2024.03.12. 09:22
Katar: hosszútávú fegyverszünet a cél a Gázai övezetben
Az izraeli–palesztin háború 158. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Romok elé kitelepült árusok között palesztinok a Gázai övezet középső részén lévő Nuszeirat menekülttáborban a muzulmán szent böjti hónap, a Ramdán első napján, 2024. március 11-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
London vizsgálatot követel egy riport nyomán, amely szerint izraeli katonák bántalmazták az egyik gázai kórház személyzetét
A BBC brit közszolgálati médiatársaság keddi beszámolója szerint izraeli katonák bántalmazták az egyik gázai palesztin kórház személyzetét. Az izraeli hadsereg tagadta az értesülést, David Cameron brit külügyminiszter ugyanakkor az ügy sürgős kivizsgálását követelte.
A BBC-riport szerint izraeli katonák a múlt hónapban átkutatták a többségében palesztin lakosságú Gázai övezet déli térségében lévő Hán-Júnisz település Nasszer nevű kórházát, és az akció közben több orvost és ápolót őrizetbe vettek.
Az érintettek beszámolói szerint fizikailag bántalmazták és órákig térdepeltették őket, hideg vizet zúdították rájuk, szemüket bekötötték és arra kényszerítették őket, hogy vetkőzzenek alsóneműre.
Az egyik orvos a BBC-nek elmondta, hogy az izraeli katonák egy hétig őrizetben tartották, szájkosaras kutyákat uszítottak rá és eltörték egyik kezét.
Az incidensről február 16-án titkos videófelvétel készült, amely eljutott a BBC-hez. A felvételen alsóneműre vetkőztetett, térdeplő, kezüket a tarkójukon összekulcsoló emberek láthatók.
A kórház igazgatója a BBC-riportban elmondta, hogy aki csak a fejét megmozdította, azt az izraeli katonák megütötték.
Az izraeli hadsereg azzal indokolta a kórházban végrehajtott műveletet, hogy értesülései szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet fegyveresei tartózkodtak az épületben.
A hadsereg a BBC-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta:
őrizetbe vételek során gyakorta szükségessé válik, hogy a terrorcselekmények gyanúsítottjai átadják ruházatukat, amelyet a katonák átvizsgálnak annak megállapítása végett, hogy az őrizetesek nem rejtegetnek-e robbanószerrel megtöltött öveket vagy egyéb fegyverzetet.
Az izraeli fegyveres erők közleménye szerint az őrizetesek nem kapják vissza azonnal ruházatukat, mivel a vizsgálatnak alávetett öltözetek "ellenséges célokra használható eszközöket", például késeket rejthetnek.
Az izraeli hadsereg a nyilatkozatban tagadta, hogy bántalmazták volna a kórház személyzetének tagjait.
David Cameron brit külügyminiszter a londoni parlamenti felső kamarájában, a Lordok Házában tett keddi nyilatkozatában rendkívül felkavarónak nevezte az izraeli eljárásról nyilvánosságra került felvételeket. Cameron kijelentette: végére kell járni ennek az incidensnek, ki kell deríteni, hogy pontosan mi történt, és "válaszokat kell kapnunk az izraeliektől".
Andrew Mitchell külügyminiszter-helyettes ezzel egy időben, a londoni alsóházban felszólalva a BBC-riportban foglaltak teljes körű és alapos kivizsgálását sürgette.
Katar: hosszútávú fegyverszünet a cél
Katar pár napos fegyvernyugvás helyett tartós tűzszünetre törekszik a Gázai övezetben – szögezte le kedden a katari külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy a kitűzött céltól „egyelőre messze állnak”.
„Nem közelítünk a megállapodáshoz, vagyis nem látunk jelt arra, hogy a felek álláspontjai közelednének egymáshoz, de továbbra is reménykedünk” – fogalmazott dohai sajtótájékoztatóján Mádzsid al-Anszári, hozzátéve, hogy a fegyvernyugvást célzó tárgyalások Izrael és az övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet között – több mint öt hónappal a gázai háború kirobbanása – óta folytatódnak a katari fővárosban és Kairóban.
Reményét fejezte ki mindazonáltal, hogy a felek a március 11-én kezdődött iszlám böjti hónap, a ramadán idején egyezségre jutnak.
Elmondta továbbá, hogy a dohai kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja egy az övezetbe vezető szárazföldi humanitárius korridor kialakítását, melyen át a segélyszállítmányok a gázaiakhoz juthatnak, aláhúzva, hogy a korridort nem helyettesítheti a tengeri folyosó.
Ugyancsak kedden gázai egészségügyi források azt közölték, hogy
a háború gázai halottjainak száma meghaladta a 31 ezret és csaknem 73 ezer sebesültről tudni.
A harcok kirobbanása óta mind Katar, mind pedig Egyiptom igyekszik közvetíteni a Hamász és Izrael között. A tárgyalások a tűzszünet mellett a terroristák által elhurcolt izraeli túszok elengedését is célozzák. Jelenleg vélhetően még 134 túsz van a Hamász fogságában.
Fotó: Leo Correa / Forrás: MTI/AP
Von der Leyen: Gázában a humanitárius helyzet egyre drámaibb
Von der Leyen az EU-tagállamok vezetőinek jövő heti csúcstalálkozójának témait taglalva kedden Strasbourgban elmondta: Gázában a humanitárius helyzet egyre drámaibb, Méltatta a ciprusi elnök, Nikosz Hrisztodulidisz vezetésével megvalósuló nemzetközi összefogást, amelynek köszönhetően humanitárius segélyt szállító hajó indult el a larnakai kikötőből Gáza felé.
Ha ez a tengeri folyosó teljes mértékben működőképes lesz, garantálhatja a Gázába irányuló segélyek folyamatos, szabályozott és erőteljes áramlását. Ez döntő mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az Észak-Gázában élő emberekhez ténylegesen eljussanak a segélyek
– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Emlékeztetett, hogy az EU idén 250 millió euró összegű segélyt ajánlott fel a palesztinok számára, amelyet a rászoruló civilekhez kell eljuttatni, de felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi körülmények között a segélyek önmagukban nem oldják meg a válságot.
„Izraelnek joga van megvédeni magát és harcolni a Hamász ellen. De a civilek védelmét mindenkor biztosítani kell a nemzetközi joggal összhangban. A humanitárius segélyek megfelelő áramlásának helyreállításához azonnali humanitárius tűzszünetre van szükség” – mutatott rá.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a helyzet Izrael és Libanon határán továbbra is robbanásveszélyes. „Irán, a Hamász pártfogója, továbbra is szítja a regionális feszültségeket, például a jemeni húszi terroristáknak nyújtott támogatásával, és tovább gerjeszti Oroszország Ukrajna elleni háborúját is. Az EU készen áll további szankciók bevezetésére, arra az esetre, ha Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak” – jelentette ki.
Von der Leyen hangsúlyozta:
„Tartós tűzszünet nélkül a gázai konfliktus az egész térségre átterjedhet. Itt az ideje, hogy a tagállamokkal együtt megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy a Hamász túszai hazatérhessenek, és a gázai emberek ne csak humanitárius segítséget kapjanak, hanem reményt is a kétállami megoldással kapcsolatban”.
Erősödött az antiszemitizmus Svájcban a gázai háború kezdete óta
Svájcban megnövekedett az antiszemita incidensek száma az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet között dúló harcok kezdete óta – derül ki két szervezet által kedden kiadott tanulmányból.
A Zsidó Közösségek Svájci Szövetsége (SIG) és a Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Alap (GRA) által készített tanulmány szerint tavaly 155 antiszemitizmushoz köthető incidenst azonosítottak, melyekből 114 október 7. után történt. 2022-ben 57 ilyen jellegű támadást jelentettek.
Az incidensek közül tíz fizikai bántalmazással, a többi verbális inzultussal, falfirkákkal és antiszemita plakátokkal volt kapcsolatos – áll a tanulmányban.
A Hamász 2023. október 7-i szörnyűséges terrortámadásának következtében az antiszemitizmus oly módon ütötte föl fejét Svájcban, hogy azt el sem tudtuk képzelni
– írta Ralph Lewin a SIG elnöke és Zsolt Balkanyi-Guery, a GRA munkatársa az éves jelentés előszavában.
A legutóbbi esetre március elején, Zürichben került sor, mikor az Iszlám Állam terrorszervezet tunéziai származású tizenéves támogatója életveszélyesen megsebesített egy ortodox zsidó férfit.
A SIG szerint nem volt példa ilyen gyűlöletbűncselekményre az országban már vagy két évtizede, ami hatalmas aggodalmat és megdöbbenést okozott, illetve emiatt Zürich zsidó negyedeiben erősebb biztonsági intézkedéseket vezettek be.
A tanulmányban továbbá arra is kitérnek, hogy az online térben azonosított antiszemita esetek száma 2023-ban 975 volt, ezek több mint fele október után történt. Egy évvel korábban 853 esetet rögzítettek.
A humanitárius válság kezelésére szólította fel Izraelt az ausztrál külügyminiszter
Benjámin Netanjahu miniszterelnök gázai háborúval kapcsolatos megközelítése aláássa Izrael nemzetközi megítélését – jelentette ki Penny Wong ausztrál külügyminiszter kedden az Australian Financial Review szaklap üzleti fórumán tartott beszédében, irányváltásra, a gázai humanitárius válság kezelésére sürgetve egyúttal Izraelt a nemzetközi támogatás további elveszítésének elkerülése érdekében.
Joe Biden amerikai elnök szombaton tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint Netanjahu „többet árt Izraelnek, mint használ” azzal, hogy a háborút az ország értékeivel ellentétes módon kezeli, Wong egyetértésének adott hangot, hozzátéve, hogy az Izraelnek nyújtott nemzetközi támogatás tovább fog csorbulni, ha nem foglalkozik a gázai „humanitárius katasztrófával”.
„Október 7-én terrortámadás történt, és a világ akkoriban joggal rokonszenvezett Izraellel, és szolidáris volt vele” – mondta Wong.
„Azt hiszem, a világ elborzadt a jelenlegi helyzettől... és azt mondanám, hogy ha Izrael nem változtat irányt, akkor tovább fog veszíteni a támogatásából” – fogalmazott az ausztrál külügyminiszter.
Az izraeli ellencsapást a Hamász október 7-i támadása váltotta ki, amelyben izraeli összesítések szerint 1200 ember halt meg és 253-at elraboltak, akik közül sokan a mai napig sem szabadultak ki. Azóta Izrael Gáza elleni légi és szárazföldi támadásának eddig a becslések szerint 31 ezer palesztin esett áldozatul.
A konfliktus miatt a Gázai övezet 2,3 millió lakosának nagy része elhagyni kényszerült otthonát, és az ENSZ becslései szerint a lakosság negyedét éhínség fenyegeti.
Wong legutóbbi megjegyzéseivel Izraelt a gázai humanitárius válság kezelésére felszólító egyre hangosabb, még az ország legszilárdabb szövetségeseit is magában foglaló nemzetközi kórushoz csatlakozott.
Az elmúlt hónapban például Kanada, Ausztrália és Új-Zéland közös nyilatkozatban azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel.
António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn szintén tűzszünetre szólított fel, mondván, hogy a Rafah ellen készülőben lévő izraeli támadás „még mélyebb pokolba” taszíthatja a gázaiakat.
Izrael leszögezte, hogy addig nem hagyja abba a háborút, amíg teljesen fel nem számolta a Hamász terrorszervezetet.
Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a húszikra JemenbenAz Egyesült Államok fegyveres erői hétfőn drónokkal és rakétákkal csapásokat hajtottak végre az iráni támogatású húszi milícia által uralt jemeni területeken – jelentette az Egyesült Államok közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító Középső Parancsnoksága (CENTCOM). A CENTCOM „hat védekező csapást irányított, mely révén elpusztított egy személyzet nélküli vízalatti hajót és 18 hajó elleni rakétát”. A parancsnokság szerint a megsemmisített célpontok közvetlen fenyegetést jelentettek a vörös-tengeri hajózásra. A parancsnokság hétfőn továbbá azt is közölte, hogy a húszi erők hét ballisztikus rakétát lőttek ki egy libériai zászló alatti, szingapúri tulajdonban lévő kereskedelmi hajóra a Vörös-tengeren. „A rakéták nem tettek kárt a hajóban, és nem érkezett jelentés személyi sérülésről vagy károkról” – tette hozzá a CENTCOM. A jemeni iszlamista milícia a gázai háború kezdete óta támad kereskedelmi és katonai hajókat a Vörös-tengeren, amire az amerikai és a brit fegyveres erők légicsapásokkal válaszolnak. A húszi támadások miatt a lenagyobb kereskedelmi vállalatok csökkentették hajóforgalmukat az Ázsiát és Európát összekötő tengeri útvonalon, és inkább Afrikát megkerülve juttatják célba szállítmányaikat. |
Mintegy száz rakétát lőttek ki Libanonból Izraelre, elindult az első segélyszállító hajó Ciprusról
Kedd reggel mintegy száz rakétát lőttek Libanonból Izraelre, a Golán-fennsíkra és az északi határ melletti Galileára – tudatta az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője.
Több hullámban, összesen mintegy száz rakétát indítottak Libanonból kedd reggel a Golán-fennsík, valamint Galilea északi része felé. A rakétákat az izraeli légvédelem elfogta, vagy lakatlan területeken csapódtak be. Anyagi károkról vagy sebesülésről nem érkezett jelentés.
Az IDF szóvivője bejelentette, hogy válaszul vadászgépek támadtak három libanoni kilövőállást, ahonnan a rakétákat indították. A heves támadások után az izraeli légierő sorozatos ellencsapásokat mért a Hezbollah libanoni síita milícia célpontjaira.
Libanoni jelentések szerint az izraeli egységek a levegőből és tüzérséggel is támadták az ország déli részét.
Korábban az IDF szóvivője megerősítette, hogy Izrael mélyen az ország belsejében, a határtól mintegy száz kilométerre intézett légicsapásokat. „A vadászrepülőgépek két Hezbollah-egységet támadtak meg a Bekaa-völgy térségében, Libanon mélyén. A célpont a Hezbollah légierejének azon része volt, amely különféle akciókat tervezett és hajtott végre izraeli területen” – mondta az IDF szóvivője, hozzátéve, hogy a csapásokkal a Hezbollah légieszközeinek a Golán-fennsík feletti műveleteire válaszoltak.
Haszan Naszrallah, a Hezbollah főtitkára találkozott a Hamász magas rangú küldöttségével.
A megbeszélés pontos időpontját nem hozták nyilvánosságra, de a szervezet bejelentette, hogy a gázai és ciszjordániai fejleményekről, a Hamász harcát támogató frontokról és a gázai tűzszüneti tárgyalásokról beszéltek.
Elindult Ciprusról a Gázai övezet felé a spanyol „Open Arms” segélyszervezet hajója kétszáz tonna élelmiszerrel, miután több napig Lárnaka városban horgonyzott. Az amerikaiak megkezdték Gáza partjainál ideiglenes tengeri kikötő építését, a hajó ennek első, kísérleti szállítmányát viszi az övezetbe.
Ez történt hétfőn:
