2024.05.28. 09:02
Putyin: tisztázandó, kivel lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajnában
825. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
Fotó: Szergej Gunejev
Eddig 15 állam támogatta anyagilag a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezést
Csehország lőszerbeszerzési kezdeményezésébe eddig az Európai Unió és a NATO tagállamaiból 15-en kapcsolódtak be, és együttesen több mint 1,6 milliárd eurót adtak össze - közölte Petr Fiala cseh kormányfő kedden este Prágában több uniós ország vezető politikusának munkavacsorája előtti sajtótájékoztatón.
Petr Fiala meghívására a prágai munkavacsorán Andrzej Duda lengyel államfő, Mette Frideriksen dán, Mark Rutte holland és Evika Silina lett miniszterelnök, James O'Brien amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vett részt.
Fotó: Zbigniew Meissner / Forrás: MTI/EPA
Andrzej Duda újságíróknak nyilatkozva leszögezte:
Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése jelenleg a Nyugaton múlik.
Az első lőszerszállítmány június első napjaiban érkezik meg Ukrajnába. Több tízezer darab 155 milliméteres lőszer pedig a hónap folyamán
- mondta a cseh kormányfő.
Az eddig összegyűlt pénz mintegy félmillió darab lőszerre elegendő az év végéig" - jelentette ki a dán miniszterelnök. "Ez megváltoztathatja a harctéri helyzetet
- tette hozzá.
Ebben bízik a lengyel államfő is.
Az orosz gazdaság hadirendszerben működik. Ukrajna lőszerhiánnyal küszködik és korlátozott lehetőségei vannak. A lőszerszállítmányok növelése és Ukrajna védelmi képességei megerősítésének biztosítása jelenleg a Nyugaton múlik
- hangsúlyozta Andrzej Duda újságírók előtt.
Ukrajna esetleges veresége veszélyt jelentene az euroatlanti elrendeződésre
- jegyezte meg a lengyel elnök.
Orosz tábornok: több mérgező anyag bevetésére készül az ukrán fél
Ukrajna a mérgező anyagok alkalmazásának kiterjesztését tervezi a "különleges hadművelet" zónájában - jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka kedden videón közölt sajtótájékoztatóján.
"A mérgező anyagok nagyarányú felhasználásának tervéről tanúskodik, hogy Ukrajna nyilvánvalóan túlzott mennyiségben igényelte ellenszerek, gázálarcok és egyéb személyi védőfelszerelés szállítását" - mondta Kirillov.
A tábornok szerint az orosz fél rögzítette, hogy az ukrán hadsereg irritáló hatású klórpikrint alkalmaz, gyakran klóracetofenonnal keverve, Donyeck, Bohdanivka, Horlivka, Kreminna és Artyomovszk (ukránul Bahmut) környékén. Kirillov elmondta, hogy a klóracetofenont zavargások ellen szokták bevetni, a klórpikrin a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény 3. tilalmi jegyzékében szerepel.
Állítása szerint megerősítést nyertek olyan esetek is, amikor az ukrán fegyveres erők más vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket és gránátokat vetettek be.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egyébként az orosz erők hatból öt frontszakaszon előrenyomultak, és 14 ukrán ellenrohamot vertek vissza az elmúlt nap folyamán. A keddi hadijelentés értelmében az ukrán hadseregnek több mint 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
A tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egy MiG-29-es repülőgépet, négy gyalogsági harcjárművet, köztük egy Bradleyt, hat páncélozott harcjárművet, három-három ukrán Bohdana és lengyel Krab, továbbá egy francia CAESAR önjáró, valamint hat amerikai M777-es egy brit FH-70-es vontatott tarackot, egy ATACMS operatív-taktikai rakétát, hét francia HAMMER irányított légi bombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 36 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A "Donyecki Népköztársaság" legfelsőbb bírósága távollétében kedden 27 évi fegyházra ítélte Szerhij Szobkót, az ukrán fegyveres erők önálló hegyi gyalogsági dandárja 128. alakulatának 39 éves parancsnokát, amiért 2017 és 2018 között elrendelte a Horlivka és Dokucsajevszk civil lakosságának tüzérségi eszközökkel való lövetését. A csapások következtében egy 37 éves nő megsebesült, egy 62 éves férfi pedig életét vesztette. A büntetést közveszélyes módon, szervezett csoport által, politikai, ideológiai gyűlöletből elkövetett emberölés címén rótták ki Szobkóka.
Az orosz katonai főügyészség kedden közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a "különleges hadművelet" kezdete óta az orosz bíróságok 171 ukrán katonát ítéltek el, és több mint ezer büntetőügyet indítottak ellenük. Az érintetteket, akiket egyebek között tiltott eszközök és módszerek fegyveres konfliktusban való alkalmazása, gyilkosság, szándékos rongálás és más bűncselekmények miatt vontak felelősségre, 12 évtől életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
Olaf Scholz: Berlin és Párizs újabb milliárdos segélyeket szorgalmaz Ukrajnának
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait - mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően.
További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát
- húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás. Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű - mintegy 50 milliárd dolláros - hitelt nyújthatnának Ukrajnának, amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.
Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd. Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA pool
Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Macron sajnálatosnak nevezte a szóban forgó nyilatkozatot, amely szerinte nem lett egyeztetve a partnerek között. Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.
Macron a nap folyamán átvehette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben. A francia elnök köszönőbeszédében több derűlátást és tettrekészséget szorgalmazott az Európai Unióban.
"Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz" - hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.
"Új fejezetet kell nyitni Európában" - fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást.
Portugália is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával
Portugália kétoldalú biztonsági megállapodást kötött kedden Ukrajnával.
A tíz évre szóló egyezményt, amelynek értelmében Portugália az idén 126 millió euró (48 milliárd forint) értékben nyújt támogatást a kijevi vezetésnek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán írta alá Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel Lisszabonban.
Fotó: Zed Jameson / Forrás: Anadolu / AFP
Zelenszkij hétfőn, valamint kedden szintén bilaterális biztonsági megállapodásokat írt alá Spanyolországgal, illetve Belgiummal. Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött hasonló egyezményeket.
Putyin: az ukrán hadsereg nem tudja megfordítani a háború menetét
Az ukrán hadsereg nem képes megfordítani a háború menetét, és minél több kísérletet tesz erre, annál nagyobb veszteségeket fog elszenvedni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak kedden Taskentben.
"Nem sikerül áttörést elérniük a csatatéren. És minél több lesz a kísérlet, annál nagyobb lesz a veszteség, és a veszteségek messze nem az ukrán fegyveres erők javára szólnak" - mondta Putyin.
Ebben van ma Ukrajna problémája és tragédiája, ők nem tekintik sajátjuknak ezeket az embereket. Ma nem védik az ukrán nép érdekeit. Remélem, hogy az emberek végül ezt meg fogják érezni
- tette hozzá.
Azt hangoztatta, hogy a NATO-országok képviselőinek "tudatában kellene lenniük annak, hogy mivel játszanak", amikor arról beszélnek, hogy engedélyezni szándékozzák Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel Oroszország nemzetközileg elismert területére csapásokat mérjen.
"Ez komoly dolog. Mi természetesen a legélesebb figyelemmel követjük, nézzük" - mondta az ügyről a szövetségen belül zajló vitáról.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyvereket vetnek be, Moszkvának újabb döntést kell hoznia az ütköző övezet ügyében. Elmondta, hogy a "különleges hadművelet" fő eseményei jelenleg Harkiv környékén zajlanak. A Nyugatot vádolta meg az ebben az irányban elindított orosz támadás "kiprovokálásával".
"Hiszen talán egy hónappal ezelőtt bejelentettem: ha továbbra is (orosz területen lévő) lakónegyedeket támadnak, akkor kénytelenek leszünk egy biztonsági övezetet létrehozni. Mi erre tértünk át" - mondta.
Közölte: Oroszország tudatában van annak, hogy nyugati kiképzők zsoldosoknak álcázva nyugati fegyverzeteket szolgálnak ki Ukrajnában. Az elnök úgy tudja, hogy "egyre nehezebben tudják eltitkolni" az elszenvedett veszteségeket. Rámutatott, hogy a nyugati katonák, ha megjelennek Ukrajnában, szintén orosz fegyveres erők célterületén tartózkodnak majd.
"Továbbra is azt fogjuk tenni, amit jónak látunk. Függetlenül attól, hogy ki található ukrán területen" - fogalmazott Putyin.
"Képtelenségnek" és "ostobaságnak" nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a külföldi haderő célja az ukrán hadsereg tehermentesítése lenne. Hangot adott meggyőződésének, hogy a lengyel katonai kontingensek nem fogják elhagyni Ukrajnát, miután már oda vezényelték őket.
"Ha az európai országok néhány kontingense a lengyelekkel együtt bevonul, akkor a többiek távoznak majd, de a lengyelek soha" - vélekedett Putyin.
Mint bejelentette, Oroszországnak nincs válasza arra a kérdésre, hogy vegyen-e részt bármilyen Ukrajnával kapcsolatos konferencián, mert számára nem világos, hogy miről lesz ott szó. Emlékeztett rá, hogy Moszkva soha sem utasította vissza a Kijevvel folytatandó tárgyalásokat, ellentétben az ukrán féllel. Hozzátette, hogy Oroszország találna megoldást Ukrajnával, ha "olyan emberek irányítanák, akiket a nemzeti érdekek vezérelnek".
Putyin birodalminak minősítette az Egyesült Államok magatartását, amelyre szerinte Washington a választások előtt megpróbál ráerősíteni. Ezzel szerinte megfélemlít más országokat, miközben az amerikai elit ezt a státust meg akarja őrizni és hangsúlyossá tenni.
"Az Egyesült Államokban sokaknak ez nem tetszik, sokan nem akarnak birodalom lenni, és ennek a terhét cipelni" - mondta Vlagyimir Putyin.
Ukrán házelnök: a hadiállapot végéig Zelenszkij marad Ukrajna államfője
Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig - szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére.
Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik
- fogalmazott a házelnök. Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin "életre szóló" államfő, hanem "normális, demokratikus értelemben". "Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel" - jelentette ki.
Sztefancsuk szavai szerint az ilyen orosz narratívák kiszámíthatók és értelmetlenek.
Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről, vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amelyek Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, amely kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található
- tette hozzá a házelnök.
Az Ukrajinszka Pravda az orosz elnök taskenti nyilatkozatáról szóló beszámolójában azt írta, hogy Putyin az ukrán alkotmány 111. cikkére hivatkozott, alátámasztandó azt a véleményét, miszerint Zelenszkij már nem legitim elnök. "Ukrajna alkotmányának 111. cikke azt mondja ki, hogy ebben az esetben (az elnökválasztás elmaradása esetén) a legfelsőbb hatalom, tulajdonképpen az elnöki jogkörök a parlament elnökére szállnak át" - idézte az orosz elnököt a hírportál. A 111. cikk valójában azt mondja ki, hogy Ukrajna elnökét az ukrán parlament alkotmányos felelősségre vonással (impeachment) eltávolíthatja hivatalából, ha hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el - mutatott rá a hírportál.
Putyin: a parlament és a házelnök maradhatott legitim Kijevben
Ukrajnában a parlament és annak elnöke maradhatott az egyedüli legitim hatalom - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak kedden Taskentben.
"Szigorúan véve, az előzetes értékelés szerint az egyetlen legitim hatalom továbbra is a parlament és annak elnöke (Ukrajnában). Lényegében, ha elnökválasztást akarnának tartani, akkor el kellene törölni a hadiállapotról rendelkező törvényt, ennyi. Hogy választásokat tartsanak, de nem akarták ezt megtenni" - mondta.
Putyin pénteken Minszkben hangot adott álláspontjának, miszerint Moszkva abból indul ki, hogy mandátumának május 20-án történt lejártával megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, és tisztázandó, kivel lehet ezt követően tárgyalásokat folytatni Ukrajnában.
Az orosz államfő kedden az üzbég fővárosban is azt hangoztatta, hogy ez a kérdés komoly és mély elemzést követel meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán alkotmány a parlament jogkörének kiterjesztéséről rendelkezik a hadiállapot ideje alatt, de az elnökéről nem. Megjegyezte: az ukrán alaptörvényben semmi sem szól arról, hogy az államfő múltbeli megválasztásának eredményei meghosszabbodnának, ha nem tartanak új választást.
Rámutatott, hogy az ukrán alkotmány 111. cikke kimondja, hogy ez esetben a legfelsőbb hatalom, az elnöki hatáskör a parlament elnökére száll át. Hangot adott véleményének, miszerint Ukrajna "gazdáinak" szándéka az, hogy a népszerűtlen döntések terhét a jelenlegi kijevi hatalom viselje.
Fotó: Szergej Gunejev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
Ebbe szerinte beletartozik a hadkötelezettségi korhatár további leszállítása is. Az ilyen sikertelen lépések után, mint fogalmazott, a "gazdák" valószínűleg lecserélik a "végrehajtó hatalom képviselőit" olyanokra, akik már nem felelnek ezekért a döntésekért. Putyin megjegyezte, hogy "ha ez az elképzelés, akkor a logika világos".
Leszögezte, hogy Oroszország a saját belátása szerint fog cselekedni, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon Ukrajnában.
Kijev: nem született megállapodás Franciaországgal kiképzőtisztek Ukrajnába küldéséről, de folynak tárgyalások
Ukrajna még nem állapodott meg Franciaországgal arról, hogy francia kiképzőtisztek érkezzenek Ukrajnába, de folynak tárgyalások az ügyben - jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter kedden.
A tárcavezető nyilatkozatával pontosította Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi kijelentéseit arról, hogy hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Umerov hangsúlyozta, hogy Franciaországgal és más partnerekkel ugyan még nem született erről megállapodás, de folynak tárgyalások.
A kijevi védelmi minisztérium Telegram-oldalán azt írta, hogy
az ukrán vezetés február óta javasolja: partnerei a katonai kiképzést ne külföldön, hanem Ukrajna területén folytassák.
"Jelenleg még folynak a tárgyalások Franciaországgal és más országokkal erről a témáról" - áll a tárca közleményében.
"Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére" - írta Szirszkij hétfőn Telegram-oldalán a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videoösszeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.
Már aláírtam a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik francia tiszteknek, hogy hamarosan meglátogathassák kiképzőközpontjainkat, és megbarátkozzanak az infrastruktúrájukkal és a személyzettel
- tette hozzá.
Az ukrán védelmi tárca a szóban forgó - Szirszkij szerint aláírt - dokumentumokkal kapcsolatban is megjegyezte, hogy azoknak csak az előkészítése zajlik. "A védelmi minisztérium a vezérkarral közösen megkezdte a vonatkozó iratok belső előkészítését, hogy ne vesztegessék az időt bürokratikus kérdések egyeztetésével, amint megszületik a döntés" - szögezte le a minisztérium.
Jelenleg egyéb támogatások mellett több nyugati ország is segíti Ukrajnát katonák külföldön történő kiképzésével. A kijevi vezetésnek a hadsereg létszámhiányának orvoslására további katonák mozgósítására van szüksége, akiknek a kiképzése azonban költséghatékonyabb és egyszerűbb lenne Ukrajna területén.
Emmanuel Macron francia elnök egy párizsi konferencia alkalmával februárban felvetette nyugati csapatok Ukrajnába küldését a helyi fegyveres erők kiképzésére.
A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökséghez hétfőn eljuttatott közleményében hangsúlyozta: "Ahogy már többször is említettük, az ukrán területen történő kiképzés egyike azon projekteknek, amelyekről vita folyik a köztársasági elnök által február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta".
"Mint minden akkor megvitatott projekten, e téren is folyik a munka az ukránokkal, különösen azért, hogy felmérjük pontos szükségleteiket" - tette hozzá akkor a francia védelmi tárca.
Eddig mintegy húszezren hagyták el Harkiv és Szumi megyék veszélyeztetett területeit
Mostanáig körülbelül húszezer embert evakuáltak az Oroszországgal határos Harkiv és Szumi ukrán megyék orosz támadásoktól veszélyeztetett területeiről - közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter egy keddi tévéműsorban.
A politikus elmondta, hogy eddig a harkivi régió három járásában, Szumi megyében pedig öt járásban rendelték el a lakosok kötelező kimenekítését. Hozzátette, hogy az emberek önerőből - azaz saját járműveiken -, illetve a katasztrófavédelmi szolgálatnak és az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportjának, valamint önkénteseknek a segítségével hagyják el a veszélyeztetett településeket.
A miniszter megjegyezte, hogy a két kelet-ukrajnai megye lakói szívesebben költöznek át régiójukon belül biztonságosabb területre, mintsem más ukrajnai megyékbe. Elmondta, hogy változatlanul zajlik vonatokon is a lakosok kimenekítése a szüntelen orosz támadások alatt álló területekről, így Szumi megyén kívül a Donyeck megyei Pokrovszkból is indulnak vonatok, amelyek a nyugat-ukrajnai Voliny megyéig közlekednek.
Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint Verescsuk közölte, hogy a veszélyes területekről evakuáltak megújíthatják belső menekült státusukat, és ennek megfelelően jogosultak pénzbeli támogatásra az ukrán államtól.
NAÜ: nem lehet ma újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet
Nem lehet ma újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet - jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, miután kedden Kalinyingrádban tárgyalásokat folytatott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával.
"Megvitattuk a zaporizzsjai atomerőmű újraindításának lehetőségét, ami a közös értékelés szerint jelenleg lehetetlennek tűnik" - mondta Grossi.
Lihacsov egyetértett Grossi véleményével, hangsúlyozva, hogy az Oroszország által 2022 eleje óta megszállva tartott, és 2022 októbere óta hivatalosan a Roszatom ellenőrzése alá vont létesítmény újraindítása nem aktuális. Mint mondta,
ennek első számú feltétele a biztonság lenne, és majd az idő fogja megmutatni, hogy ez garanciákkal vagy a frontvonal eltávolításával szavatolható lenne-e.
Lihacsov közölte: a tárgyaláson megerősítette Oroszország készségét az erőmű biztonságos üzemeltetésének folytatására "a folyamatos ukrán provokációk közepette".
"Mindig kiállunk azon álláspont mellett, hogy sem az erőműre, sem az erőmű területéről nem mérhető fegyveres csapás" - mondta a Roszatom vezérigazgatója.
Fotó: Alekszandr Podgorcsuk / Forrás: MTI/AP/Roszatom sajtószolgálata
Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél a zaporizzsjai atomerőmű támadásával a tűz viszonzására próbálja provokálni az orosz fegyveres erőket. Szerinte a létesítményre ukrán részről egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami a bevetett drónok számából is érzékelhető. Mint mondta, ezek többségét semlegesítik.
Jelenleg Európa legnagyobb atomerőművének mind a hat blokkja a "hideg leállás" állapotában van. Az erőmű sajtószolgálata szerint a létesítmény berendezéseit a sugárbiztonsági előírások szigorú ellenőrzése mellett karbantartják.
A NAÜ főigazgatója áprilisban azt mondta, hogy a zaporizzsjai atomerőművet ért legutóbbi támadások megsértették az általa megfogalmazott öt üzembiztonsági alapelv egyikét. Ezek értelmében tilos a létesítményben nehéz haditechnikai eszközöket és ezek személyzetét állomásoztatni; tilos az erőmű területéről és az erőmű irányába lőni; szavatolni kell a biztonságot; védeni kell az összes külső távvezetéket; és ellenőrizni kell ezen elvek betartását.
Grossi áprilisban azt hangsúlyozta: tilos az erőműből vagy az erőműre tüzelni, egyebek között tilos a reaktorokat, a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket és más kritikus infrastruktúrát vagy a személyzetet támadni.
Ukrán vezérkar: a kelet-ukrajnai Pokrovszknál a legsúlyosabb a helyzet
Már 45 katonai összecsapás történt kedden kora délutánig az ukrajnai frontvonalakon, az orosz erők kilenc irányból támadtak, a legfeszültebb helyzet továbbra is a Donyeck megyei Pokrovszk környékén van, ahol három település közelében verték vissza az orosz támadást - írta az ukrán vezérkar Facebook-oldalán délután közzétett harctéri helyzetjelentésében.
A katonai vezetés közlése szerint az orosz erők a nap folyamán hét légicsapást hajtottak végre kilenc irányított légibomba felhasználásával és 656 támadást az ukrán katonai állások ellen különféle fegyverekkel. Ezenfelül 43 kamikaze drónt is bevetettek. A vezérkar kiemelte, hogy Pokrovszk térségében az orosz csapatok a nap eleje óta mintegy száz embert veszítettek, az ukrán erők kilenc ellenséges páncélozott harcjárművet és két egyéb katonai járművet semmisítettek meg.
Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a légvédelem megsemmisített egy orosz Sahíd drónt a régió légterében.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat arról tett bejelentést, hogy az orosz hadsereg dróncsapást mért a déli, mikolajivi régióban lévő Ocsakiv településre, és eltalált egy használaton kívüli kétszintes épületet, ahol egy üzlet és egy fitneszterem található. A támadás következtében tűz ütött ki az épületben, de senki sem sérült meg.
Az ukrán légierő reggel arról számolt be, hogy Oroszország az éjszaka három csapásmérő Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, de a légvédelem valamennyit a levegőben megsemmisítette. A drónokat a keleti országrészben Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyék, valamint az Ukrajna középső részében lévő Cserkaszi megye légterében lőtték le.
Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt a régióban egy helybeli vesztette életét, és három sebesült meg orosz ágyúzások következtében.
Denisz Majuszka ukrán igazságügyi miniszter arról számolt be egy tévéműsorban, hogy keddi adatok szerint már 613 elítélt hagyta el a börtönt és csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz. Jelenleg több hónapos kiképzésen vesznek részt, és a jövőben rohamegységekben teljesítenek szolgálatot. A tárcavezető hozzátette, hogy a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltek egyelőre különálló rohamegységekben fognak szolgálatot teljesíteni, vagyis "nem keverik őket más katonai személyzettel". Megjegyezte, hogy később a harctéri tapasztalatokhoz igazodva ezen változtathatnak.
Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy hete hozta nyilvánosságra, hogy
már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében.
Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Ezenfelül csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.
Energetikai segélytervet dolgozott ki Ukrajna számára a svéd kormány
Ukrajna számára nyújt energetikai segítséget az terv, amelyet kedden mutatott be Svédország külkereskedelemért és nemzetközi segélyzésért felelős minisztere.
Johan Forssell sajtótájékoztatóján azt mondta, Svédország mintegy 650 millió svéd korona (21,8 milliárd forint) értékben vásárol generátorokat, transzformátorokat és napelemeket, valamint megszakítókat, kábeleket és csöveket Ukrajna számára, hogy újraindíthassa erőműveiben az áramtermelést.
A terv segítségével nagyobb eséllyel állhat ellen Ukrajna az energetikai infrastruktúráját rendszeresen támadó Oroszországnak, hiszen az energiaellátás kiemelt fontosságú az ország gazdaságának és társadalmának a működése szempontjából
- tette hozzá a minsizter.
Svédország segélyezési politikájában jelenleg Ukrajna áll az első helyen:
a kormány múlt heti bejelentésének értelmében 2026-ig további 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) értékű katonai segélyben részesítik a háborúban álló országot.
A kormány közleménye szerint ez a segélyezés "valószínűleg 2026 után is részét képezi majd a svéd költségvetésnek, hogy a szükségleteknek megfelelően addig támogathassuk Ukrajnát, amíg szükséges".
Stockholm felfüggeszti az Ukrajnának szánt Gripen vadászrepülőgépek szállításának tervét
Svédország felfüggeszti a Gripen vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának tervét, hogy lehetővé váljon az F-16-os amerikai harci gépek ukrajnai hadrendbe állítása - közölte a svéd védelmi miniszter kedden Brüsszelben a TT hírügynökséggel.
Ukrajna tavaly kezdett tárgyalásokat Svédországgal a Gripen vadászgépek átvételének lehetőségéről, és a skandináv ország később közölte, hogy megvizsgálja a svéd védelmi vállalat, a Saab által gyártott repülőgépek szállításának lehetőségeit.
A koalíció többi országa sürgetett bennünket, hogy várjunk a Gripen rendszerrel
- mondta Pal Jonson a svéd TT hírszolgálatónak, utalva azokra a nemzetekre, amelyek amerikai gyártmányú F-16-os repülőgépek adományozását tervezik Ukrajnának.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI
A miniszter kifejtette, a svéd lépés "összefüggésben áll azzal, hogy most az F-16-os rendszer bevezetésére összpontosítanak (a szövetségesek)".
Belgium hosszú távú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú, hosszú távú, 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Alexander De Croo belga miniszterelnökkel kedden Brüsszelben.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter bejelentette, hogy a megállapodás értelmében országa 2028-ig harminc F-16-os vadászrepülőgépet ajánl fel Ukrajnának, és az első gépeket még az év végéig átadják Kijevnek.
Az ukrán elnök az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt írta:
a paktum 997 millió eurós belga katonai támogatást tartalmaz, amelyet még idén folyósítanak, valamint magában foglalja Belgium elkötelezettségét arra, hogy a megállapodás tízéves futamideje alatt támogatást nyújt Ukrajnának.
A megállapodás továbbá garantálja, hogy szükség esetén Belgium időben nyújt biztonsági támogatást, magában foglalja modern páncélozott járművek, az ukrán légierő és légvédelem igényeit kielégítő felszerelések biztosítását, a tengeri biztonság megerősítését, az aknamentesítéshez nyújtott segítséget, a tüzérségi lőszerek szállítására alakult nemzetközi koalícióban való részvételt, valamint katonai kiképzés biztosítását.
A paktum ezenkívül a védelmi ipari együttműködést, az ukrán "békeformula" támogatását, az Oroszország elleni szankciók megerősítését, a károk helyrehozásának segítését, az agresszorral szembeni igazságszolgáltatás szorgalmazását, a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára való felhasználását és a gazdasági fellendülés támogatását is előirányozza.
Belgium tavaly csatlakozott az "F-16-os koalícióhoz", amelynek célja, hogy - Hollandiával, Dániával és Norvégiával közösen - vadászbombázókat szállítson Ukrajnának.
Belgium kötelezettségvállalása kezdetben kiképzési támogatás, valamint technikai és logisztikai segítségnyújtás biztosításából állt. A kormány azonban már tavaly ősszel megígérte, hogy az első F-35-ös vadászgépek leszállítását követően több repülőgépet is szállítanak.
Hadja Lahbib most azt mondta: Ukrajna támogatásra azért van szükség, hogy megállítsák Vlagyimir Putyin orosz elnököt, "akinek eltökélt szándéka, hogy átrendezze az európai országok határait, ami Belgium biztonságát is fenyegetné".
Fotó: Agence Peps / Forrás: MTI/EPA pool
Josep Borrell: Kijevnek joga van nyugati fegyvereket használni Oroszország ellen
Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz - jelentett ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően.
Josep Borrell érkezésekor hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek használata orosz célpontok ellen "a háború törvénye szerint tökéletesen lehetséges, és nincs benne ellentmondás".
Megtorolhatnám, vagy harcolhatnék az ellen jogosan, aki a területéről harcol ellenem
- fogalmazott.
A főképviselő arra buzdította a tagországokat, hogy "helyezzék egyensúlyba" az eszkalációtól való félelmüket Ukrajna védekezési igényével, és teljesítsék a Kijevnek ígért fegyverszállításokat.
"Egyensúlyba kell helyezni az eszkaláció kockázatát és az ukránok védekezésének szükségességét" - hívta fel a figyelmet.
Ukrajna többször kérte nyugati szövetségeseit, hogy tegyék lehetővé számára oroszországi célpontok elérését nagyobb hatótávolságú fegyverrel - emlékeztetett.
Egy újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a tagállamok megállapodtak abban, hogy az Európai Békekerethez nyújtott magyar hozzájárulást nem fordítják Ukrajna katonai támogatására, Borrell azt mondta, a magyar aggodalmak nem a védelem kérdésével, hanem egyebek mellett azzal vannak összefüggésben, hogy egyes magyar vállalatok problémákkal küzdenek Ukrajnában, illetve azzal, ahogyan Ukrajna a területén élő magyar kisebbségekkel bánik. Közölte: minden országnak joga van nemzeti érdekeit védeni, és mindenki így is tesz, ugyanakkor - hangoztatta - "bizonyos arányosságnak kell lennie" a nemzeti érdekek védelmének módja és a blokkolt döntés következményei között.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter érkezésekor azt mondta,
Hollandia felajánlja a Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges rendelkezésre álló egységeinek egy részét Ukrajnának.
Közölte, Hollandia jelenleg azon dolgozik, hogy több partnerrel szorosan együttműködve összeállítsanak és előkészítsenek egy teljes Patriot légvédelmi rendszert ukrajnai szállításra.
Ajánlatunkkal és azzal, ha más partnerországok is képesek lesznek alkatrészeket és lőszereket szállítani, rövid távon legalább egy komplett légvédelmi rendszert tudnánk átadni Ukrajnának
- fogalmazott.
Azzal összefüggésben, hogy Kijev nyugati fegyverekkel indítson támadást orosz célpontok ellen, a holland védelmi tárcavezető azt mondta, Hollandiában nincsenek erre vonatkozó korlátozások, és reményét fejezte ki, hogy más országok, amelyek jelenleg eltérő álláspontot képviselnek, megváltoztatják ezzel összefüggő véleményüket.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor azt mondta, "őszintén reméli", hogy minden ország, amely fegyvert adott Ukrajnának, megadja az engedélyt Kijevnek, hogy azokat orosz célpontok ellen használják. "Nem lehet normális az, hogy Oroszország nagyon távolról támad Ukrajna területére, az ukránok pedig fél kézzel a hátuk mögött harcolnak" - mondta az észt politikus.
Oroszország Szumit támadta
Oroszország 8 települést támadott meg Szumiban. Bilopillia, Krasnopillia, Yunakivka, Khotin, Shalyhyne, Seredyna-Buda, Esman és Velyka Pysarivka közösségek kerültek tűz alá - írja a The Kyiv Independent.
Lengyelország nagy hatótávolságú rakétákat vásárol
Lengyelország nagy hatótávolságú rakétákat vásárol F-16-osokhoz az Egyesült Államoktól.
"Az ukrajnai háború megmutatta, mennyire fontos, hogy a frontvonaltól nagyon távol lévő célpontokat is eltaláljunk" - közölte a lengyel védelmi minisztérium.
Visszatér a Wagner-csoport Ukrajnába
Az orosz Afrika-hadtest wagnereseit is bevethetik a Harkiv elleni offenzívában - számol be róla a Mandiner.
A brit védelmi hírszerzésre hivatkozva a Business Insider arról ír, hogy az orosz Afrika-hadtest Wagner-egységei is harcolnak a Harkiv elleni offenzívában. Hangsúlyozzák:
a Kreml áttelepítette az orosz védelmi minisztérium Afrika-hadtestét a reguláris orosz erőkkel és a Storm-Z egységekkel együtt Európába az észak-harkivi offenzíva megerősítésére.
Fotó: STRINGER / Forrás: AFP
Kijev tovább tárgyal Párizzsal
Ukrajna visszautasította azt a bejelentést, miszerint hamarosan francia katonai oktatók érkeznek az országba, mondván, hogy továbbra is tárgyal Párizssal és más szövetségeseivel a kérdésről. A kijevi védelmi minisztérium azután tette meg a bejelentést, hogy Olekszandr Szirszkij hadseregfőnök azt mondta, hogy hamarosan megérkeznek az első francia katonai kiképzők a háború sújtotta országba.
Hibrid támadások
Oroszország igyekszik próbára tenni a nyugat határait az európai hibrid támadások fokozásával – mondta Margus Csahkna észt külügyminiszter az AFP-nek. A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy Észtország múlt héten megtapasztalt egy oroszországi határincidenst, amelynek során Moszkva eltávolította a közös határukat kijelölő bójákat a Narva folyón. „Nekünk nem csak a határunk volt a kérdés, hanem az EU és a NATO határa is – tehát ez provokatív magatartás volt” – mondta.
Olaf Scholz: Európa halandó
Olaf Scholz német kancellár csatlakozott Emmanuel Macron francia elnökhöz, és figyelmeztetett, hogy Európa „halandó” az orosz agresszióval szemben. „Nem vehetjük magától értetődőnek azokat az alapokat, amelyekre európai életmódunkat és a világban betöltött szerepünket építettük” – írta a két vezető a Financial Times napilapban megjelent közös közleményében. „Európánk halandó, és meg kell felelnünk a kihívásnak.”
Fotó: Olivier Matthys
Svájc bekeményít
A svájci törvényhozók hétfőn arra szólították fel a kormányt, hogy lépjen fel keményebben az országban működő orosz kémekkel szemben. A parlament alsóházában tavaly lezajlott szavazás után a felsőház hétfőn elsöprő többséggel megszavazta a svájci nemzetbiztonságot vagy diplomáciai helyzetét veszélyeztető kémek szisztematikus kiutasítását. A szavazás a 2022-es moszkvai ukrajnai invázió óta a félelmek szerint növekvő számú orosz kém ellen irányult Svájcban.
Egyre közelebb kerülünk a világháborúhoz
A balti államok és Lengyelország nem zárják ki, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába. Már közölték ennek feltételeit is, írta a Der Spiegel. A német lap szerint a csapatok küldésére akkor kerülhet sor, ha Oroszország jelentős sikereket ér el a frontvonalon a Nyugat elégtelen segítségnyújtása miatt.
A Spiegel azt állítja, hogy a múlt héten az észt fővárosban tartott konferencián meg nem nevezett balti parlamenti képviselők figyelmeztették a német kormány képviselőit az ukrajnai háborúval kapcsolatos berlini politika következményeire - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
A teljes cikk ITT olvasható.
Ukrán drón repült Moszkváig
Oroszország hétfőn közölte, hogy lelőtt egy drónt Moszkva előtt, és a főváros két nagy repülőterén kevesebb mint egy órára korlátozásokat vezettek be. "Ma 21 óra körül a balasikhai Kuchino kerületben a légvédelem lelőtt egy drónt, törmelék hullott egy magánházra" - mondta Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója a Telegramon.
Három órán belül két támadás
Az orosz kézen lévő kelet-ukrajnai Luhanszk városát három órán belül kétszer is megtámadták kedd hajnalban - közölték tisztviselők. A jelek szerint mindkét támadásnál tűz ütött ki. Ukrajna egyik incidenst sem kommentálta hivatalosan, de az ukrán hírügynökségek azt mondták, hogy a második csapás célpontja egy repülőtér volt, és videót tettek közzé a tűzről, amely széles körben terjed.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Zelenszkij Belgiumba utazik
Volodimir Zelenszkij kedden Belgiumba látogat, hogy aláírjon egy újabb biztonsági megállapodást – közölte a belga miniszterelnöki hivatal. Az ukrán vezető Spanyolországból Brüsszelbe repül a több európai országot érintő útja során, hogy növelje Kijev támogatását. Belgium után Zelenszkij várhatóan Portugáliába veszi az irányt.
Lengyel rakétavásárlás
Lengyelország közölte, hogy 677 millió euró (735 millió dollár) értékben vásárol nagy hatótávolságú rakétákat az Egyesült Államoktól, hogy növelje védelmi képességeit az esetleges orosz fenyegetésekkel szemben. A szerződés, amelyet hivatalosan kedden írnak alá, a lengyel hadsereg gyors modernizációjának része, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója felgyorsított.
Zelenszkij: Kényszer kell
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra sürgette a nyugati vezetőket, hogy "minden szükséges eszközzel" nyomást gyakoroljanak Oroszországra a béke érdekében. Zelenszkij Spanyolországban beszélt arról, hogy „kézzelfogható kényszerre van szükség Oroszországgal szemben”, amely „Ukrajna elpusztítására és továbblépésre törekszik”.
Az ukrán elnök ismét kijelentette, hogy nem fog közvetlenül tárgyalni Oroszországgal, amíg Moszkva erői el nem hagyják Ukrajna teljes területét, beleértve a Krímet is.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. május 27-én az ukrán-magyar határszakaszon 4626 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4064 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
