2023.12.09. 20:37
Potápi Árpád János: a magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika
A miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára mellett a hazai sajtó meghatározó alakjai is felszólaltak a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón Visegrádon.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Kosztolányi-díj ünnepélyes átadása után a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón Visegrádon 2023. december 9-én
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott: az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége.
Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik
– mondta.
Felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett
– emelte ki az államtitkár.
Potápi Árpád János 2010-től a nemzetpolitika területén több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta.
Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.
A hagyományos és online eszközöket ötvözve szeretnének eljutni a világ magyarságához éljenek bárhol
– mutatott rá.
Az eredményeket áttekintve kitért arra, hogy 5500 intézményt támogatnak és 37 ezer támogatást nyújtottak 2010 óta. Beszámolt arról, hogy 2023-tól az oktatási-nevelési támogatást 22 400 forintról 100 ezer forintra emelték.
Elsődlegesnek nevezte a magyar óvodát; szerinte ha ott el tudják érni a gyermekeket, akkor utána valószínűleg magyar iskolába íratják őket a szülők.
Potápi Árpád János a jövőre nézve oktatási központok kialakítása, koncentrált oktatási intézményrendszer kialakítása mellett érvelt. Azt mondta, ez nem csak a szülőknek lenne jó az intézményválasztás szempontjából, a gyermekek magyar identitását is erősíteni lehetne.
Az államtitkár szólt a Határtalanul! programról, amelynek keretében 10 ezer kirándulást támogattak és több mint 520 ezer anyaországi diák jutott el külhonba.
Szólt a vállalkozás fejlesztési programról, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium valósít meg.
Támogatják továbbá a sportakadémiák működését, és elindult a Kárpát-medencei lovas program is
- sorolta.
November 16-án elindult a Hazaváró program, amellyel a Magyarországra visszatérőket szeretnék segíteni. 27 kormányablaknál működik egy-egy olyan ablak, ahol az ehhez szükséges adminisztratív segítséget biztosítják, illetve online módon is lehet használni magyar és angol nyelven.
Jelezte: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz, amellyel kifejezik, hogy minden nehézség ellenére a magyar nemzet egységét tovább tudják erősíteni.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövidfilmes produkciókat néznek.
Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el
– mutatott rá.
A print média értékelése szerint „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn.
Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés
– tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook elavultnak számít, a TikTok felületén 13,2 milliárd videót tekintenek meg havonta a felhasználók.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy versenyhelyzetbe került az újságírás a különböző médiafelületekkel.
Nem szabad versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el
– hangsúlyozta.
Kitért arra is, mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, és úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig,
nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk
– mondta.
A rendezvényen az idén Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője vehette át a Kosztolányi-díjat a magyar ügy példamutató képviseletéért.
Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációjában kiemelte: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki – mutatott rá, hozzátéve: Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik.
Molnár Judit megköszönte az elismerést, az anyaország támogatását, és azt mondta: nagyon sok minden terheli a Felvidéket. Úgy fogalmazott: erősek is lehetnének, de - bár aránylag sokan vannak - gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról - hangsúlyozta. Hozzátette,
mindez nem csak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni
– mondta a díjazott.
Óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára
Óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára, és ebben az új helyzetben jócskán felértékelődik a közmédia „ázsiója” –mondta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szombaton Visegrádon.
Altorjai Anita a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón tartott előadásában rámutatott:
ha baj történik a világban – akár háború, járvány vagy természeti katasztrófa –, akkor a hírfogyasztók, a nyilvánosság gyors, megbízható, hiteles, pontos és közérthető információkat szeretnének kapni. Ezt a közszolgálatban találják meg
– jelentette ki.
A jövő egyik legnagyobb kérdésének azt nevezte, hogy ezt a megbízható tartalmat hogyan állítják elő, milyen hírforrásban bízhat meg a tudósító, és milyen forrásban a hírfogyasztó.
Fikciót látunk, a mesterséges intelligencia által kreált valóságot vagy tényleg az igazit, a valódit?
– tette fel a kérdést.
Altorjai Anita a jövő újságíróját úgy festette le, hogy ha meg akar felelni a közszolgálatiság kritériumának, akkor mindenekelőtt meg kell őriznie kíváncsiságát. Nemcsak a téma iránt, hanem főként a hírforrás iránt – hangsúlyozta.
Ezerféleképpen kell majd ellenőrizni a forrást, mert csak így tudjuk megőrizni a hitelességünket
– mondta a vezérigazgató, aki kiemelte: ehhez nemcsak az internet keresőmotorjaival, okoseszközökkel, hanem egymással is beszélgetni kell.
Az a feladatunk, hogy megőrizzük a közszolgálati újságírás minden értékét egy olyan világban, amikor már nem mindig mi irányítunk
– fogalmazott.
Altorjai Anita kiemelte:
a mesterséges intelligencia a fejlődéssel párhuzamosan egzisztenciális kihívást is jelent. Alapjaiban változik meg mindannyiunk élete és vele a média világa: a filmkészítés, a rádiós és televíziós műsorkészítés világa és a fogyasztók világa is.
Kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására nem csupán a piacnak, de az államnak és minden állami szereplőnek fel kell készülnie, stratégiát kell alkotni, a médiában dolgozó vezetőknek és az újságíróknak is.
Szabályozni kell, és ennek alapja, hogy mindenkinek meg kell tanulni használni, azért, hogy legyen beleszólásunk a domináns technika térnyerésébe
– közölte a vezérigazgató.