2023.09.29. 11:02
Megvétózza az uniós migrációs paktumot Lengyelország
Mateusz Morawiecki szerint Brüsszel nem foglalkozik a határvédelemmel. Közben egy friss felmérésből kiderült, hogy a németek többsége elégedetlen a kormány menekültügyi politikájával. Az idén már mintegy 186 ezer migráns érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül.
Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határt védő szögesdrótkerítés fehérorosz oldalán, az előtérben lengyel katonák a kelet-lengyelországi Kuznica térségében 2021. november 8-án
Forrás: MTI/EPA/Lengyel 16. gépesített hadosztály
Az Európai Tanács jövő heti értekezletén Lengyelország megvétózza az uniós migrációs paktumot – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján, az uniós belügyminiszterek csütörtöki tanácskozásán született előzetes megállapodásra reagálva, írja az MTI.
Hozzátette:
ahelyett, hogy az illegális bevándorlást a „forrásainál” akadályoznák meg, és Brüsszel biztosítaná az Európai Unió határait, ahogyan Lengyelország a fehérorosz határt biztosítja, az európai határok nyitottak maradnak, és megvalósul a migrációs paktum.
Bejelentette: az Európai Tanács jövő heti értekezletén „határozott nemet mond” a paktum tervére, fenntartja Lengyelország vétóját az illegális bevándorlásra.
Emlékeztetett: a Jog és Igazságosság párt kormánya már 2018-ban is megakadályozta a migránsok áthelyezésének tervét. Lengyelország hangja jelenleg „még erősebb lehet, és kell is, hogy az legyen” – jelentette ki, utalva arra, hogy az október 15-i lengyel parlamenti választások napján népszavazást is tartanak, amelynek egyik kérdése éppen a menedékkérők uniós tagországok közötti elosztását célzó brüsszeli javaslatra vonatkozik.
Felszólította a választókat, hogy a népszavazáson mondjanak nemet a migránsok elosztására. „Tegyük ezt elsőként mi, lengyelek, és hangunkat egész Európában meghallják” – fogalmazott, mondván, hogy a döntésen a lengyelek biztonsága múlik. „Számos európai város és külváros valósága ma lerombolt utcák, kifosztott üzletek, nők megerőszakolása, félelem az esti sétától” – figyelmeztetett a kormányfő.
Morawiecki szemére vetette Donald Tusk volt lengyel kormányfőnek, a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform elnökének, az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt (EPP) volt elnökének, hogy Manfred Weberrel, az EPP parlamenti frakciójának jelenlegi vezetőjével együtt támogatja a migrációs megállapodást, és ezáltal veszélyezteti Lengyelország biztonságát.
Tusk és Weber pártja a jövő héten az Európai Parlamentben keresztül akarja vinni a paktumot, amely végső soron az illegális bevándorlók befogadására kényszerítené Lengyelországot
– fogalmazott Morawiecki.
„Az uniós bürokraták semmibe veszik Lengyelország biztonságát, egyszerűen meg akarják valósítani őrült tervüket”
– jelentette ki a lengyel kormányfő.
A németek többsége elégedetlen a kormány menekültügyi politikájával
Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók nagy többsége a menekültpolitika összes vizsgált dimenzióját tekintve elégedetlen a kormány teljesítményével.
Az elutasított menedékkérők hazajuttatásában elért eredményeket 80 százalék ítéli rossznak vagy nagyon rossznak. A menekültügyi rendszer révén Németországba érkezett emberek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedését egyaránt 78 százalék tartja elégtelennek vagy nagyon elégtelennek. A menedékkérők tartományok közötti szétosztásával és elhelyezésével 73 százalék elégedetlen.
A menekültügyi politika körül érzékelt hiányosságokkal együtt a bevándorlás ügyének egészével kapcsolatos fenntartások is erősödnek. Ezt jelzi, hogy a választókorú népességre reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 64 százaléka azt mondta, a bevándorlás inkább hátrányos Németországnak, mint előnyös. Legutóbb májusban vizsgálták ezt a kérdést, akkor 10 százalékponttal alacsonyabb, 54 százalékos volt a bevándorlást inkább hátrányosnak ítélők aránya. A bevándorlást Németországnak inkább hasznos folyamatnak tartók aránya 33 százalékról 27 százalékra csökkent.
Fotó: Michael Kappeler / Forrás: MTI/EPA
Ugyancsak 64 százalék úgy véli, hogy az eddiginél kevesebb menekültet kellene befogadni. Ez 12 százalékpontos emelkedés májushoz képest. A németek 27 százaléka szerint ugyanannyi embernek kell menedéket nyújtani, mint eddig. Ez 6 százalékpontos csökkenés. Az eddiginél több menekült befogadását pártolók aránya csupán 5 százalék, 3 százalékponttal csökkent tavasz óta.
A menedékkérők beáramlásának korlátozásáról szóló kezdeményezések támogatottsága viszont igen magas.
A határellenőrzés szigorítását 82 százalék támogatja, 77 százalék egyetért azzal, hogy menekültügyi migrációs megállapodásokat kell kötni afrikai országokkal, és 69 százalék támogatja azt a menedékjogi eljárások gyorsítását szolgáló javaslatot, hogy sorolják az úgynevezett biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. Csaknem négyötödös, 71 százalékos Markus Söder bajor miniszterelnök azon követelésének támogatottsága, hogy jelöljék ki az évente befogadható menedékkérők számának felső határát. Ez 8 százalékpontos emelkedés 2016 márciusához képest, amikor a politikus pártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) először megfogalmazta ezt a követelést.
A Deutschlandtrend szeptemberi felmérésében bő öt év után ismét megvizsgálták, hogy a németek szerint inkább nemzeti, vagy inkább közösségi, európai uniós szinten érdemes szabályozni a menekültügyi politikát. Csaknem kétharmaduk, 64 százalékuk szerint uniós szintű megoldásokat kell kidolgozni. Ez 11 százalékpontos csökkenés 2018 júniusához képest. A nemzeti szintű megoldásokat 31 százalék tartja hasznosabbnak, ami 9 százalékpontos növekedés.
A németek 70 százaléka szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben sikerül EU-s szinten rendezni a menekültügy körüli kérdéseket.
Ez az arány 11 százalékponttal nőtt 2018 júniusa óta. Ugyanakkor 13 százalékponttal, 23 százalékra süllyedt az uniós megoldások közeli elérésében bizakodók aránya - áll a felmérésről készített összeállításban.
Idén már több mint 180 ezer migráns érkezett a Földközi-tengeren át Európába
Közülük nagyjából 130 ezret Olaszországban regisztráltak, ami 83 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatta Ruven Menikdiwela, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) New York-i irodájának igazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
Az igazgató elmondta: az idén az év elejétől szeptember 24-ig már több mint 2500 ember tűnt el vagy halt meg. Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szervezete szerint még ennél is többen, 2700-an haltak meg vagy tűntek el a migránsok közül 2023-ban.
Menikdiwela közölte, hogy idén már több mint 102 ezer ember próbált átkelni a Földközi-tengeren Tunéziából, ami 260 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Líbiából pedig több mint 45 ezren próbáltak átkelni a tengeren. A hajók Olaszországon kívül Görögországba, Spanyolországba, Ciprusra és Máltára is eljutottak.
Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) jelentése szerint az év első nyolc hónapjában a főként Olaszországot érintő földközi-tengeri migrációs útvonal volt a legforgalmasabb.
A Frontex szerint a magas migrációs adatok oka egyebek mellett az, hogy az embercsempészek ebben a térségben alacsonyabb tarifával dolgoznak, mivel a bűnözői csoportok között is élénk verseny alakult ki.
