2024.08.31. 07:26
Tovább nőtt a Harkiv elleni orosz légitámadás áldozatainak száma
920. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Harkiv orosz rakétatámadás után
Forrás: NurPhoto via AFP
Fotó: Vjacseszlav Madijevszkij
Szergej Lavrov: fantaszták és provokátorok, akik Ukrajna "maradékát" felvennék a NATO-ba
Fantasztáknak és provokátoroknak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azokat, akik az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében felvetették, hogy
csak a kijevi vezetés által jelenleg ellenőrzött területeket vegyék fel a NATO-ba.
Lavrov az RT orosz állami televízió "Hidak keletre" című dokumentumfilmjében adott, szombaton ismertetett interjújában úgy fogalmazott, hogy "fantaszták és provokátorok azok, akik olyasfajta megoldásokat próbálnak elénk tárni, hogy legyen meghagyva Ukrajnának, amije most van, ezt a maradékot vegyék fel a NATO-ba és minden jó lesz".
Az orosz diplomácia vezetője leszögezte:
Moszkva álláspontja világosan ismert az ukrajnai kérdésben, "szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról".
Az orosz külügyminiszter "dilettantizmusról, illetve esztelenségről" beszélt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó "Zelenszkij-formulának" nincs alternatívája. "Azt gondoltam legalább van valami műveltségük, hozzáértésük ahhoz, hogy hogyan kell a valóságból kiindulva politikát folytatni. Ez zsákutcának bizonyult.
Világos, hogy Josep Borrell a legnagyobb európai ruszofóbként akar megmaradni a történelemben.
Távozik tisztségeiből. Ez olyan dilettantizmus, vagy már esztelenség, amely megfertőzte a diplomaták és politikusok eszét" - tette hozzá.
Lavrov beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra törekszik, hogy az ukrajnai háborút a NATO bevonásával zajló átfogó konfliktussá változtassa, hogy "a katonai szövetség erői harcoljanak helyette".
Lavrov egyben szóvá tette az ukrán erők kurszki betörését is. Mint mondta, Zelenszkij elismerte, hogy a Kurszk megye elleni támadást azért intézte, hogy a területeket elcserélje.
Oroszország azonban nem fog tárgyalni saját területeiről
- szögezte le.
Az orosz külügyminiszter szólt a közel-keleti helyzetről is. Úgy fogalmazott, hogy Izrael törekvése a radikális iszlamista Hamász teljes felszámolására kilátástalan, megállapodásra kellene törekednie.
Lavrov egyben bírálta az amerikai erők szíriai jelenlétét is. Mint mondta,
Washington a térségben nem folytat semmiféle terrorellenes műveletet, mindössze a helyi olaj, gáz és gabona kivitelében érdekelt.
Lavrov felhívta a figyelmet arra is, hogy Törökország kész megvitatni saját katonai kontingenseinek kivonását Szíriából, de még nem sikerült megállapodni a folyamat konkrét feltételeiben. Hozzátette, hogy a damaszkuszi vezetés a török csapatkivonást kapcsolatai normalizálása előfeltételének tartja Ankarával.
Lavrov közölte, hogy Oroszország, Irán, Szíria és Törökország hamarosan ismét tanácskozást tart Damaszkusz és Ankara viszonyának rendezése érdekében.
Tovább nőtt a Harkiv elleni orosz légitámadás áldozatainak száma
Tovább nőtt szombatra a Harkiv elleni előző napi orosz légitámadás halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma - közölte Harkiv megye állami közigazgatásának vezetője.
Irányított légibomba csapódott be pénteken a kelet-ukrajnai nagyváros egyik 12 szintes lakóházába, amely kigyulladt és részben leomlott - közölték ukrán vezetők.
A halálos áldozatok száma péntekhez képest szombatra legkevesebb hatról hétre emelkedett, a sebesülteké pedig megduplázódott, legkevesebb 97-en vannak.
A legutóbbi halálos áldozat egy 14 éves lány, a sebesültek között huszonkét kiskorú van - közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.
Harkiv, amely a háború előtt Ukrajna második legnépesebb városa volt, 30 kilométernyire fekszik az orosz határtól, és gyakran orosz támadások célpontja.
Az ukrajnai fronton az összecsapások száma egy nap alatt 200-ra nőtt a kijevi vezérkar pénteki jelentése szerint. A leghevesebb harcok a Donyeck megyei stratégiai fontosságú csomópont, Pokrovszk körül folytak, ahol az orosz hadsereg felgyorsította az előrenyomulást.
Illetékesek éjszakai közlése szerint a régóta vitatott ellenőrzésű Karlivka faluban az orosz haderőnek sikerült felvonnia az orosz zászlót.
Az ukrán légvédelem nyolc megyében 24-drónt lelőtt az orosz hadsereg által indított 52 közül - jelentette szombaton a légierő.
A Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében az ukrán légierő azt írta, hogy 25 Sahíd drónt lelőttek, három másik Oroszország és Fehéroroszország felé repült tovább. Sebesültekről, illetve súlyosabb anyagi kárról nem érkeztek jelentések.
Az éjszaka folyamán több alkalommal is légiriadó volt a dróntámadások miatt, az emberek óvóhelyekre menekültek.
Kijevben, ahol legalább négy órán át tartott a légiriadó, a héten legalább négy dróntámadás volt - közölték helyi vezetők. A városra támadó valamennyi drónt lelőtték, nagyobb károk nem keletkeztek - közölték kijevi városi vezetők.
Az ukrán légvédelem drónokat lőtt le a közép-ukrajnai Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk megyékben is, valamint az ország északi részén fekvő Csenyihiv és Szumi, délen pedig Mikolajiv megyében.
Az ukrán légierő azt is közölte, hogy az orosz haderő öt rakétát is kilőtt, de további részletekre nem tért ki.
Az oroszok megsemmisítettek egy amerikai rakéta-sorozatvetőt
A kapott hírszerzési adatok elemzése után született meg a döntés, hogy az ukrán erők amerikai univerzális rakéta-sorozatvetőjére csapást mérnek az oroszok – írja a Magyar Nemzet.
A Szumi régióban található Szadki falu közelében végzett felderítési tevékenységek során egy amerikai gyártmányú M270 MLRS-állást fedeztek fel az oroszok. A Magyar Nemzeten megtekinthető, a csapásról készült videót az orosz védelmi minisztérium adta közre.
Cseh külügyminiszter: Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött fegyverek felhasználásában
Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött hadianyagok felhasználásában– mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szombaton Prágában.
Csehország nem ad semmiféle utasítást az általa küldött rendszerekhez, fegyverekhez, lőszerhez és a hadianyaghoz. Másrészt őszintén meg kell mondani azt is, hogy nem Csehországból mennek (Ukrajnába) a legszofisztikáltabb fegyverrendszerek, amelyek például nagy hatótávolságúak vagy a szállítót bizonyos stratégiai dilemmák elé állítják
– fejtette ki a cseh diplomácia irányítója újságírók kérdéseire válaszolva.
A külügyminiszter szerint Csehországnak nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, akik ilyen jellegű fegyvereket szállítanak az ukránoknak.
Úgy vélem, hogy Ukrajnának meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy kihasználja ezeket a fegyverrendszereket, de ez a szövetségeseken múlik. Mi ezeket az országokat soha nem bíráljuk. Ezekre a kérdésekre nekik kell választ adniuk, mi ilyeneket fel sem tehetünk magunknak
– magyarázta a cseh álláspontot Jan Lipavsky.
A cseh minisztert Joseph Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő csütörtöki kijelentésével kapcsolatban kérdezték.
Borell Brüsszelben kijelentette: Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és lehetővé kell tenni, hogy az országba küldött katonai felszerelésekkel Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország csapást mér rájuk.
Úgy vélem, hogy Ukrajnának joga van az agresszió elleni védelemhez
– mondta a cseh miniszter, majd leszögezte: Oroszországnak nincs semmiféle joga Ukrajnát támadni.
Ez egyszerű orosz imperializmus, amelyet még csírájában el kell fojtanunk
– tette hozzá.
Több civil meghalt, több tucatnyian megsérültek egy ukrán támadásban Belgorodban
Öt civil életét vesztette, 46-an pedig megsebesültek a délnyugat-oroszországi Belgorod várost péntek éjjel ért ukrán légitámadásban
– közölte a helyi kormányzó.
Vjacseszlav Gladkov elmondta, hogy 37 sérültet, köztük hét gyereket kórházba szállítottak.
Az orosz Nyomozó Bizottság Telegram-csatornáján közölte, hogy a belgorodi támadás ügyében büntetőeljárást indított.
Az orosz hatóságok egy szombati, a belgorodi régióban fekvő Sebekino település elleni támadásról is beszámoltak, amelyben a jelentés szerint egy nő megsérült.
A jelentések arra nem térnek ki, hogy az ukránok milyen harci eszközökkel hajtották végre a pénteki és szombati csapásokat.
Zelenszkij mindenkit levált, aki Zaluzsnij „embere”
A rejtélyes módon lezuhant ukrán F–16-os gép tragédiája után Zelenszkij menesztette a légierő parancsnokát, aki a korábbi főparancsnok szavaival reagált a kényszerű távozásra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hirtelen menesztette Mikola Olescsukot, az ukrán légierő parancsnokát– adta hírül az Unian ukrán hírügynökségre hivatkozva a Magyar Nemzet. Az Associated Press amerikai hírügynökség szerint Zelenszkij a döntését azzal indokolta, hogy „meg kell védeniük az embereket, a katonákat, és ehhez meg kell erősíteniük a hadsereget, a parancsnoki szinten is”.
Kijev tagadja, hogy az amerikai vadászgépet az oroszok lőtték volna le, azt még vizsgálják, hogy mi történhetett.
Nem zárható ki az sem – és Mikola Olescsuk menesztése is ezt erősítheti meg –, hogy akár baráti tűz áldozata lett az ukrán gép.
Mikola Olescsuk Telegram-oldalán kommentálta Zelenszkij döntését.
A cikk folytatásáért kattintson ide.
Mongóliában letartóztathatják Putyint?
Kijev pénteken szólította fel az országot, hogy tartóztassa le az odalátogató orosz államfőt.
„Nem aggódik” az orosz államfő, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábban elfogatóparancsot adott ki és a napokban Mongóliába utazik, írta a Le Parisien-ra hivatkozva a Magyar Nemzet.
Elméletileg, ha Vlagyimir Putyin mongol földre teszi a lábát, az ország rendőri erői kötelesek lennének letartóztatni őt, ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene ukrán gyerekek „illegális deportálása” és Ukrajna elleni háborús bűncselekmények gyanújával.
Mongólia 2002-ben ratifikálta a Római Statútumot, és azóta egyike a Nemzetközi Büntetőbíróság 124 úgynevezett „részes államának”. A dokumentum erre vonatkozó cikkelye szerint: „Az a részes állam, amelyhez ideiglenes letartóztatásra vagy letartóztatásra és átadásra irányuló kérelmet nyújtottak be, haladéktalanul intézkedéseket tesz az érintett személy letartóztatására, saját jogával és a 9. rész rendelkezéseivel összhangban.
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság feladata, hogy ítélkezzen minden olyan cselekmény felett, amely a nemzetközi jog szerint büntetendő, például emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök vagy népirtás. Moszkva azonban nem ismerte el a nemzetközi testületet és soha nem ratifikálta a Római Statútumot.
A cikk folytatásásért kattintson ide.
Nagy csapást mértek az ukrán erőkre
Az orosz csapatok egy Iszkander-csapással megsemmisítették az ukrán erők épületét, ahol rakéta és tüzérségi fegyvereket és katonai felszereléseket raktároztak Szumi térségében – írja a Magyar Nemzet az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
Több mint huszonháromezren érkeztek Ukrajnából pénteken
Magyarország területére 2024. augusztus 30-án 0 óra és 24 óra között
az ukrán–magyar határszakaszon 7961 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 15276 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.
Ez történt pénteken:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel