Hazai vagy külföldi

Az utóbbi napokban röppent fel a hír, hogy a kormány eltörölte a kötelező nyelvvizsga követelményét, mely szerint minden diáknak, aki felsőoktatási intézményben szeretné folytatni a tanulmányait, legalább egy középfokú nyelvvizsgát le kell tennie.

Ezt a követelményt 2020-tól vezették volna be, de végül a felsőoktatásba jelentkező diákok létszámcsökkenésének lehetősége miatt még az érvénybe lépése előtt eltörölték.

Amit nem vezetünk be, azt el sem kell törölni

Bár eltörölték a nyelvvizsga követelményt – az is, hogy egyáltalán meghozták -, azt mutatja, hogy Magyarországon minden éven többet és többet várnak el a diákoktól.

A tanulóknak lassan már szabadidejük sincs; reggel háromnegyed nyolckor megkezdődik a tanítás, ami különböző napokon kettőkor vagy háromkor ér véget, rosszabb esetekben pedig még négykor is az iskolapadban ülnek. Hazaérve megebédelünk, mert nem minden iskolában van lehetőség a főétkezésre, majd leülünk az íróasztalhoz tanulni.

És hol van a szabadság? Azokra a dolgokra, amiket a gyerek szívesen csinál, tulajdonképpen csak este van ideje.

Így repül el a gyerekkor; mókuskerékként. Igen, fontos a továbbtanulás, a jövő megalapozása és felépítése, de ezek eléréséhez nem feltétlenül kell(ene) egész fiatalságunkat az iskolának szentelni. És ezt pontosan jól tudja Finnország.

Ha megkérdeznénk a finnektől, hogy min változtassunk a jövőben oktatási rendszerünkön, valószínűleg most annyit mondanának, hogy ha nem támasztunk követelményeket, nem is kell visszavonni azokat.

Finnország, bár mára az ötödik helyre csúszott a világ legjobb oktatási rendszerének listáján, Európában még mindig ő viszi a prímet. Rendszerüket a nyitottság, szabadság, lazaság, de mégis kitűnő eredmények jellemzik. Megfejtették a jó, élvezetteljes tanulás titkát; azt, hogy hogyan hozzák ki a diákokból a maximumot terhelés nélkül. A tanárok bizalmi kapcsolatba kerülnek a diákokkal, nincsenek kötelező házifeladatok, sem szintfelmérők vagy tesztek. A diákok így nem érzik, hogy nyomás nehezedne rájuk, és hogy kötelességből kell tanulniuk. Az egyetlen teszt, amin nekik is túl kell esniük, az érettségi. A PISA felmérései alapján a diákok jobban teljesítenek, és nagyobb számban mennek felsőoktatásba, mint más országok tanulói. Olyan oktatási rendszert alakítottak ki, amelyet minden ország iskolája példának tekinthetne.

A legjobb huszonöt között

A finneken és a skandináv országokon kívül, még számtalan hely van, melyek oktatási rendszerei messziről túlszárnyalják a hazait, amelyektől tanulhatnánk, de a lista huszonkettedik helyén álló országunk így is jobb, mint a legtöbb a világon.

Én hálás lehetek, hogy nem a lista első helyezett országába, Dél-Koreába születtem, bár a diákok hihetetlen tanulmányi teljesítménye miatt kapta az első helyet, rendszerük még szigorúbb, mint a miénk.

De azt se felejtsük el, hogy vannak országok, ahol sokkal kevesebb a tanítási szünet, mint Magyarországon. És példának vehetjük azokat az országokat is, ahol még iskola sincs! Afrika több területén a gyerekek bármit megadnának, hogy iskolába járhassanak.

Tehát, amellett, hogy lenne mit változtatni az itthoni oktatásban, megbecsülöm azt, hogy tanulhatok, és átvehetem azok tudását, akik egykor még ugyanúgy az iskolapadban ültek, mint most mi.

Nagy Anna Panna V. István Katolikus Szakgimnázium és Gimnázium, 11. A