Szijjártó: ma Brüsszel a veszélyt, míg Biskek a biztonság forrását jelenti a migráció tekintetében

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel tartott közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, amikor mindkét országnak olyan konfliktusok árát kell fizetnie, amelyekért nem felelős.

Kiemelte, hogy Magyarország és Kirgizisztán is a globális békepárti többség része, egyetértenek abban, hogy a háborúknak nincsen megoldásuk a csatatéren, csak a tárgyalóasztalnál.

– mondta.

A miniszter a közép-ázsiai ország szerepét méltatta a terrorizmus elleni harcban, és úgy vélekedett, hogy a globális terrorfenyegetettség napjainkban minden korábbinál súlyosabb, különös tekintettel arra, hogy az illegális migrációs hullámok kiváló lehetőséget nyújtanak a potenciális merénylők szabad mozgására.

Sérelmezte, hogy szerinte az Európai Unió migrációpárti politikát folytat, arra ösztönözve a bevándorlókat, hogy induljanak útnak a kontinens felé, és ezeket az emberáradatokat a terroristák is kihasználják.

„És ezért jelenleg Brüsszelre veszélyként tekintünk, Biskekre pedig a biztonság forrásaként a migrációs fenyegetés terén” – fogalmazott.

Szijjártó Péter azt is közölte, hogy Magyarország az EU soros elnökeként támogatja a vízumkönnyítésről szóló tárgyalások megkezdését Kirgizisztánnal, valamint a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás aláírását.

Érintette azokat az EU-s tisztségviselők részéről elhangzott bírálatokat is, amelyek az Oroszország elleni szankciók kijátszásával vádolják Kirgizisztánt, és ezeket teljesen alaptalannak nevezte.

„A magyar álláspont szerint az európai uniós szankciók károsak, veszélyesek és teljesen haszontalanok, ezektől a tagállamok jobban szenvednek, mint Oroszország” – jelentette ki.

„Látjuk, hogy az EU vezetői nem állnak készen annak a felismerésére, hogy ez rossz döntés volt, s ezért inkább másokat próbálnak vádolni, például Kirgizisztánt” – tette hozzá.

A miniszter arról biztosította kirgiz hivatali partnerét, hogy hazánk mindig támogatni fogja az országát abban, hogy egyfajta kapocsként működjön Kelet és Nyugat között.

„Minden állam szuverén jogának tekintjük annak biztosítását, hogy ne legyen külső beavatkozás és ne befolyásolják kívülről az emberek akaratát” – jegyezte meg.

„Sokat nevetünk azon, amikor látjuk, hogy most rendkívül aktívan jelennek meg ebben a régióban azok a nyugati kollégáink, akik bennünket bíráltak és gúnyoltak, amikor tíz-tizenöt éve stratégiai kapcsolatok építésébe kezdtünk a térség országaival” – mondta.

A miniszter kitért a kétoldalú kapcsolatokra is, és üdvözölte, hogy a kereskedelmi forgalom tavaly újabb rekordot döntött, az értéke ráadásul idén megduplázódott.

Kifejtette, hogy magyar cégek lépnek a kirgiz piacra az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területén, és mára működik a közös fejlesztési alap is, amely közös vállalati projekteket is finanszírozott a mezőgazdaság és a gépipar terén. Majd reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a vízerőművek építését tervező magyar–kirgiz projekt is.

Közölte, évente kétszáz kirgiz diák tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken, és ezen program sikerét mutatja, hogy tavaly 630-an jelentkeztek.