Az ukrán elnök a zaporizzsjai atomerőmű visszavételéért nyomásgyakorlásra szólította fel a világot

Oroszország javára tervezett ellenséges cselekedetek gyanújával emeltek vádat egy brit férfi ellen Londonban 

Vádat emeltek pénteken Londonban egy brit férfi ellen Oroszország javára megkísérelt ellenséges cselekedet gyanújával. A londoni külügyminisztérium a bejelentés után bekérette Oroszország londoni nagykövetét.

Nick Price, az angol-walesi legfőbb ügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűncselekmények feltárásával és terrorellenes fellépéssel foglalkozó ügyosztályának vezetője pénteki nyilatkozatában közölte: a vádhatóság felhatalmazta a vádemelésre a Scotland Yardot a 20 éves Dylan Earl ellen, aki a vizsgálat szerint Ukrajnához kötődő nagy-britanniai üzleti érdekeltségek elleni, Oroszország javát szolgáló ellenséges cselekményekben volt részes.

A tűz a kelet-londoni Leyton városrészben tört ki egy raktárépületben, amelyben két ukrán állampolgárságú magánszemély üzemeltetett egy üzleti vállalkozást. Ebben a ügyben gyújtogatás gyanújával korábban két másik ember ellen is vádat emeltek.

Egy negyedik vádlott, a 22 éves Jake Reeves ellen külföldi hírszerző szolgálattól származó anyagi előny elfogadása címén indult a minap vádeljárás.

Az ügyészség pénteki ismertetésében közölte, hogy a vizsgálat eddigi szakaszában bíróság által elrendelt tájékoztatási korlátozások voltak érvényben, amelyeket az eljáró bírói tanács most oldott fel.

A brit külügyminisztérium a CPS pénteki tájékoztatása után közölte: bekérette Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, és tudatta vele, hogy a brit kormányt mélységesen aggasztják az Oroszország által brit területen és más szuverén országokban elkövetett, rossz szándékú cselekedetekről szóló értesülések. A tárca ismertetése szerint a brit fél követelte, hogy Oroszország haladéktalanul hagyjon fel ezzel a tevékenységgel.

Nagy-Britannia folytatja az együttműködést szövetségeseivel az Oroszország részéről megnyilvánuló összes fenyegetés elhárítása érdekében – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki tájékoztatása.

A vádirat szerint a 32 éves Christopher Berry és a 29 éves Christopher Cash az utóbbi néhány évben államérdekeket sértő módon gyűjtött és adott tovább olyan információkat vagy dokumentumokat, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak „egy ellenséges felhasználó számára”.

A beszámoló úgy fogalmazott, hogy a két gyanúsított tevékenységének kedvezményezettje „egy külföldi állam, név szerint Kína volt”. A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága tavaly összeállított átfogó helyzetértékelésében megállapította, hogy a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és „válogatás nélkül gyűjti” mind a titkosított, mind a szabadon hozzáférhető információkat.

A 222 oldalas szakbizottsági jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.

Fegyverszállító vonatszerelvény megsemmisítését jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Megsemmisített az orosz hadsereg egy nyugati fegyvereket és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényt a donyecki régióban lévő Udacsne közelében – közölte pénteken az orosz védelmi tárca.

A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben tíz ukrán ellenrohamot vert vissza. A Moszkvában közölt összesítés értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint ezer halottat és súlyos sebesültet veszített.

A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy gyalogsági harcjárművet, 15 páncélozott harcjárművet – közülük 13-at az avgyijivkai frontszakaszon tettek üzemképtelenné –, nyolc páncélozott szállítójárművet – mindet Avgyijivka körzetében találták el–, öt amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, Vilha sorozatvetők két lövedékét, három francia gyártmányú HAMMER irányított légibombát, továbbá 193 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) pénteken bejelentette, hogy május 3-tól újra megnyitják a polgári járatok számára az elisztai repülőteret. A kalmük fővárosé lesz az első reptér, amelyet újra nyitnak abból a 11-ből, amelyet Dél-Oroszországban bezártak az ukrajnai orosz támadás kezdetekor.

Kreml: Moszkvának és Európának új alapokon kell felépítenie kapcsolatait

Oroszországnak és Európának az ukrajnai háború után új alapokon kell felépítenie kapcsolatait, amelyek már nem lesznek olyanok, mint korábban – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

„Így vagy úgy, de a kapcsolatokat ki kell építenünk. Előbb vagy utóbb a különleges hadművelet véget fog érni, számunkra sikerrel” – nyilatkozott a szóvivő.

Elmondta, hogy Oroszország mint olyan ország, amely senkire sem jelent fenyegetést Európában, elvárja, hogy Európában se jelentsen senki sem fenyegetést rá nézve.

– tette hozzá.

Az orosz elnöki szóvivő az Európai Parlament oroszgyűlölő álláspontja megnyilvánulásának minősítette azt határozatot, amelyben a testület csütörtökön közölte, hogy nem ismeri el az oroszországi elnökválasztás eredményét.

„Ezek aligha olyan kijelentések, amelyeket készek vagyunk meghallgatni” – mondta Peszkov.

Hangot adott véleményének, miszerint „ellentétben a parlamenti képviselők talán legfőbb hivatásával, amely a párbeszéd építése és a párbeszéd útjainak keresése, ez (az Európai Parlament) az ilyen elvakult nyilatkozatok és belső ellentmondások gépezetévé változott”.

A szóvivő „ragyogó ötletnek” nevezte, hogy Moszkvában a Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) létrehozott katonai emlékközpontban kiállítják az ukrajnai háborúban zsákmányolt, külföldi gyártmányú fegyvereket. Úgy vélekedett, hogy a május 1-jén megnyíló, egy hónapig tartó szemle nagy érdeklődésre tart számot a moszkvaiak és az orosz főváros vendégei körében.

A Poklonnaja Gorán 12 országnak a frontról elvontatott több mint harminc harci járműve lesz megtekinthető, köztük a német Leopard-2-es harckocsi és az amerikai Bradley gyalogsági harcjármű is.

Az ukrán elnök a zaporizzsjai atomerőmű visszavételéért nyomásgyakorlásra szólította fel a világot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett katasztrófa évfordulóján  felszólította a világot, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, biztosítva ezáltal a zaporizzsjai atomerőmű felszabadítását a megszállóktól.

– hangsúlyozta Zelenszkij a Telegramon. Szavai szerint immár 785 napja „tartják túszul orosz terroristák” Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait. 

„Az egész világ kötelessége nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy a zaporizzsjai atomerőmű felszabaduljon és visszakerüljön Ukrajna teljes ellenőrzése alá, és hogy Ukrajnában minden nukleáris létesítmény védett legyen az orosz támadásoktól” – hangoztatta. Leszögezte: csak ez garantálja, hogy a világot ne érje újabb nukleáris katasztrófa, amely nap mint nap fenyegeti, amíg az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműben vannak. Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy az orosz erők Ukrajna elleni háborújuk elején, 2022 februárjában foglalták el a csernobili atomerőművet. „Az orosz katonák kifosztották a laboratóriumokat, elfogták az őröket és bántalmazták a személyzetet, felhasználva az erőművet további hadműveletek indítására” – jelentette ki az elnök.

Légibombákkal mértek csapást az oroszok

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadott meg egy ipari létesítményt pénteken a megyeszékhelyen, Szumi városában. Az orosz csapatok emellett a régióban lévő Bilopillja települést lőtték, Jurij Zarko, a település polgármestere közölte, hogy két nő halt meg a támadásban.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójára is irányított légibombákkal mértek csapást az oroszok, aminek következtében egy nő és három gyermek sérült meg. A Harkiv megyei ügyészség arról adott hírt, hogy 13-ra nőtt a balaklijai vasútállomás elleni csütörtöki orosz támadás sérültjeinek száma.

A szomszédos Donyeck megyében egy nap alatt öt helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg orosz ágyúzások következtében – írta a Telegramon Vadim Filaskin, a régió kormányzója.

A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ a Telegramon beszámolt arról, hogy újabb 140 elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába.

Szergej Sojgu: Moszkva és Teherán kapcsolatai bővültek a biztonsági fenyegetések tükrében

Oroszország és Irán kapcsolatai mind diplomáciai, mind katonai szinten bővültek a két ország biztonsági fenyegetéseinek tükrében – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken iráni hivatali partnerével, Mohammad Reza Astianival Asztanában tartott megbeszélésén.

„Szíriában folytatott közös harcunk a nemzetközi terrorizmus ellen ékes példája régre visszanyúló baráti kapcsolatainknak. Utóbbi időben ezek különösen bizalmas jelleget öltöttek, és sikeresen fejlődnek. Sokszorosára nőtt a kapcsolatok intenzitása: mind legfelsőbb szinten, mind pedig a katonai szolgálatok vezetőinek szintjén” – mondta Sojgu a munkatalálkozón.

Kiemelte, hogy Irán és Oroszország kapcsolatainak különlegességét dinamikája és sokrétegűsége adja. 

– mondta.

„Megerősítjük a kölcsönösen előnyös katonai, illetve katonai-műszaki együttműködés további kiszélesítése és fejlesztése iránti készségünket. Különös figyelmet fogunk ennek szentelni” – tette hozzá.

Astiani is hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai „új szintre emelkednek”. A tárcavezető egyben köszönetét fejezte ki, amiért Oroszország kiállt Irán mellett az Iszlám Köztársaság damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott – Izraelnek tulajdonított – légicsapás nyomán.

A két miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet asztanai tanácskozásán vesz részt, melynek tagjai Oroszország és Irán mellett India, Kína, Pakisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán.

Az ukrán bíróság elrendelte a mezőgazdasági miniszter letartóztatását

Egy ukrán bíróság pénteken elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.

A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 694,3 millió forint) állapította meg az óvadékot. Az ukrán ügyészség a csütörtöki bírósági meghallgatáson közölte, hogy a miniszterre az ellene felhozott vádakért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható.

Később az agrártárca sajtószolgálata közölte, hogy lették a kiszabott óvadékot. a minisztérium arra nem tért ki, hogy ki fizette ki az összeget. „Mikola Szolszkijt szabadon engedték, és továbbra is ellátja Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterének hivatalát” – tudatta a tárca.

Szolszkij tagadja a hivatalba lépése előtt történt, 2017-2021 közötti eseményekre vonatkozó vádakat. „Nem volt semmilyen korrupció. Senki sem kapott pénzt” – írta az ukrán köztelevízió által ismertetett nyilatkozatában. Korábban úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben, amikor ügyvédként dolgozott, magánszemélyeket képviselt egy, földterületek miatt állami vállalatokkal folyó jogvitában Szumi megyében.

A mezőgazdasági miniszter csütörtökön nyújtotta be lemondását. A tárcavezető lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja elbírálni a törvényhozás.

Kínának üzent a NATO-főtitkár

Kínának fel kell hagynia Oroszország ukrajnai háborújának támogatásával, ha jó kapcsolatokat akar ápolni a nyugattal – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön Berlinben. „Tavaly Oroszország a rakéták, harckocsik és repülőgépek gyártásához használt mikroelektronikája 90%-át Kínából importálta. Kína azon is dolgozik, hogy továbbfejlesztett műholdas képességeket és képalkotást biztosítson Oroszországnak” – mondta.

Nem használták a taktikát

Az egyik amerikai védelmi tisztviselő szerint az ukránok nem alkalmaztak olyan taktikát, amely hatékonyabbá tehette volna a tankokat, például a kombinált fegyveres hadviselésben, amelyhez az Egyesült Államok biztosította a kiképzést Németországban. Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek el saját tankjaikból és páncélozott felszereléseikből a rendkívül hatékony megfigyelés és az ukrán drónegységek támadásai miatt.

Nem használták a taktikát

Az egyik amerikai védelmi tisztviselő szerint az ukránok nem alkalmaztak olyan taktikát, amely hatékonyabbá tehette volna a tankokat, például a kombinált fegyveres hadviselésben, amelyhez az Egyesült Államok biztosította a kiképzést Németországban. Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek el saját tankjaikból és páncélozott felszereléseikből a rendkívül hatékony megfigyelés és az ukrán drónegységek támadásai miatt.

Ukrajna visszavonta az Abrams tankokat

Ukrajna visszavonta az amerikai Abrams M1A1 harckocsikat a frontvonalról, részben az orosz drón-taktika miatt – közölték a Pentagon illetékesei.

Az Egyesült Államok 2023 januárjában 31 db Abrams tankot küldött Ukrajnába. Ötöt közülük kilőttek az orosz drónok.

„Együtt fogunk dolgozni ukrán partnereinkkel, hogy segítsünk nekik átgondolni, hogyan használhatnák fel a harckocsikat a mostani megváltozott környezetben, ahol minden azonnal látható” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Ötszörös erő

A brit székhelyű kutatóintézet, a Royal United Services Institute (Rusi) szerint az ukrán fegyveres erők napi 2000 lövedéket is kilőhetnek tankjaikból és tüzérségi eszközeikből. Ezzel szemben az orosz erők naponta akár 10 000 lövedéket is elhasználnak.
A közlemény szerint Oroszország évente csaknem hárommillió lövedéket kap saját gyáraitól és Észak-Koreától.

Ukrajna legnagyobb támogatói

A német Kiel Institute összesítése szerint 2022 februárja és 2024 február vége között az Egyesült Államok 46,2 milliárd dollár értékben szállított vagy adott el fegyvereket és felszereléseket Ukrajnának.

Ugyanebben az időszakban Németország 10,7 milliárd dollár, az Egyesült Királyság 5,7, Dánia 5,2, Hollandia pedig 4,1 milliárd dollár értékben adott fegyvereket és felszereléseket Ukrajnának. A legnagyobb támogatók TOP10-es listáján van még Lengyelország (3,2 milliárd dollár), Svédország (2,9 milliárd), Franciaország (2,9 milliárd), Kanada (2,1 milliárd), valamint Finnország (1,9 milliárd).

Lukasenka: lehetne tárgyalni a békéről

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint „megérettek” a feltételek az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokhoz, mivel mindkét fél holtponton van.

A TASS orosz állami hírügynökség szerint a Putyin-szövetséges Lukasenka az Oroszország és Ukrajna között 2022-ben folytatott előzetes tárgyalásokat jelölte meg a tárgyalások kiindulópontjaként. Ennek ellenére azt is mondta, hogy a Kijevvel való katonai incidensek kockázata „elég magas”, és azt állította, hogy körülbelül 120 000 ukrán katona állomásozik a két ország határán.

Azt is elmondta, hogy „több tucat” orosz taktikai nukleáris fegyvert telepítettek Fehéroroszországban a Vlagyimir Putyinnal tavaly aláírt megállapodás részeként.

Fehéroroszország dróntámadásról beszél

Fehéroroszország azt állítja, hogy leállította a Litvániából indított drónok Minszk elleni támadását. A RIA hírügynökség szerint Ivan Tertel, a fehérorosz biztonsági szolgálat vezetője azt mondta, hogy „számos akut biztonsági intézkedést” hajtott végre, amelyek lehetővé tették a drónok lelövését. Nem szolgáltatott bizonyítékot az állításokra. 
A litván hadsereg azt állítja, hogy semmilyen ellenséges lépést nem hajtott végre más államokkal szemben. 

Oroszország figyelmeztet

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Oroszország megtorolja, ha a nyugati országokban lévő, 2022 óta befagyasztott 300 milliárd dolláros vagyonának felhasználására vonatkozó terveket végrehajtják.

„Kormányunk számos magas beosztású képviselője beszélt már az erre a lépésre adandó pénzügyi, gazdasági és anyagi válaszunk kérdéseiről, amelyre a korábbiakhoz hasonlóan figyelmeztetjük ellenfeleinket, hogy ne tegyék meg. Most tanulmányozzuk a reakció optimális formáját, ahol az ellenintézkedések közé tartoznak a nyugati ellenfeleink eszközei elleni fellépések, valamint a diplomáciai válaszintézkedések” – mondta a RIA Novosztyinak.

Politikai támogatás

„Azon dolgozunk, hogy hogyan lehet leküzdeni az elmúlt hat hónap során felgyülemlett nehézségeket és problémákat a fronton, miközben az amerikai támogatásról szóló döntésekre várunk. Politikailag már elértük a támogatást. Most azon kell dolgoznunk, hogy a csomagokat megtöltsük a szükséges fegyverekkel és biztosítsuk a logisztikát. Hálás vagyok minden országnak, amely a közelmúltban új határozatokat fogadott el az Ukrajnának, harcosainknak, városainknak és közösségeinknek nyújtott segítségről. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít!” – mondta napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 25-én az ukrán-magyar határszakaszon 5003 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5430 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. 
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön: