon, törődjön a magyar nemzet azon részeivel, amelyek nem a mai Magyarország területén élnek – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023/2024-es programszakaszának megnyitóján előadást tart a magyar nemzetpolitikáról Budapesten, az Aranytíz Kultúrházban 2023. szeptember 6-án
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Potápi Árpád János a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023/2024-es programszakaszának megnyitóján, a magyar nemzetpolitikáról szóló eladásában azt mondta, erre azért van szükség, mert a magyar nemzet határai és az ország határai nem esnek egybe, és így a magyar kormányoknak foglalkozniuk kell a Kárpát-medencei magyarsággal, felelősséget kell viselniük a diaszpóra magyarságáért is.
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása
– emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak „hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
Potápi Árpád János rámutatott, a 2010-et követő nemzetpolitikának köszönhetően indult meg a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program, amelyek új lendületet adnak a diaszpórának és a szórványnak.
A programok célja, hogy ösztöndíjasokat küldjenek ki a világ magyarságához a diaszpórába és a Kárpát-medencei szórványmagyarsághoz. Az ösztöndíjasok a kiküldetés során közösségszervezéssel foglalkoznak, erősítik az identitástudatot az adott magyar közösség tagjaiban, valamint támogatják a közösségi életet
– mondta Potápi Árpád János.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a programban részt vevők mindegyike „lélekben, magyarságtudatban, hazaszeretetben megerősödve tér majd vissza kilenc hónap múlva”.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: 2010 után jelentős nemzetpolitikai váltás következett, és szerinte az, hogy a kérdés a Miniszterelnökséghez került, a terület súlyát is kifejezi.
Nem vagyunk olyan nagyon sokan, hogy bárkit is eltaszítsunk magunktól, hiszen minden magyar számít és minden magyarra mi is számítunk, minden magyar ember fontos számunkra
– fogalmazott.
Az államtitkár szólt arról is, hogy
a külhoni magyarok számára levélszavazással választójogot is biztosítanak a magyar állampolgársággal, amelyet már több mint 1 millió 175 ezren kaptak meg.
A 2022-es országgyűlési választásokon a levélszavazásra regisztráltak száma 440 ezer volt, ebből több mint 318 ezren adták le a voksukat. Így 50 ezerrel többen szavaztak, mint 2018-ban, és a voksolók 94 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatta – mondta el.
Potápi Árpád János kiemelte,
minden nagy döntésbe minden magyart meg kell próbálni bevonni.
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010 és 2014 között meghozták azokat az alapvető törvényeket, jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően létrejött a nemzetpolitika keretrendszere.
Elmondta azt is, hogy 2023 a gondoskodó nemzet éve, amellyel összefüggésben a nemzedékek közötti gondoskodásra és a nemzetrészek közötti kapcsolatra is kell gondolni.
Az ukrajnai háborúra kitérve Potápi Árpád János hangsúlyozta:
a kárpátaljai magyarságot kötelessége támogatnia a többi nemzetrésznek.
A programokról, támogatásokról szólva a többi között elmondta, hogy az elmúlt időszakban 5400 beruházást valósítottak meg, és a Szülőföldön magyarul program keretében az eddigi, évenkénti - pályázat útján elnyerhető - támogatás 22 400 forintról 100 ezerre emelkedik idén ősztől.
Szilágyi Péter: a magyar nyelvű oktatásnak identitásmegőrző ereje és gyakorlati haszna is vanA magyar nyelvű oktatásnak nem csak identitásmegőrző ereje van, hanem gyakorlati haszna is, hiszen a gyermekek sokkal könnyebben sajátítják el a szellemi fejlődésükhöz szükséges tudást az anyanyelvükön gondolkodva és tanulva – hangoztatta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerdán Csíkszeredában. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar állami támogatással épült, Angyalkert nevű római katolikus óvoda és bölcsőde ünnepélyes átadásán rámutatott: a magyar kormány hisz abban, hogy az anyanyelv ápolása a nemzeti lét, a fennmaradás záloga, a magyar nyelvhez kötődés pedig kisgyermekkorban kezdődik. A nemzetpolitikai államtitkárság – mint mondta –, éppen ezért hosszú évek óta azon dolgozik, hogy a Kárpát-medencében és világszerte minden magyar gyermek számára elérhetővé tegye a minőségi anyanyelvi oktatást.  Fotó: Veres Nándor / Forrás: MTI A hét éve indult Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a kormány mintegy 900 beruházás megvalósulását támogatta, amelyek túlnyomó többsége már a Kárpát-medencei magyar közösségeket szolgálja. Csak Hargita megyében 5 milliárd forintból 90 óvodai és bölcsődei fejlesztés indult el – tette hozzá. A program elsődleges célja, hogy lebontsa a külhoni magyar szülők előtt azokat a fizikai akadályokat, amelyek megnehezítik gyermekeik minőségi anyanyelvi oktatáshoz való hozzájutását. Mára a megerősített Kárpát-medencei óvodai intézményhálózat kézzelfogható valósággá vált, olyan korszerű, minőségi oktatást biztosító intézményeket sikerült létrehozni, amelyek jelentősen megkönnyítik a családok számára az óvoda és iskolaválasztást – részletezte a helyettes államtitkár. Tizenhárom évvel ezelőtt Magyarország kormánya elkötelezte magát a külhoni nemzetrészek megtartása mellett, a magyar egyházak pedig továbbra is stabil támaszai a magyar közösségek megerősítésének. Szilágyi Péter köszönetet mondott az anyanyelvi kultúra továbbörökítéséhez ragaszkodó szülőknek, és a magyar nyelvű oktatás legalsóbb szintjét működtető óvópedagógusoknak. „Bízom benne, hogy az intézmény falai között Csíkszereda legfiatalabb polgárai azon túl, hogy rengeteg élménnyel gazdagodnak, életre szóló barátságokat kötnek, és tovább erősítik nemzeti identitásunkat, nemzetünket” – zárta köszöntőjét a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia által magyar állami támogatással felépített Angyalkert óvodát és bölcsődét Kovács Gergely, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke áldotta és szentelte meg az új tanintézmény udvarán tartott szerdai ünnepségen. A 180 gyermek keresztény szellemiségű nevelését célzó, egyházi tulajdonban lévő, négy bölcsődei és négy óvodai csoporttal induló tanintézményt - az egyházzal kötött, 25 évre szóló megállapodás alapján - a csíkszeredai önkormányzat működteti. |
