Zelenszkij: Ukrajna jelenleg nem fontolgat tűzszünetet

Vizsgálat indult az ukrán hadsereg Harkiv térségbeli rendezetlen visszavonulása miatt

Az Ukrán Állami Nyomozó Iroda vizsgálatot indított az ukrán hadsereg rendezetlen visszavonulása miatt a Harkiv térségében indított orosz offenzíva során - jelentette az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál szombaton a hivatalos bírósági regiszter alapján. 

A hivatalos dokumentumok szerint a parancsnokok szemére vetik, hogy az ukrán-orosz határ védelmét nem az előírások szerint szervezték meg. A május 10-én kezdődött orosz támadás után az ukrán hadseregnek előretolt állásokat és több falut is ki kellett ürítenie. 

Az orosz offenzíva utáni első visszavonulás után már leváltották az érintett frontszakasz parancsnokát. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója jelentést kért megbízott építővállalatoktól, hogy miért nem a megrendeléseknek megfelelően kivitelezték az erődítményeket. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindazonáltal pénteken azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek sikerült az ellenőrzést visszaszereznie.

Zelenszkij: Ukrajna jelenleg nem fontolgat tűzszünetet

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem veszi fontolóra tűzszüneti megállapodás megkötését Oroszországgal.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet. Tavaly Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt javasolta, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy „Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy ez a kezdeményezés nem veszi figyelembe Moszkva álláspontját, és valójában újabb próbálkozás az Egyesült Államok részéről egy európai konfliktus kirobbantására.

Az orosz hadsereg újabb települést foglalt el Kelet-Ukrajnában

Az orosz hadsereg elfoglalta Kelet-Ukrajnában Arhanhelszke települést, a donyecki régióban lévő, május elején bevett Ocseretine város közelében – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

A tárca közleményében hozzátették: az orosz erők előretörtek az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében is, és sikerrel visszaverték az ukrán hadsereg két ellentámadását.

Harkivban az oroszok május 10-én indítottak offenzívát. Kijev pénteken ugyanakkor azt állította, hogy „feltartóztatták” az orosz erőket ebben a térségben.

Stoltenberg: a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem.

Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásán megjelent nyilatkozatában hangot adott ugyanakkor annak a véleményének is, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

Hangsúlyozta ugyanakkor: el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában.

Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.

A NATO-főtitkár – Emmanuel Macron francia elnök többször hangoztatott véleményének nyíltan ellentmondva – kijelentette azt is, hogy a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi alakulatok küldése Ukrajnába. „Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá” – mondta Stoltenberg az Economist-interjúban.

David Cameron brit külügyminiszter ugyanakkor – a NATO-főtitkárhoz hasonlóan – szintén kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

A brit külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen csak Nagy-Britannia több mint 60 ezer ukrán katonát részesített kiképzésben, és „egyébként sem lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének”.

Három ukrán drónt lőttek le az oroszok Belgorod és Kurszk felett

Az orosz légvédelem két ukrán drónt lőtt le Belgorod és egyet Kurszk régióban – jelentette az orosz védelmi minisztérium, írja az Origo.

Térképen az orosz offenzíva

A közelmúltban az oroszok előrenyomultak:

• Tykétől délkeletre, Vovcsanszktól keletre;
• az északi harkivi területen;
• Berestove keleti részén Szvatove városától északnyugatra és Makiivkától keletre Kreminnától északnyugatra;
• a Luhanszki területen és Novomykhailivkától délnyugatra Donyeck városától délnyugatra, a Donyecki területen.

Borzalmas felvételeket közölt több Telegram-csatorna is háborús vérengzésről

Több olyan Telegram-csatorna van, ami megmutatja a háború kegyetlen valóságát. A koponyát ért lövéstől a drónok támadásáig mindent bemutatnak közvetlen közelről. A borzalmak tárháza széles, és minden képzeletet felülmúl. Ezekből a felvételekből pontosan kiderül, hogy nincs még egy élete a fronton harcoló katonáknak, ez nem egy videójáték. Nyugat tiltja ezeknek a terjesztését minden közösségi médiában. Ezek a felvételek bemutatnak orosz és ukrán fiatal férfiakat is, akik méltatlan körülmények közt lelték halálukat. De nem kevésbé szörnyűek azok a felvételek sem, amit a sérültek ápolása közben vettek fel – írja a Magyar Nemzet.

Tizenkét települést támadtak az oroszok Szumiban

Az orosz haderő május 24-én Szumi terület 12 határ menti települését támadta meg, 31 alkalommal lőttek és legalább 204 robbanást okoztak – jelentette a terület katonai vezetése.

Újabb pusztító rakétacsapás érte Harkivot

Az oroszok az éjszaka és hajnalban rakétákkal támadták Harkivot, a csapás egy iskolát ért. A területi ügyészség jelentése szerint az oroszok Sz-300-as ballisztikus rakétákat vetettek be. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Ihor Terehov polgármestere bejelentése szerint

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 5683-an léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5536-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Ez történt pénteken: