Elmúlt

Elmúlt a fociláz. Alighanem jogosan. Mint ahogy jogos volt az is, hogy az Eb-re való kijutással sok olyan magyar is újból megszerette a focit, aki már kiábrándult abból, amit a magyar pályákon látott az erősen túlfizetett játékosoktól. Bánhegyi Gábor jegyzete.

Már az Eb alatt is borítékolni lehetett, a jól összerakott és remekül felkészített válogatott és a magyar klubfoci közé nem tehető egyenlőségjel. Mint ahogy a politika is igyekezett visszafogottan kezelni a történetet és bölcsen nem mosták össze a kontinenstornára való kijutást a stadionépítésekkel és a sokak szerint érdekes körülmények között kiosztott TAO-pénzekkel. Érdemes is volt, hiszen az európai kupaselejtezők hamar beárazták a magyar focit: a bajnokságot toronymagasan nyerő csapat egyszer sem tudta legyőzni albán ellenfelét, másik két „reprezentánsunk” is hamar búcsút intett, és ma már csak egy gárda reménykedhet, miután a múlt héten hazai pályán sikerült kikapnia dán ellenfelétől. Lehet persze álmodozni, de amint elérkezik a megmérettetés, keserűvé válik az ébredés.

Ha egyszer belátná valaki, hogy a focit nem olyanoknak kellene tanítani a gyerekeknek, akik maguk sem tettek le túl sokat a labdarúgás asztalára, akkor talán pár évtized múlva jó lehet a magyar foci. Addig pedig emlékezünk a focilázra, ami el is múlt.

- Bánhegyi Gábor -