2011.03.21. 16:53
Levél egy (világörökségi) irodáért
<p>Sárospatak, Szerencs, Tokaj - Tokaj polgármestere nem szeretné, ha a várostól elvinnék a világörökségi irodát.</p>
Májer János, Tokaj polgármestere levelet írt, amelyet elektronikus formában portálunknak is elküldött. A levelében egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnököt, országgyűlési képviselőket szólítja meg. A levélben többek között aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy információi szerint egy kormányzati elképzelés szerint a Világörökség részét képező ,,A tokaji történelmi borvidék” világörökségi központját Sárospatakon akarják kialakítani.
Maradjon Tokajban
A tokaji polgármester levelében arra hivatkozik, hogy a tájegység világörökséggé nyilvánításának gondolatát többekkel együtt még ő vetette fel, és nem kis diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően nyerte el a kitüntető címet a borvidék. 2002 óta a világörökséggel kapcsolatos teendőket a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület látja el tokaji központtal. Májer János azt szeretné, ha az iroda továbbra is Tokajban maradna. Ezért felkérte Koncz Ferencet, a tokaji térség országgyűlési képviselőjét, Szerencs polgármesterét, tegyen meg mindent azért, hogy az iroda ne kerüljön át Sárospatakra.
Mindenkinek legyen haszna
– Nem tudok olyan hegyaljai települést, amely ne tudna indokot találni arra, miért legyen pont nála ez az iroda – mondja Koncz Ferenc országgyűlési képviselő. – Szerencsen a Világörökségi Kapuban ugyanígy el tudnám képzelni ezt az irodát, hiszen nekem, mint Szerencs polgármesterének ez lenne az érdekem. De ez nem így megy. Le kell ülni minden érdekelt félnek és meg kell egyezni egymással úgy, hogy minden egyes hegyaljai településnek legyen meg a maga haszna abból, hogy része vagyunk a világörökségnek.
Közös összefogás
Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő szerint az irodát valóban szeretné Sárospatakra vinni, hiszen a városban adott a helyszín és a szellemi kapacitás:
– A világörökségi cím nem Tokajról szól, hanem Zemplénről. Az nem megy, hogy valaki mindent csak a saját településének szeretne megszerezni. Minden zempléni településnek megvannak a maga érdekei, és ha nem tudunk egymással megegyezni, akkor nem tudunk előrehaladni. Fejlődni ma már csak közös összefogással lehet. Amennyiben Tokaj városa tud pályázni 200 millió forintra, amennyiből egy ilyen iroda megépítése és beindítása kerül, ám legyen, de a mai pénztelen világban aligha ad a kormány erre ennyi pénzt – mondta dr. Hörcsik Richárd.
Tokajtól Sátoraljaújhelyig |
A vilagorokseg.hu honlapon többek között az alábbiak olvashatók a tokaji történelmi borvidékről: ,,A tokaji történelmi borvidék (2002) Kultúrtáj, kulturális kategória Tokaj természetesen elsősorban névadója az e borvidéken iskolázott bornak, a szőlőtermelés nemcsak e város határának dűlőiben történik. Az 1997-es bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, melyek összesen kilenc település – Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya – közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a ,,három sátorhegy” (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott. A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. Az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.245 ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidékkel, az ütközőzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik. whc.unesco.org/sites/1063.htm (az UNESCO határozata)” |
