2024.01.10. 05:49
Gázai hatóságok: már több mint 23 ezer palesztin vesztette életét
Az izraeli–palesztin háború 96. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció/ Izraeli légicsapásban összedőlt lakóház romjai között keresnek túlélőket és áldozatokat palesztinok a Gázai övezet középső részén fekvő Magazi menekülttáborban 2023. november 5-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Haiszam Imad
Jordánia és Egyiptom szerint növelni kell a nyomást Izraellel szemben
Növelni kell a nyomást Izraellel szemben annak érdekében, hogy leállítsa a palesztin lakosságú Gázai övezet elleni „agresszióját”, és megkímélje az ottani civileket – jelentette ki szerdán II. Abdalláh jordániai király és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével megrendezett akabai találkozójuk végeztével.
A jordániai királyi palota közleménye szerint a két vezető kijelentette, hogy elutasít minden olyan izraeli tervet, amely elválasztja egymástól a két palesztin terület, a Gázai övezet és izraeli megszállás alatt lévő Ciszjordánia sorsát. Hozzátették: a két terület képezi a jövőbeni palesztin állam alapját.
Egyiptom és Jordánia a gázai tűzszünet elérése és a humanitárius válság enyhítése érdekében küzd
– hangoztatta II. Abdalláh és Abdel-Fattáh esz-Szíszi.
A király és a két elnök közölte azt is:
mereven ellenzik a palesztinok bármilyen módon történő kitelepítését vagy olyan helyzet teremtését, amelyben kényszerűségből maguk mennek el területeikről.
A tárgyalásokról egy magas rangú egyiptomi vezető számolt be, aki szerint Egyiptom figyelmeztetett: a Gázai övezet kiürülésének egyre nagyobb a veszélye, minthogy Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet totális háborúja miatt nagyon sok lakos menekült el délre, az egyiptomi határ közelébe.
Szíszi kijelentette, hogy a gázai palesztinoknak szánt segítség növeléséhez a nemzetközi közösség „határozott kiállására” van szükség, amivel kikényszerítik a tűzszünetet – áll az egyiptomi elnöki hivatal közleményében.
A Vörös-tenger partján fekvő Akabában megtartott hármas találkozónak egyiptomi biztonsági illetékesek szerint az volt a célja, hogy megvitassák a gázai háború alatt és után várható helyzetet, beleértve a lerombolt terület helyreállításához való külföldi pénzügyi hozzájárulást és választások kiírását a fegyverszüneti megállapodás után hat hónapon belül.
A találkozó előtt Abbász Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott, aki most és közel-keleti körútján korábban is felszólította az izraeli vezetőket: tegyék lehetővé egy palesztin állam létrejöttét.
Egyiptom és Katar külön-külön próbál meg közvetíteni a Hamász és Izrael között a gázai fegyverszünet és a Hamász által az október 7-i támadásban túsznak elhurcolt emberek elengedése érdekében.
A Hamász kettes számú vezetőjének, Száleh Arúrinak múlt heti bejrúti meggyilkolása után egy rövid időre megszakadtak a tárgyalások a felek között, de aztán folytatódtak, és izraeli küldöttség látogatott Egyiptomba, hogy megvitassa egy hosszú távú fegyverszünet lehetőségét a túszok elengedéséért cserébe – közölték egyiptomi biztonsági tisztviselők.
Gázai hatóságok: már több mint 23 ezer palesztin vesztette életét
A Gázai övezeti háború kezdete óta már 23 357 palesztin vesztette életét – közölte szerdán az övezetet irányító Hamász iszlamista szervezet felügyelete alatt álló egészségügyi minisztérium.
A közlemény szerint október 7. óta további 59 410 palesztin szenvedett sérülést.
A palesztin biztonsági erők közölték, hogy az izraeli hadsereg szerdán is folyamatosan támadta az övezet csaknem teljes területét, de főként Deir el-Bala és Hán-Júnisz térségét.
A hadműveletekről szóló jelentést az izraeli hadsereg szóvivője, Avicháj Adraé is megerősítette: az elmúlt egy nap folyamán 150 célpont ellen hajtottak végre támadásokat. Az övezet középső részén fekvő al-Maghazi menekülttáborban rejtőzködő palesztin fegyvereseket a légierő támadta, a szárazföldi csapatok pedig 15 alagútbejáratot semmisítettek meg.
A palesztin vöröskereszt az X közösségi portálon azt írta, hogy az övezet középső részén fekvő Deir el-Balában találat érte a szervezet egyik mentőautóját, a mentőegység négy tagjának halálát okozva. Hozzátették, hogy október 7. óta 120 mentőautó semmisült meg Gázában, és a mentőegységek 326 tagja vesztette életét az izraeli támadásokban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz genfi online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy szerdán egy újabb, az utóbbi két héten belül már a hatodik gázai segélyszállítmányuk elindítását kellett leállítaniuk a bombázások, az üzemanyag-beszerzési korlátozások, valamint a kommunikáció ellehetetlenülése miatt; egyúttal felszólította Izraelt, hogy mielőbb engedélyezze a WHO és a többi segélyszervezet bejutását az övezetbe, hogy célba juttathassák segélyszállítmányaikat.
Blinken: kézzelfogható intézkedéseket kell tenni a palesztin állam létrehozásáért
Az Egyesült Államok támogatja, hogy kézzelfogható intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy létrejöhessen egy palesztin állam – erősítette meg Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Rámalláhban Mahmúd Abbász palesztin elnökkel folytatott megbeszélésén.
Blinken ragaszkodott ahhoz, hogy minden olyan palesztin adót, amelyet Izrael szed be, juttassanak el a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a korábbi megállapodásokkal összhangban.
Jelenleg Izrael blokkolja ezeket a forrásokat, ami nehéz pénzügyi helyzetbe hozza a palesztin hatóságot.
A találkozón az amerikai külügyminiszter hangot adott annak a nézetének is, hogy olyan „adminisztratív reformokat” kellene bevezetni, amelyek „a palesztin nép javát szolgálnák”.
Mahmúd Abbász azt tette világossá Blinkennek, hogy a Gázai övezetet a palesztin államisághoz köthető remények szerves részének tartják, és nem szabad, hogy ezt a területet levágják egy leendő palesztin államból a Hamász és Izrael háborújának következtében
– állt a palesztin részről kiadott közleményben.
Nem szabad megengedni azt sem, hogy palesztinokat kitelepítsenek Gázából vagy az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániából
– idézte Abbászt a WAFA palesztin hírügynökség.
A palesztin elnök ismételten felszólított arra, hogy „tartsanak nemzetközi békekonferenciát azzal a céllal, hogy véget vessenek a palesztin államhoz tartozó terület izraeli megszállásának”.
Csak évtizedek múlva derülhet ki a teljes igazság az október 7-én nők ellen elkövetett bűntényekről
Csak évtizedek múlva derülhet ki a teljes igazság a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásának nők ellen elkövetett bűntényeiről – állította egy társadalomkutató a Háárec című izraeli újságban szerdán.
Szari Aharoni, a Ben Gurion Egyetem vezető társadalomtudósa szerint még nem jött el az ideje a számvetésnek az október 7-i „fekete szombaton” történt szexuális bűnökkel kapcsolatban, sőt, várhatóan csak hosszú-hosszú évtizedek múlva lehet majd megismerni a teljes igazságot ebben a kérdésben.
Elmondása szerint jelenleg dokumentálni kell a történteket világosan elkülönítve egymástól a megbízható bizonyítékokat és a hamis pletykákat. Egyelőre hagyni kell, hogy az archívum mélyére süllyedjen az így megszerzett információ, a szörnyűségeket átélt nők érdekében, és talán az igazság kedvéért is.
Aharoni vezette az elmúlt hónapokban a terrortámadásban elkövetett szexuális bűncselekményeket dokumentáló csoportot. Szerinte végül majd napvilágra kerül minden a támadáskor elkövetett szexuális bűncselekmények terjedelméről és súlyosságáról szóló adat, de ez valószínűleg csak évtizedek múlva fog megtörténni, és addig – részinformációkkal kell beérni.
„Számos, az archívumba eljutó anyag a törvények szerint titoktartási kötelezettség alá esik, és még legalább harminc évig, de valószínűleg tovább is zárolva lesz, mert érzékeny személyes információt tartalmaz, és akár további 75 évre is titkosítható” – mondta Aharoni.
„Ráadásul a tapasztalatok szerint a szexuális erőszak túlélői közül sokan úgy döntenek, hogy csak idős korukban, életük vége felé mondják el történetüket nyilvánosan vagy családtagjaiknak” – magyarázta.
„Az áldozatok és a családok magánéletének védelméről van szó a nyilvánossággal szemben. Aggodalomra adhat okot, ha politikai szükségletekből kezelik a kérdést, alaposan meg kell fontolni, hogy ez valóban helyénvaló-e. De még mindig, jelenleg is vannak elrabolt emberek a Hamász fogságában, és a figyelem felkeltése életeket menthet. Ez is egy súlyos szempont” – tette hozzá.
Aharoni október 7-e után dokumentációs csoportot kezdett vezetni, együttműködésben a már korábban megalakult, a Hamász nők és gyermekek elleni bűncselekményeivel foglalkozó civil bizottsággal. A dokumentáló közösség jelenleg hét, a nemi kérdések, a közel-keleti politikatudomány, és az emberi jogok területén szakértő nőből áll.
„A csapat feladata megváltozott az idők során” – közölte Aharoni.
„Először azt hittük, hogy végre tudjuk hajtani az információk valós idejű dokumentálását, hogy megértsük, mi történt valójában. Az idő múlásával rájöttünk, hogy nagyon nehéz dilemmákkal állunk szemben a rengeteg anyag, és azok változatossága, valamint az olyan kérdések miatt, mint a magánélet védelme” – közölte.
„Az október 7-i támadásban az a különleges, hogy digitális korban játszódik, látszólag mindent filmre vettek, és sok-sok forrásból rengeteg anyag van – biztonsági kamerákból, a Hamász tagjainak, az IDF harcosainak és a rendőröknek a testkameráiból” – fejtette ki a társadalomkutató.
A bőséges dokumentáció mellett azonban ma már létezik olyan mesterséges intelligencia is, amely lehetővé teszi az anyagok hamisítását, valamint vizuális adatbázisok, amelyekkel a világ más részeiről származó anyagok beültethetők az izraeli-palesztin kontextusba.
„Ismert jelenség általában a szexuális bűncselekményeknél, és különösen a háborús erőszaknál, hogy letagadják és elhallgatják a történteket. Egyénileg, amikor a támadással gyanúsítottak hevesen tagadják az áldozatok vallomásait, országosan pedig például most, amikor a Hamász makacsul visszautasítja az általa elkövetett szexuális bűncselekményekről szóló jelentéseket és a vádakat” – hangsúlyozta a kutató.
„Szintén nehéz feladat a tanúvallomások gyűjtése az áldozatoktól akár a trauma, akár a szégyen miatt, akár mert sokukat meggyilkolták, ahogy az a jelek szerint október 7-én történt” – közölte.
Aharoni szerint az áldozatok érdekében jobb, ha most abbahagyják a masszív foglalkozást a velük történtekkel, mert a nyilvánosság részvétele ezekben a kérdésekben sokkal nagyobb kárt okozhat, mint amekkora hasznot hoz.
Elmondása szerint ez a feminista, az áldozatokat és érdekeiket a középpontba helyező megközelítés hosszú távú perspektívából közelíti meg a dokumentálás és archiválás szükségességét, s megőrzi az anyagokat az elkövetkező évtizedekre a magánélet sérelmének csökkentése érdekében.
Hazudott a BBC Izraelről, bocsánatot kellett kérniük
Kénytelen volt helyreigazítást közzétenni a BBC, miután egy decemberi adásukban hamisan vádolták Izraelt azzal, hogy gyorsított eljárásban végez ki palesztin civileket. Az Izrael-ellenes tüntetések közepette a zsidók egyre kevésbé érzik biztonságban magukat az országban.
A BBC egyik decemberi adásában hangzott el a Hamász meg nem erősített állítása, amely szerint Izrael gyorsított eljárásban, tisztességes tárgyalás nélkül végez ki palesztin civileket – számolt be róla a Fox News amerikai televíziós hálózat. Az állítás hamisnak bizonyult, így a brit közmédia kénytelen volt visszakozni.
Helyreigazításukban maguk is elismerték, hogy nem tettünk erőfeszítést arra, hogy bizonyítékokat keressünk, amelyek igazolnák a Hamász állítását. Elnézést kérünk ezért a hibáért.
Ezt a bocsánatkérést nem mindenki találta elégségesnek. „Túl kevés, túl későn” − summázta véleményét egy felhasználó az X-en.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
A palesztin civilek megkímélését kérte Netanjahutól az amerikai külügyminiszter
A palesztin civilek megkímélését kérte a Hamász elleni gázai háborúban Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Tel-Avivban, aki hangsúlyozta, hogy a polgári személyek, különösen a gyerekek "„túlságosan nagy árat fizetnek”.
Antony Blinken ismételten kijelentette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államok „támogatja Izrael jogát, hogy megakadályozza az október 7-i támadások megismétlődését”, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy elkerüljék a polgári személyek elleni további támadásokat Gázában – tájékoztatott az amerikai külügyminisztérium.
Később az amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy a palesztin területnek több élelmiszerre, vízre és gyógyszerre van szüksége.
Izraelnek „kemény döntéseket” kell meghoznia, ha rendezni kívánja a kapcsolatait a legtöbb szomszédjával, és támogatnia kellene azokat a palesztin vezetőket, akik az izraeliek mellett kívánnak békében élni – szögezte le az amerikai külügyminiszter.
„Izraelnek fel kell hagyni az olyan lépésekkel, amelyek csökkentik a palesztinok képességét, hogy saját magukat kormányozzák” – tette hozzá Blinken, bírálva a szélsőséges izraeli telepesek által Ciszjordániában elkövetett erőszak büntetlenségét, a telepek bővítését, a házrombolásokat és kitelepítéseket.
Az amerikai külügyminiszter szerint egy újjáélesztett Palesztin Hatóságnak kellene végül Gázát irányítania, miután Izrael elérte a célját, a Hamász felszámolását.
Blinken tel-avivi látogatását megelőzően Izrael arab szomszédjainál járt, hogy a Gázai övezet jövőbeli kormányzásáról és a közel-keleti integrációról tárgyaljon.
Az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet között azután kezdődött a háború, hogy a Hamász fegyveresei október 7-én a Gázai övezetből izraeli területen támadást hajtottak végre, mintegy 1140 embert megöltek és több mint 240 túszt hurcoltak magukkal a palesztin területre.
Megtorlásul Izrael előbb légitámadásokat, majd szárazföldi offenzívát indított a Gázai övezet ellen. Ez utóbbi október 27-i kezdete óta száznyolcvanöt izraeli katona halt meg keddi adatok szerint.
Az izraeli légicsapásokban 23 210 ember halt meg a Gázai övezetben – közölte kedden a gázai egészségügyi minisztérium.
A keddi eseményekről itt olvashat: