2 órája
Szijjártó Péter: erős a további eszkaláció veszélye (videó)
Brüsszelben egyetértés van abban, hogy az eszkalációs kockázat, a közeledő tél és a szankciók kikerülése miatt nagy a baj Ukrajna vonatkozásában. Magyarország szerint itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést végre a békepárti politika váltsa fel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
Szijjártó Péter az EU Külügyi Tanácsának ülésén Luxembourgban
Forrás: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a fő napirendi pont ezúttal is az ukrajnai háború volt, és a helyzetértékelés úgy szólt, hogy nagy a baj, és még a jelenleginél is sokkal nagyobb baj lehet rövid időn belül, erős a további eszkaláció veszélye.
Rámutatott, hogy közeledik a tél, s az ukrajnai energetikai infrastruktúra jelentős része megsemmisült. Illetve arra is kitért, hogy a szankciókat egyre több európai vállalat egyre nagyobb mértékben kerüli ki, folytatva korábbi tevékenységét, csupán harmadik országok közbeiktatásával.
Tehát nagy a baj, és könnyen még nagyobb lehet ez a baj, hiszen a csatatéri jelentések szerint egyre intenzívebbek a harcok, könnyen lehet eszkaláció, jön a tél, amely kemény lehet, és a szankciókat egyre nagyobb mértékben kerülik el
– figyelmeztetett.
„Abban is egyetértés van, hogy ez rossz. Sőt, abban is egyetértés van, hogy nagyon rossz. A kérdés csak az, hogy ebből mi következik” – mondta.
„Van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés. A kettő között van több nagy különbség is, de egy szembetűnő különbség mindenképp, hogy az egyiket ezer napon keresztül próbáltuk, és sikertelennek bizonyult, ez a háborúpárti megközelítés, és van egy, amit még nem engedtek kipróbálni, ez pedig a békepárti megközelítés” – tette hozzá.
Ezért azt gondoljuk, hogy majdnem ezer nap kudarca után itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést a békepárti megközelítés váltsa fel
– folytatta.
Szijjártó Péter bírálta a háborúpárti brüsszeli álláspontot, amelynek keretében további fegyverszállítást és újabb büntetőintézkedéseket sürgetnek, illetve a leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevethetőségének engedélyezését.
Elítélte, hogy „megpróbálják az egyhangúságot kiiktatni több kérdésben is, és megpróbálják elnémítani a békepárti hangokat, ahelyett, hogy végre őszintén szembenéznének azzal, hogy majdnem ezer nap háborúpárti megközelítése kudarcot vallott”.
Van, aki már úgy beszél itt a béke hangjával fellépőkről, mint akik a veszélyt jelentik. Egyesek úgy érvelnek, hogy azért nem lenne jó most béketárgyalásokat kezdeni, mert Ukrajna nem áll jól. Hát kérdezem én, hogyha Ukrajna nem áll jól, akkor ez nem ugyanazt bizonyítja-e, amit mi mondunk?
– tette fel a kérdést.
A miniszter ezt követően a Donald Trump friss nyilatkozatával kapcsolatosan feltett újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az előző amerikai elnöknek abban mindenképp igaza van, hogy minden egyes perccel, órával és nappal nő az ukrajnai eszkaláció, azaz a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció kockázata.
Mi továbbra is azt az álláspontot képviseljük, hogy a harmadik világháborúnak úgy lehet a legnagyobb eséllyel az elejét venni, hogyha ez a háború minél előbb véget ér Ukrajnában
– húzta alá.
„Ezért vágjuk a centit az amerikai elnökválasztásig, néhány hét, mert azt gondoljuk, hogy Donald Trump elnök úr győzelme hozhat egy olyan változást a nemzetközi politikai életben, amely magával hozza a béke minden eddiginél nagyobb reményét” – fűzte hozzá.
Én azt gondolom, hogy ha Donald Trump nyerni tud az Egyesült Államokban, akkor rövid időn belül visszaköltözhet a béke Közép-Európába. Ha másként döntenek az amerikai választópolgárok, akkor nekünk Európában és azon belül Közép-Európában is nagyon nehéz időszakra kell berendezkednünk
– vélekedett.
Komoly kritikák kereszttüzébe került a Béke Barátai csoport az EU-s külügyi tanácsban
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozó résztvevői részéről komoly kritikák kereszttüzébe került a Béke Barátai csoport létrehozása.
Itt számítottam arra, hogy majd személyeskedés is történik, de úgy látom, hogy mivel nem az egyetlen európai uniós tagországként, hanem Franciaországgal együtt vettünk részt az alakuló ülésen New Yorkban, így mindenki próbált lekerekítve elfogalmazni. A franciáknak nekirontani azért bátorság kell, és ezt úgy látom, többen nem tudták összegyűjteni
– mondta.
„Tehát így aztán csak úgy a Béke Barátai csoportot általában kritizálták. Volt, aki azt is mondta, hogy harcolni kell a Béke Barátai csoport ellen, ami azt hiszem, hogy tényleg most már mindennek a teteje” – tette hozzá.
Majd leszögezte, hogy Magyarország továbbra is határozottan támogatja a csoport létrehozását az ENSZ-ben, és készen áll a közös munkában való részvételre.
„Azt gondoljuk, hogy az a nyilatkozat, amelyet elfogadott ez a csoport, mondván, hogy a területi integritást, a szuverenitást, az ENSZ Alapokmányát is tiszteletben kell tartani, orvosol minden olyan kritikát, amelyet korábban az európai barátaink ezzel kapcsolatban felsorakoztattak” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ismét erős volt a nyomás, hogy az Európai Békekeretből fizessenek ki hatmilliárd eurót az Ukrajnába fegyvereket szállító tagállamoknak.
„Mi ezt továbbra sem engedjük” – húzta alá.
Valamint kifejtette, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője előállt egy javaslattal, amelynek értelmében mindezt önkéntes alapokra helyeznék. Ezt üdvözölte, és leszögezte, hogy Magyarország rég szorgalmazza, hogy senkit ne akarjanak olyan döntésbe belekényszeríteni, amiben nem akar részt venni.
Tehát jeleztem is a főképviselőnek, hogy mi az önkéntes alapokra történő átállást támogatjuk, mire ő megjegyezte, hogy akkor innentől kezdve már nem Magyarországot lehet vádolni azzal, hogy az Európai Békekeretből nincsenek kifizetések. Ebben történetesen igaza van, hosszú idő után valamiben egyet tudtunk érteni
– fogalmazott.
Magyarország továbbra sem támogatja az EU-s katonai tanácsadók Ukrajnába küldését
Magyarország továbbra is határozottan ellenzi az európai uniós katonai tanácsadók Ukrajnába küldésére vonatkozó rendkívül veszélyes javaslatot, ez túl van a vörös vonalakon – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy erős a nyomás az EU-s ukrajnai katonai kiképző misszió mandátumának kibővítését illetően is.
„Amikor az Európai Unió elkezdte az ukrán katonák kiképzését, akkor mi konstruktívan tartózkodtunk, jelezve, hogy nem értünk egyet ezzel a művelettel. Pontosabban, ezt a műveletet abból a szempontból veszélyesnek látjuk, hogy hozzájárulhat a háború eszkalációjához, az Európai Unió és Oroszország konfliktusának mélyüléséhez, ezért konstruktívan tartózkodtunk, nem akadályoztuk meg a többieket abban, hogy egy ilyen műveletet végrehajtsanak” – emlékeztetett.
De most azt szorgalmazzák, hogy ennek a műveletnek a keretében katonai tanácsadókat delegáljon az Európai Unió Kijevbe. Na, ez túl van a vörös vonalakon
– vélekedett.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az elmúlt időszakban sok nagyon rossz dolog kezdődött azzal, hogy valaki katonai tanácsadókat vezényelt egy másik országba.
„És mi nem szeretnénk, hogyha egy újabb eszkalációs veszélyt hozna létre az Európai Unió” – mondta.
Tehát jeleztük, hogy mi katonai tanácsadók európai uniós színekben történő delegálását Kijevbe nem tartjuk elfogadhatónak, azt nagyon veszélyesnek tartjuk, ezért azt támogatni nem tudjuk
– húzta alá.
