2 órája
Gulyás Gergely: az RMDSZ jó választási szereplése garanciája a jó román-magyar kapcsolatoknak is
Az erdélyi magyarságnak az elmúlt években, évtizedekben kifejtett teljesítményére a román államnak is büszkének kell lennie, nem ellenfélként kellene tekintenie rá – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Csíkszeredában
Forrás: MTI
Fotó: Veres Nándor
Különösen nagy tétje van a romániai parlamenti és államfőválasztásnak, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jó szereplése a garanciája a jó román-magyar kapcsolatoknak is – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
A politikus székelyföldi körútja keretében tartott sajtóbeszélgetésen aláhúzta: minden alkalommal, amikor az RMDSZ a román kormánykoalíció része volt, az együttműködés lényegesen könnyebb volt a két ország között, és az erdélyi magyarság életlehetőségei is lényegesen jobbak, kiterjedtebbek, szélesebbek.
Aláhúzta: ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a román parlamentben. Úgy vélte, esély van egy korábbinál is jobb eredményre, de ehhez minden erdélyi magyarnak át kell látnia annak a rendkívüli fontosságát, hogy Kelemen Hunor államfőjelölt és az RMDSZ jelöltjei a lehető legsikeresebben szerepeljenek.
Kifejtette: az erdélyi magyarságnak az elmúlt években, évtizedekben kifejtett teljesítményére a román államnak is büszkének kell lennie, nem ellenfélként kellene tekintenie rá. A magyar alaptörvény szerint ugyanis az őshonos nemzetiségek hozzájárulnak a magyar állam egészének működéséhez, a kultúrához, és erősítik az országot
– mondta.
Gulyás Gergely az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtóbeszélgetésen elmondta: székelyföldi körútja során találkozott Székelyudvarhely új polgármesterével, Szakács-Paál Istvánnal, akivel közös cél visszavezetni a várost megérdemelt helyére. Csíkszeredában az 1956-os forradalomra emlékezett, míg Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusának tették le az alapkövét. Kifejtette: öröm látni, hogy a megyeszékhelyen tervezett városfejlesztés zajlik, az ipari parkban magyar cégek telepszenek le, ami jó hatással lesz a térség gazdasági fejlődésére, és támogatja a szülőföldön maradást, boldogulást.
Az erdélyi magyarság helyzetéről szólva közölte: vannak még aggasztó jelenségek, mint az ellenzék közigazgatási újrafelosztási terve, amely kisebbségbe szorítaná a jelenlegi tömbmagyar térségeket. Aláhúzta: ez ellentétes azzal, amit Magyarország az emberi jogokról gondol.
A román-magyar kapcsolatokról szólva elmondta: ezek a rendszerváltás óta „változók”, és úgy értékelt, Klaus Iohannis tízéves államelnöksége „több csalódást hozott, mint örömöt”, főleg, miután az erdélyi magyarság bizalmat szavazatott neki. Románia azonban nem tudta elfogadni az erdélyi magyarok hagyományait, szimbólumait, és a leköszönő államelnök ebben nem játszott egyesítő szerepet – értékelt a miniszter. Reményét fejezte ki, hogy az új államelnök, új kormány a magyar-román kapcsolatok javulását is elhozza. Kifejtette: a román elitnek is fel kell ismernie, hogy sok a közös érdek, amelyek az együttműködés mellett szólnak.
Románia schengeni csatlakozása ügyében folyamatos az együttműködés, Magyarország támogatja ezt, „küzd érte”, cél ugyanis, hogy a magyar uniós elnökség alatt olyan döntés szülessen, mely Romániát teljes jogú taggá teszi – mondta. Hozzátette: ha az osztrákokat sikerül meggyőzni, és a hollandok nem vétóznak, van esély, hogy ez a döntés decemberben megszülessen.
Kitért arra, hogy az Európai Unió egyre inkább elveszíti versenyképességét Kínával szemben, és felhívta a figyelmet a schengeni külső határ védelmére, amely nélkül a belső határmentes zóna össze fog omlani. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a schengeni rendszer működőképes legyen” – mondta a miniszter.
A negatív demográfiai mutatókra, elvándorlásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva közölte: számtalan érv szól amellett, hogy a szülőföldön jobban meg lehet élni az emberi élet teljességét. Székelyföld, Erdély nagyot lépett előre, Közép-Európában van gazdasági perspektíva, és biztonság, ami Nyugat-Európáról egyre kevésbé mondható el – mondta. Itt őshonos társadalmak élnek, ami hosszútávon hihetetlen versenyelőny – tette hozzá. Aláhúzta: a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást támogatja, és azt, hogy meglegyenek a megfelelő körülmények ehhez.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: a városban elindított beruházások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Rámutatott, hogy ehhez a magyar kormánnyal való stratégiai partnerség, közös tervezés is kellett.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a magyar kormány támogatásának köszönhetően „véget ért a száz évet tartó erdélyi magyar magány”. Rámutatott: míg a magyarországi ellenzéki pártok számára az erdélyi magyarság támogatása „pénzkérdés”, az érintettek számára „létkérdés”, nagy szükség van az anyanyelvi oktatás bővítésére, az oktatási-nevelési támogatásra, a gazdaságélénkítő programokra.
Ősszel az erdélyi magyarok ismét döntenek
„A novemberi–decemberi választások tétje egyértelmű: maradjon meg az erős magyar parlamenti képviselet, és az RMDSZ kerüljön vissza a kormányba. A közösség megmaradásának és gyarapodásának legerősebb eszköze ugyanis a kormányzásban való részvétel. Azért drukkolunk Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek, hogy ismételjék meg a júniusi sikert” – írta Lázár János építési és közlekedési miniszter a Facebook-oldalán.
