2009.02.15. 11:35
(Hatvannégy)Kockás gondolatok
<p>Ott vagyunk mindenhol... Az emberek sakkoznak otthon,<br /> játszanak vonaton, téren, a sportágnak<br /> műsora van a televízióban, a<br /> rádióban, rovata az újságokban,<br /> újabban pedig bevette az internetet<br /> ,,várát" is.</p>
Ott vagyunk mindenhol... Az emberek sakkoznak otthon,
játszanak vonaton, téren, a
sportágnak műsora van a
televízióban, a rádióban,
rovata az újságokban, újabban
pedig bevette az internetet
,,várát" is.
Harminchárom esztendős pályám
legnagyszerűbb pillanatai közé
tartoznak az avatóünnepségek. Annak
idején gyerekként ott voltam a
miskolci városi sportcsarnok
nyitóünnepségén, majd az
intézmény valamennyi jeles
eseményén: szemmel követtem
megújulását,
átalakulását, a napokban pedig a
neves versenyzők és vezetők
társaságában tapsoltam a
Sportmúzeum ,,üzembe"
helyezésénél is. Sokan és
sokat vártunk erre a pillanatra: a
gyűjteményes tárra, a
relikviák, ereklyék
bemutatására,
kiállítására.
A látványsportágak, a nemzetet
magával ragadó műfajok
sorában, vagy inkább között
helyet kapott (kért!) magának a sakk,
vagy ahogyan néhányan nevezzük: a
hatvannégy kockás
játék is. Aki még nem látta
a vitrineket, gyorsan pótolja
mulasztását, nem fogja megbánni
néhány órás
sétáját. Megelevenedik a
dicső múlt, újra
átélhetjük az ötkarikás
játékok, világ- és
Európa-bajnokságok, valamint a hazai
és külföldi versenyek soha nem
felejthető pillanatait - miként a
sakkolimpiákat, a Bajnokcsapatok
Európa Kupája küzdelmeit, a
magyar bajnokságokat.
A sakktárlat Zavatkai
László munkáját
dicséri. Az egykori
BorsodTávhő, majd a Miskolci
Sakk SC legendás
szakosztályvezetője féltve
őrzött kincseiről mondott le, hogy
mindenki láthassa: kiállította
négy magyar bajnoki aranyérmét,
több serlegét, fotóját,
könyvét, zászlóját,
készletét, figuráját.
Megelevenednek a talán soha vissza nem
térő diadalok, a képekről
mosolyogva köszönnek ránk a
világklasszis nagymesterek - hirdetve: a
megyeszékhely sokáig a sakk
felleg- és bevehetetlen vára volt.
Ahogyan mondani szoktuk: ezt látni kell! A sakk
több ezer éves játék
(szórakozás!), ott van a
(test)kultúra minden
kilométerkövénél. Így
a miskolci sportcsarnok első emeletén is,
ahová ,,hivatalból kötelező"
ellátogatnia a sportág valamennyi helyi
képviselőjének.
Kolodzey Tamás